Ószövetségi teológia II. Az Ószövetség teológiai és kultikus világképe

Az Ószövetségi teológia I tárgya a szó szoros értelmében vett "theo-lógia" volt, vagyis az Isten személyére vonatkozó ószövetségi jellemzésekre összepontosított. Az Ószövetségi teológia II kurzus célja ennek folytatásaképpen az, hogy rávilágítson az Ószövetség néhány jelentősebb tematikájára, amelyek mind ebben a kanonikus gyűjteményben, mind pedig a későbbi judaizmusban és keresztyénségben kiemelt jelentőséggel bírnak. Az Ószövetség főbb teológiai irányvonalainak átfogó felvázolása után (mint pl. a deuteronomista és papi teológia), a kurzus különösen két világértelmezéshez kapcsolódó kifejezéseket, gondolatkonstrukciókat vizsgál. Az papi szövegekben (de nem csak itt) alapvető szentség, tiszta-tisztátalan, bűn-büntetés-bűnbocsánat és áldás fogalmakat, illetve különösen a deuteronómiumi és deuteronomista-prófétai nemzeti teológia és univerzalizmus / partikularizmus megjelenéseket elemzi. A kurzus külön figyelmet szentel annak, hogy ezek az ószövetségi koncepciók hogyan alakítják a későbbi zsidóság hitét, hogyan vannak jelen az Újszövetségben, illetve a keresztyén teológiában.

Kompetenciák

Sajátos kompetenciák

A kurzus a következő sajátos kompetenciák kialakítására törekszik:
  • a hallgató ismeri az ószövetségi teológia főbb vonulatait egyes könyvekben vagy könyvgyűjteményekben;
  • értelmezni tudja az eltérő teológiai irányzatok közötti feszültségeket, és le tudja vonni az ebből fakadó következtetéseket;
  • ismeri a szentség, bűn-büntetés-bűnbocsánat, áldás, kiválasztás, szövetség fogalmak jelentését és meg tudja határozni azok jelentőségét az Ószövetség gondolkodási rendszerében;
  • föl tudja vázolni azt, hogy hogyan alakulnak az itt tárgyalt tematikák a későbbi zsidóság irodalmában, az Újszövetségben és a keresztyén teológiában.

Általános kompetenciák

A kurzus lehetővé teszi, hogy a hallgató
  • meglássa az Ószövetség jelentőségét a keresztyén teológia rendszerében;
  • fölismerje az Ószövetség relevanciáját a keresztyén teológia számára alapvető teológiai kérdésekben (pl. szentség, bűn, szövetség, stb.);
  • tisztában legyen a bibliai hagyomány sokrétűségének teológiai következményeivel;
  • reflektív gondolkodást alakítson ki egy konkrét témakört vagy álláspontot illetően.

Óraszerkezet

  1. Az Ószövetség főbb teológiai vonulatai

  2. A szentség kérdése az Ószövetségben

    Olvasmány:

    • Otto, Rudolf: A szent. Az isteni eszméjében rejlő irracionális és viszonya a racionálishoz, 11-103 (93)
    • Gemeren, A. van: New International Dictionary of Old Testament Theology and Exegesis, 877-887 (11)
    • Gemeren, A. van: New International Dictionary of Old Testament Theology and Exegesis, 145-150 (6)
    • Eliade, Mircea: A szent és a profán
  3. Tiszta és tisztátalan

    Olvasmány:

    • Klawans, Jonathan: Impurity and Sin in Ancient Judaism, 3-61 (59)
    • Gemeren, A. van: New International Dictionary of Old Testament Theology and Exegesis, 206-209 (4) 338-353 (16) 365-376 (12)
    • Douglas, Mary: Purity and Danger. An Analysis of the Concepts of Pollution and Taboo
  4. Az ószövetségi bűnfogalom (1)

    Olvasmány:

