Studia Doctorum Theologiae Protestantis

Joggal feltételezhetjük, hogy az Ézs 10,16–19 verseit eredetileg nem erre a helyre írták. A perikópa egy Izrael elleni prófécia része volt. Ezt a hipotézist erősítik meg a szerző által használt metaforák, a szöveg intertextuális kapcsolatai más, Izraelre vonatkozó próféciákkal, illetve a perikópa környezetéből gyűjtött információk is. A relokalizáció révén az Ézs 10,16–19 eredeti értelme megváltozott: az ítélet, amely korábban Izraelre vonatkozott, Asszíria-ellenes beszéddé alakult, azaz azon hatalom ellen fordult, akin keresztül JHVH egykor a saját népe feletti ítéletét hajtotta végre.

Ismerve ezt a kort, a címet akár ellentmondásosnak is lehet tekinteni. Bethlen Gábor uralkodását szinte teljesen kitöltötte a harmincéves háború, aktívan vett részt benne, mégpedig a protestáns szövetség oldalán, és aki ismeri a harmincéves háború mindennapjait, az jól tudja, hogy akkor épp nem volt divat toleránsnak lenni. A korabeli gyakorlatot megcáfolva, Bethlen Gábor mégis toleráns volt nemcsak a római katolikus egyház, hanem a különféle más felekezetek, sőt kisebb vallási csoportosulások irányában is. Erre kötelezte őt az erdélyi gyakorlat és a józan ész.

A szervátültetés lehetősége nemcsak az orvostudományra gyakorol nagy hatást, hanem az élettani kutatásokra, a gyógyszeriparra, az immunológiára, a jogra, az etikára, sőt még a filozófiára is. Noha a szervátültetés jelenkori gyakorlatában óriási sikereket lehet elkönyvelni, mégsem állíthatjuk, hogy az orvostudomány teljes mértékben ki tudta zárni a rizikófaktorokat. Ezért mind a tudomány, mind az etika olyan nyitott kérdésekkel szembesül, amelyekre csak a jövendőben lehet majd választ adni.

Oldalak

Subscribe to Studia Doctorum Theologiae Protestantis