Csaba Balogh

Biserica creștină îl consideră Vechiul Testament ca un stadiu important în formarea credinței revelate în Noul Testament, fără de care acesta din urmă nu poate fi dezlegată în toată adâncimea sa. Obiectivul acestui curs este de a introduce studentul în Vechiul Testament prin prezentarea sistematică, secțiune cu secțiune a conținutului Torei, adică al primelor cinci cărți ale Bibliei (Geneza-Deuteronomiu). Cursul include și o introducere în istoria canonului veterotestamentar, precum și discuții despre relevanța textelor din Vechiul Orient antic în studierea Bibliei.

Minden ember bolonddá lesz tudomány nélkül… Mondhatnám azt, hogy a teológiai oktatás egyik szép jelmondata az, amely Jeremiás próféciájában itt megfogalmazódik. Hiszen a tudomány, a daʿat itt az Isten megismerését jelenti. De egy olyan bátorítás is, amelybe igehirdetőként ezen az istentiszteleten én magam is szeretnék belekapaszkodni. Mert egy olyan szövegrész alapján kell prédikálnom, amely az igehallgató gyülekezettől különös odafigyelést igényel. De ezért nem fogok elnézést kérni.

In studies on the composition of prophetic literature, the larger textual layers reinterpreting earlier texts, the so-called Fortschreibungen, received much attention. It is well-known that beside these larger literary elaborations prophetic books also contain shorter explanatory interpolations, often called glosses, which intend to clarify a particular imagery of the prophecy (e.g., Isa 9:14). A systematic reading of these short annotations has been neglected, however, in studying the formation of prophetic books. The present article reconsiders the Isaiah-Memoir from this perspective.

Társadalomtudományi szempontból a tisztségek egy közösség szerveződésének a folyamatában jönnek létre, és az a céljuk, hogy egy közösség jó működését szolgálják. Valamely tisztség viselője tehát szolgája annak a csoportnak, amely őt megbízta. Tekintélyét az őt megbízó közösség szavatolja. Létjogosultságát tekintve nem fölé, hanem alárendelt viszonyban áll azzal. A közösséghez tartozó egyénhez viszonyítva hierarchikusan fölötte áll ugyan, de ez csupán azért, mert az egyénnel szemben egy, az egyénnél magasabb rendű közösség tekintélyét képviseli.

This volume contains studies presented at a conference devoted to the theology of Walter Brueggemann, organised in the Protestant Theological Institute.

Recent studies on the history of composition of the Book of Isaiah generally recognise the secondary character of Isa 10:16-19 in relation to the prophecy against Assyria. It is generally presupposed that these verses elaborate on the famous anti-Assyrian pericope, Isa 10:5-15. Verses 16-19 are most often dated to the seventh century when the book of Isaiah was subject to a major re-edition, the so-called Assyrian redaction, or - more rarely - to the exilic period when the entire book underwent another process of re-reading. Deriving vv. 16-19 from either the late Neo-Assyrian or the Babylonian era involves, however, several difficulties and needs to be reconsidered. While accepting the secondary character of Isa 10:16-19 on its current location, this study proposes a different interpretation and date for this text and assigns it a basically different role in the compositional process of the prophecies in its context than it has so far been proposed.

The objective of this course is to present exegetical problems pertinent to the prophetical literature of the Old Testament. With its peculiar vocabulary and in most cases specific linguistic structures, prophecy forms a distinctive type of literature in the Bible. As a case study, this course is concerned with the Book of Habakkuk, which illustrates well how this process of rereading opens up new questions for the interpretation.

A BibleWorks program a magyar fordítások közül csak a Revideált Károli (1908) bibliaverziót tartalmazza. Azonban a program saját készítésű bibliamodulokkal bővíthető.

Számunkra ma már természetesnek tűnik, hogy a házasságot polgári jelenségként kezeljük, de az egyház tagjaiként ugyanúgy természetesnek tartjuk azt, hogy az esküvőnek továbbra is van egyházi vonatkozása. De valójában ennyire magától értetődő-e ez a helyzet? Az előadás apropóját adó konkrét kérdések is ebbe az irányba mutatnak: Végső soron polgári vagy egyházi szertartás-e a házasság? Van-e szerepe a házasságkötésben az egyháznak, és ha igen milyen ez a szerep? Hogyan viszonyul egymáshoz a polgári és az egyházi „eskü”?

Pages

Subscribe to Csaba Balogh