    • Gemeren, A. van: New International Dictionary of Old Testament Theology and Exegesis, 557-566 (10)
    • Gemeren, A. van: New International Dictionary of Old Testament Theology and Exegesis, 93-103 (11) 689-710 (22)
    • Gemeren, A. van: New International Dictionary of Old Testament Theology and Exegesis, 706-710 (5)
    • Schreiner, Josef: Az Ószövetség teológiája, 247-279 (33)
  5. Az ószövetségi bűnfogalom (2)

  6. Engesztelés, áldozat, megváltás

    Olvasmány:

    • Schreiner, Josef: Az Ószövetség teológiája, 247-279 (33)
  7. A szó hatalma. Eskü, áldás, átok (1)

    Olvasmány:

    • Gemeren, A. van: New International Dictionary of Old Testament Theology and Exegesis, 757-767 (11)
  8. A szó hatalma. Eskü, áldás, átok (2)

    Olvasmány:

    • Gemeren, A. van: New International Dictionary of Old Testament Theology and Exegesis, 757-767 (11)
  9. Nemzeti teológia az Ószövetségben (1)

    Olvasmány:

    • Block, Daniel I.: The Gods of the Nations. Studies in Ancient Near Eastern National Theology
    • Gemeren, A. van: New International Dictionary of Old Testament Theology and Exegesis, 77-81 (5)
  10. Nemzeti teológia az Ószövetségben (2)

    Olvasmány:

    • Block, Daniel I.: The Gods of the Nations. Studies in Ancient Near Eastern National Theology
    • Gemeren, A. van: New International Dictionary of Old Testament Theology and Exegesis, 77-81 (5)
  11. Izrael és az idegen népek. Univerzalizmus és partikularizmus (1)

    Olvasmány:

    • Balogh Csaba: JHVH sztéléje. Idegen népekről szóló próféciagyűjtemények az ószövetség prófétai irodalmában, 22-45 (24)
    • Haarmann, Volker: JHWH-Verehrer der Völker. Die Hinwendung von Nichtisraeliten zum Gott Israels in alttestamentlichen Überlieferungen
  12. Izrael és az idegen népek. Univerzalizmus és partikularizmus (2)

    Olvasmány:

    • Balogh Csaba: "Áldott népem, Egyiptom…" Ézsaiás 19,16-25 és az ószövetségi univerzalizmus problémái, 26-50 (25)
    • Haarmann, Volker: JHWH-Verehrer der Völker. Die Hinwendung von Nichtisraeliten zum Gott Israels in alttestamentlichen Überlieferungen
  13. Ószövetségi eszkatológia

  14. Kiértékelés

Időbeosztás

Heti oktatási idő

  • 2 óra/hét (Kurzus: 2 | Szeminárium: 0 | Gyakorlat: 0)
  • 28 óra/szemeszter (Kurzus: 28 | Szeminárium: 0 | Gyakorlat: 0)

Szorgalmi idő

  • A kiadott kurzus, bibliográfia és órajegyzetek elsajátításához szükséges idő: 20 óra/szemeszter.
  • További dokumentálódás könyvtárban, interneten, adatbázisokban vagy terepen: 20 óra/szemeszter.
  • Szemináriumi dolgozatok, esszék, záródolgozatok elkészítéséhez szükséges idő: 2 óra/szemeszter.
  • Személyre szabott konzultáció: 0 óra/szemeszter.
  • Szorgalmi idő összesen: 42 óra/szemeszter.
  • Összesen: 70 óra/szemeszter.

Vizsgáztatás

A hallgatónak tisztában kell lennie a fontosabb szakirodalommal, és lehetőség szerint részt kell vennie az egyes tematikákhoz kapcsolódó teológiai vitában. A vizsga felméri a hallgatók témában való jártasságát, valamint azt, hogy az adott témakörben, illetve azok értelmezéseit illetően mennyiben képes reflexióra és önálló gondolkodásra.