Előadások

2017

Kiss Jenő · Kolozsvár · 2017-11-10

Az előadás rámutat azokra az alapvető teológiai és filozófiai nézetekre, amelyek a teremtett ember kapcsolati lényként definiálják és megkeresi, hogy milyen következményeik vannak ezeknek a nézeteknek a lelkigindozásra.

Kolumbán Vilmos József · Kolozsvár · 2017-11-10

A reformáció egyik nagy megvalósítása a népiskolai hálózat kialakítása volt. Erdélyben az oktatás kiterjesztésére már a16. reformátori zsinatok nagy figyelmet fordítottak, de a tényleges népiskolai hálózat felépítése, kialakítása általánossá tétele csak a 17. századtól kezdődött el. Az előadás a korabeli iskolai oktatás alapvető kérdéseire keresi a választ, rámutatva az oktatás jellemzőire, a lelkész és a tanító hivatali viszonyára, a tananyagra és az iskolába járási hajlandóságra.

Somfalvi Edit · Kolozsvár · 2017-11-09

Az új liturgiát és az új ágendáskönyvet ismertetné, a mögötte álló elméleti magyarázattal, hogy ismerjék meg a kollegák, mit fogadnak majd el 2017-ben a Konventen. Az új liturgia koncepciója a kettős központú liturgia, ahol a szóban elmondott és a sákrámentumok által láthatóvá tett Ige egyenlő mértékben és egyenlő rangúan van jelen minden vasárnapi istentiszteleten.

Kiss Jenő · Kolozsvár · 2017-11-09

Az előadás Thomas Long 1988-ban megjelent Preaching and the literary forms of the Bible című könyvét mutatja be és gondolja tovább.

Adorjáni Zoltán · Kolozsvár · 2017-11-09

Az intertestamentális kort, vagyis az Ószövetség kései iratai és a Jézus Krisztus kora közé eső igen-igen mozgalmas időszakot azért nem lehet figyelmen kívül hagyni, mert ezalatt jelentős változások mentek végbe a választott ószövetségi nép gondolkozásában. Ebben a korban többféle írásmagyarázási módszer is kialakul, illetve gyakorlatban van, s ezeknek közös jellemzője, hogy erőteljesen támaszkodnak a már kialakult kánon könyveinek írott szövegére. Ezt tükrözi a Makkabeusok első könyve is.

Balogh Csaba · Kolozsvár · 2017-11-09

A keresztyén teológia szempontjából a prófétai irodalom kulcsfontosságú szerepet tölt be. Az újszövetségi szerzők erre az iratgyűjteményre hivatkoznak, amikor Krisztus messiási mivoltát akarják legitimálni. Bullinger pedig a prófétai küldetésben látja a reformátori egyház igei szolgálatának az analógiáját. Ennek ismeretében nem véletlen, hogy az ószövetségi prófétizmus a bibliatudományokban is rendkívül sok figyelmet kapott. De ez a kutatástörténet mind a próféta személyét, mind a prófétai szövegeket illetően alapvető változásokról tanúskodik.

Somfalvi Edit · Kolozsvár · 2017-11-08

Új pedagógiai koncepciók és módszerek alkalmazása a katekhézisben. Teljesen gyakorlati megközelítésben kerülne sor az új pedagógiai koncepciók és módszerek alkalmazásának bemutatására. A katekhétikai előadás a jelenlegi katekhézis elég alacsony hatékonyságából indul ki, azaz megfigyeli és megállapítja, hogy mi változott a mai fiatal generációk megértési folyamataiban, ami megakasztja a katekhézist és nem engedi hatékonyan művelni azt. Meg kell azt is vizsgálni, hogy a lelkipásztor milyen hozzértéssel (kompetenciával) rendelkezik, ami segíti a katekhézis szolgálatában.

