Csaba Balogh

Ha valaki a Wikipédián elolvassa az Áldozócsütörtök címszót, ezt találja: „Áldozócsütörtök, áldozónap, Urunk mennybemenetelének ünnepe (Ascensio Domini) húsvét után a 40. nap (…). Az ünnepet általában a következő vasárnap tartják.” (2015. május 15). Áldozócsütörtök vasárnap… Hiszen ki akarna csütörtökön ünnepelni?

Cartea profetului Isaia are originea sa în secolul al 8-lea î. Chr., fiind una dintre cele mai vechi compoziții literare ale Vechiului Testament. Este cunoscut însă faptul, că dincolo de autografe (adică părțile care pot fi atribuite lui Isaia însuși) această carte profetică întrunește o tradiție literară mult mai amplă, fiind compusă peste un timp îndelungat de câteva secole. Scopul acestui proiect este examinarea acestei istorii compoziționale de la începuturi până în momentul în care ea a devenit parte a canonului Vechiului Testament.

A tárgy olyan ószövetségi tematikákra és szövegekre fókuszál, amelyek a keresztyén teológia és általában a kortárs bibliaolvasó számára komoly kihívást jelentenek. Ezek azok a szövegek, amelyek miatt az Ószövetség időszerűségét, jelentőségét és normativitását az írásmagyarázat történelme során gyakran megkérdőjelezték. A kurzus rávilágít e tematikák és szövegek értelmezéstörténetére, és keresi azt a hermeneutikai kulcsot, amely révén a szövegek megőrizhetik legitimitásukat mind a keresztyén egyház kánonjában, mind azon kívül.

The current research project focuses on the Book of Habakkuk, providing a Hungarian commentary on the Hebrew text of this prophetic book. This biblical book was composed during the Neo-Babylonian period, a very significant transitional era in the history of formation of the Old Testament. This research goes beyond offering a mere philological satisfaction for a reader dealing with an ancient text and also highlights the book’s existential topics, such as social justice and its ultimate survival in a world wounded by oppression and arrogance.

Jelen kutatás célja egy kritikai kommentár elkészítése Habakuk próféta könyvéhez. Ehhez a bibliai könyvhöz 1930-ban született meg az utolsó olyan magyar nyelvű magyarázat, amely érdemben foglalkozik a szöveggel. A most készülő kommentár figyelembe veszi általában a prófétai könyvekkel kapcsolatos kutatás legfontosabb eredményeit filológiai, redakciótörténeti, vallásfenomenológiai, kortörténeti, régészeti és nem utolsó sorban teológiai szempontból.

János evangéliuma megértésének a kulcsát az evangélium szerzője két helyen szőtte bele a könyv szövegébe. Egyik hermeneutikai kulcs kétségtelenül a könyv eredeti záradékának utolsó verse: „Sok más jelt is tett ugyan Jézus az ő tanítványai előtt, amelyek nincsenek megírva ebben a könyvben.

Acest curs analizează tematicile principale ale Vechiului Testament, care joacă un rol deosebit atât în cadrul acestei colecții, cât și în iudaismul și creștinismul de mai târziu, care derivă din această tradiție. După o introducere în traseele teologice veterotestamentare majore, care au lăsat amprenta lor pe întreaga colecție (cum ar fi teologia deuteronomistică sau cea hieratică), cursul abordează tematici mai ample, ca teologia națională (alegerea lui Israel, relația dintre divinitate și popor, monarhismul divin) și teologia sacerdotală (noțiunile de sacralitate, puritate și impuritate, păcat, jertfă, ispășire, binecuvântare).

Pages

Subscribe to Csaba Balogh