Csaba Balogh

Kolozsváron élek, a belvárosban, 100 m2 alapterületű egyházi lakásban, néhány hónapja magyar kormánypénzből csodálatosan felújított közös belső udvarral. Teológiai tanári fizetésem magasabb, mint a romániai átlagbér. Van két gyermekem, két nagy fiam, akik keresik a helyüket a világban, és még nem találták meg a helyüket az egyházban. Abban az egyházban, amelynek én is lelkipásztora vagyok. Azok a gyermekek, akiknek én az apja vagyok. Szerető apja.

Engedjétek meg, hogy egy kérdéssel kezdjem. Van-e az itt ülők között valaki, aki saját üdvössége érdekében körül akarna metélkedni? Van-e olyan, aki esetleg ezt már korábban megtette? Senki? Senki, aki a Krisztus helyett a körülmetélkedést választaná? Akkor engedjetek meg egy második kérdést is: Van-e az itt ülők között valaki, aki úgy gondolja, hogy az ember a „törvény” cselekvése által – bármi legyen is az – lesz igazzá Isten előtt?

Pál apostol nyomán Habakuk 2:4 a keresztyén teológia egyik kulcsfontosságú szövege, amelyre az Újszövetség három alkalommal konkrétan hivatkozik. A reformáció korában, amikor a hit általi megigazulás újra a teológiai figyelem középpontjába kerül, ez a szövegrész, illetve ennek újszövetségi referenciái ismét jelentős szerephez jutnak. A tanulmány rámutat arra, hogy Hab 2:4 héber szövegének eltérő értelmezése milyen következményekkel járt a két nagy reformátor, Luther Márton és Kálvin János hit-értelmezésére nézve. Hab 2:4 reformátori olvasatának elemzése rávilágít ugyanakkor a (nyugati) keresztyén hagyomány egy másik kardinális problémájára is. A hit általi megigazulást illetően a héber szöveg alapján igyekszik egy olyan kérdést tisztázni, amely valójában a görög szöveghez (a Septuagintára hagyatkozó páli értelmezéshez) kötődik. Az újszövetségi szövegek révén közvetett formában kanonizált, ugyanakkor a reformátorok (és a nyugati teológia) által megkérdőjelezett tekintélyű Septuaginta, illetve a mérvadónak tekintett héber szöveg egymásmellettisége, továbbá a scriptura sacra sui ipsius interpres és a hebraica veritas kanonikus hermeneutikai elvei komoly paradoxonokhoz vezetnek.

This article argues that Isaiah's so-called ‘refrain poem’ (Kehrvergedicht) in Isa. 9.7–20 is a composite text, going back to two early prophecies with different concerns. Isaiah 9.7–17* focused originally on the arrogant refusal of the divine word, while Isa. 9.18–20* reflected on the chaotic social circumstances in Samaria in the eighth century. The refrains in vv. 9,11cd, 16ef and 20cd were added to these two already connected prophecies at a later stage. The theological summary in v. 12 is yet another addition, closely affiliated with 5.24–25. Unlike v.

A jelenleg elérhető bibliai szövegelemzést segítő programok közül a Logos 7 kétségtelenül az élvonalbeli szoftverek között található. Tartalmi vonatkozásban (kommentárok, segédkönyvek) több lehetőségeket kínál, mint a BibleWorks. De ha kimondottan a primér forrásokról, a bibliai szövegelemzésről van szó, a Logos 7 számtalan, a teológiai oktatásban kiválóan hasznosítható izgalmas funkcióval rendelkezik.

Amikor az Ószövetséget a feltámadás kérdése kapcsán a keresztyén teológia és hermeneutika összefüggésében vizsgáljuk, akkor ezt kétféle szempontból tehetjük. Egyrészt tudatában kell lennünk annak, hogy a keresztyénség és a zsidóság többsége számára magától értetődő volt, hogy az Ószövetség beszél az ember feltámadásáról, tehát a jelenség mint olyan létezik. Másrészt a keresztyén igehirdetés számára az Ószövetség az a forrás is volt, ahol nemcsak általában a feltámadás, hanem konkrétan a Krisztus feltámadása is meg van írva.

This course examines controversial texts of the Hebrew Bible from the point of view of the contemporary Christian reader. The texts discussed often played - not only in the contemporary discourse, but throughout the history of the Old Testament hermeneutics - an important role in challenging the relevance and normativity of the Old Testament for modern theological thinking. The course reveals the history of the interpretation of these texts and seeks the hermeneutical key through which the texts can retain their legitimacy in the canon of the Christian church and beyond.

Acest curs analizează texte controversate ale Bibliei Ebraice pentru teologia iudeo-creștină din punctul de vedere al cititorului contemporan. Textele meționate au jucat deseori - nu numai în discursul contemporan, dar pe tot parcurusul istoriei hermeneuticii Vechiului Testament - un rol important în procesul de a contesta relevanța și normativitatea Vechiului Testament pentru gândirea creștină și modernă.

This course focuses on central topics of the Hebrew Bible which also survive in the New Testament, such as holiness, sin-punishment-forgiveness, blessing, national theology, universalism and particularism.

Jobb a nyílt feddés a titkolt szeretetnél. A hűség jelei a baráttól kapott sebek, de csalárd a gyűlölködőnek a csókja.

Pages

Subscribe to Csaba Balogh