Kiss Jenő · Kolozsvár · 2017-11-08

A holarchikus szemlélet a világot rétegzett világnak tekinti. Ez érvényes az egyházra is. Az egyének (személyek) hozzájárulnak a „csapathoz” (presbitérium, gyülekezet), a csapa a maga rendjén az egyénekből táplálkozik, és ugyanakkor hozzájárul a nagyobb egész, az egyház jóvoltához és küldetéséhez. Ezt a folyamatot mutatja be az előadás úgy, hogy az egyént és a gyülekezetet a részvételre (participácíó)  motiválja, ami hozzájárul az egyház megújulásához.

Kállay Dezső · Kolozsvár · 2017-11-08

Mivel magyarázható a keresztyénség eredete, és mi az oka annak, hogy éppen abban a formában jelent meg, amelyben látható? E felvetésekre válaszolva – amelyeket nem kerülhet meg egyetlen történész sem – N.T. Wright neves Újszövetség-kutató a központi kérdésekre irányítja figyelmét: Mi történt valójában húsvétkor? Mire gondoltak az első keresztyének, amikor állították, hogy a názáreti Jézus feltámadt a halálból? Mit mondható el ma e feltámadáshitről?

Benkő Timea · Kolozsvár · 2017-11-08

A lelkészi szolgálat fontos része az éneklés, és fontos eszköze az énekeskönyv. Ismerjük-e valóban a gyülekezeti énekeinket? Tudatosult-e bennünk, hogy az egyes nagyheti és húsvéti énekeink milyen szimbólumokkal, s a dallamba is elrejtett üzenettel próbálják meg kifejezni a kimondhatatlant: a kereszthalál döbbenetét, a feltámadás titkát, az új élet örömét? Vajon mi ezeknek az énekeknek a története? Kik és mikor kezdtek először ezekkel a szavakkal és dallamokkal így énekelni az életről és halálról?

Kállay Dezső · Kolozsvár · 2017-11-07

Üdvtani szempontból a keresztyén teológia mindenekelőtt Krisztus kereszthalálának hasznát hangsúlyozza. Jézus Krisztus meghalt a mi bűneinkért, halálával kibékített bennünket Istennel, kereszten kiontott vérével megigazulást szerzett mindazoknak, akik hisznek benne. Krisztus feltámadásának üdvtani jelentőségét jobbára a halottak eszkatologikus (végidőbeli) feltámadásával kapcsolatban hangsúlyozzunk a halál felett aratott diadal valóságaként: ha Krisztus feltámadt a halálból, bizonnyal feltámadnak a halottak is, mivel Ő az első zsenge (vö. 1Kor 15,12.20).

Visky Sándor Béla · Kolozsvár · 2017-11-07

Mindenestől túl van-e Krisztus feltámadása az empirikusan értelmezhető események vonalán, vagy vannak-e történeti, logikai úton is megragadható vonatkozásai? Az előbbi szempont inkább a barthi, egzisztencialista értelmezés álláspontját tükrözi, az utóbbi fontosságát viszont Pannenberggel együtt sokan nyomatékosan hangsúlyozzák. Krisztus valóságos, testi feltámadásának a kérdése, és ezzel szemben a különböző pszichologizáló, vagy más elméletek (a tanítványok tudatában támadt fel, hallucináció, a test ellopása, stb.) ma is élénk vita tárgyát képezi. (Például G.

Adorjáni Zoltán · Kolozsvár · 2017-11-06

A feltámadás, pontosabban a személy, az individuum feltámadásának hite, úgy ahogy az a Dániel könyvében vagy például a deuterokanonikus 1. és 2. Makkabeusok könyvében, illetve az Újszövetségi iratokban áll előttünk, hosszabb folyamat eredménye. E személyes feltámadásba vetett hithez nyújt adalékokat a Kr. u. 1. századi, ószövetségi apokrif, más megnevezés szerint pszeudoepigráf irat is, a Jób testamentuma. A Jób testamentuma által egyben betekintést lehet nyerni a Biblia „holdudvarának” bő irodalmába, s annak egyik közkedvelt műfajába, a pszeudoepigráf testamentum-irodalomba.

