Ercsei Dániel

református lelkész, esperes, iskolaalapító

Érkeserű, 1744 – Mezőtúr, 1809. február 5.

Ercsei Zsigmond érkeserűi ref. lelkész fia. A debreceni kollégiumban és a bázeli egyetemen végezte teológiai tanulmányait. 1777-től haláláig mezőtúri pap, 1804-től heves-nagykunsági esperes is. Lelkészi teendői mellett a keleti nyelvekkel, főleg a héberrel foglalkozott. Meghívását a Debreceni Kollégium keleti nyelvek és irodalmak tanszékének tanári állására nem fogadta el. A mezőtúri református gimnáziumnak újjáalapítója és könyvtárának megalapítója volt. Közel 300 kötetnyi görög és latin klasszikusokból álló könyvtárt szerzett a gimnáziumnak.

Fontosabb művei: Magános és közönséges Istennel való beszélgetés (1790); A szent passio, vagy az Úr Jésus Kristus szenvedésének és halálának historiája (1793).

A 19 református lelkészt is adó család címere a Bethlen Gábortól az erdélyi protestáns lelkészek számára adott egyetemes nemesi oklevél címere.

ifj. Ercsei Dániel (1781-1836) filozófus, statisztikus  az első magyar statisztikai mű szerzője (Statistica I. Magyarország statisztikája, Debr. 1814), a Magyar Tudományos Akadémia legelső ülésén, 1831-ben tagjává választotta.

id. Ercsei Dániel Klára nevű lánya Budai Ézsaiás debreceni professzor és püspök felesége volt.

Ercsei Zsigmond másik lelkész fia az az Ercsei Sámuel nagyszalontai lelkész volt, akinek unokáját, Júliánnát Arany János költő vette feleségül.

• Az Ercsey család
• Téglási Ertsey család
• Arte et marte dimicandum