Balogh Csaba · Kolozsvár · 2017-11-06

Az Újszövetség révén a feltámadás a keresztyén teológia egyik alapvető gondolatává vált. De a feltámadással már ószövetségi szövegekben is találkozunk, és az újszövetségi szerzők gyakran ilyen szövegekre hivatkoznak olyan apologetikus összefüggésekben, ahol a feltámadás kapcsán érvelnek. Ez az előadás megvizsgálja az ószövetségi halálról és feltámadásról szóló diskurzus ókori közel-keleti kontextusát és áttekinti a vonatkozó ószövetségi szövegeket, reflektálva azok későbbi értelmezésére is az Újszövetségben és a korai zsidóságban.

Koppándi Botond Péter · Balatonfüred · 2017-05-16
Balogh Csaba · Debrecen · 2017-04-12

Az előadás Hab 2:4b az Újszövetség és a keresztyén teológia rendkívül nagy hatású szövegének reformáció-korabeli értelmezéstörténetével történetével foglalkozik, Luther és Kálvin Habakuk 2:4-hez írt magyarázatai alapján. Az előadás fölvázolja, hogy e két kommentátor részben eltérő, részben hasonló hermeneutikai alapelvei hogyan konkretizálódnak e konkrét szöveg magyarázatában. A tanulmány rávilágít arra is, hogy exegetikai, nyelvészeti és hermeneutika-történeti ismeretek birtokában hogyan viszonyulhat a mai teológia ehhez a gazdag értelmezéstörténeti örökséghez.

Balogh Csaba · Gyulafehérvár · 2017-04-06

Az előadás két olyan vitatott szövegrészt vizsgál meg Habakuk könyvében (Hab 1:5 és 2:5), ahol a Septuaginta más korai verziókkal való egyező olvasata egy, a Masszoréta Szövegtől eltérő, annál ősibb variánsra enged következtetni. A konkrét szövegtörténeti eredmény mellett az előadás rávilágít arra is, hogy a hagyományos diakrón szövegkritikai gyakorlattól eltérően, amely egy-egy Masszoréta Szöveghez viszonyított eltérést gyakran atomizáltan, elszigetelten közelít meg, módszertani szempontból elengedhetetlen, hogy ezeket az olvasatokat előbb az eredeti szövegek és irodalmi kontextusok tágabb összefüggésében értelmezzük, mielőtt az egymással való összevetésre sor kerülne.

Kiss Jenő · Kolozsvár · 2017-02-17

Az előadás rámutat azokra az alapvető teológiai és filozófiai nézetekre, amelyek a teremtett ember kapcsolati lényként definiálják és megkeresi, hogy milyen következményeik vannak ezeknek a nézeteknek a lelkigindozásra.

Kolumbán Vilmos József · Kolozsvár · 2017-02-17

A reformáció egyik nagy megvalósítása a népiskolai hálózat kialakítása volt. Erdélyben az oktatás kiterjesztésére már a16. reformátori zsinatok nagy figyelmet fordítottak, de a tényleges népiskolai hálózat felépítése, kialakítása általánossá tétele csak a 17. századtól kezdődött el. Az előadás a korabeli iskolai oktatás alapvető kérdéseire keresi a választ, rámutatva az oktatás jellemzőire, a lelkész és a tanító hivatali viszonyára, a tananyagra és az iskolába járási hajlandóságra.

Somfalvi Edit · Kolozsvár · 2017-02-16

Az új liturgiát és az új ágendáskönyvet ismertetné, a mögötte álló elméleti magyarázattal, hogy ismerjék meg a kollegák, mit fogadnak majd el 2017-ben a Konventen. Az új liturgia koncepciója a kettős központú liturgia, ahol a szóban elmondott és a sákrámentumok által láthatóvá tett Ige egyenlő mértékben és egyenlő rangúan van jelen minden vasárnapi istentiszteleten.

Oldalak