19. századi teológiatörténet
A teológiatörténet a keresztyén teológiai gondolkodás fejlődésének elemzésével foglalkozó, a rendszeres teológia és a történeti-teológia tárgykörök metszés pontját érintő tudományág. Történeti jellegét a gondolkodás fejlődésének időrendi tárgyalása, rendszeres teológiai jellegét pedig a tárgyalt témák dogmatikai jellege határozzák meg. A félév törzsanyagát a 18-19. századi keresztyén gondolkodás, a kialakult teológiai viták és az azokban részt vállaló teológusok gondolkodásának a bemutatása képezi.
- Samuel Reimarus, Lessing és az angol deisták
- Immanuel Kant és Hegel hatása a teológiai gondolkodásra
- Schleiermacher és A tübingeni iskola – F. Cr. Bauer és David Strauss
- Martin Kahler – A történeti Jézus és a valóságos Krisztus
- A. von Harnack – A keresztyénség lényege
- E. Troeltsch – A keresztyénség kizárólagossága
- A magyar tradicionális teológia
- Az újortodoxia kialakulása Debrecenben
- A liberális teológia fő dogmatikai jellemvonása
- A két teológiai irányzat vallásfilozófiai és teológiai ismeretelméleti alapvetése
- Ballagi Mór krisztológiaja, ekkléziológiája és szótériológiája
- Balogh Ferenc dogmatikai nézetei és a Debreceni Hitvallás (1875)
- Az újortodoxia felfogása a kijelentésről, a szentírásról és a dogmáról
- A nyugati teológiai hatások a magyar református teológia gondolkodásra
Kompetenciák
Sajátos kompetenciák
- A hallgató ismeri a 18-19. századi modern egyetemes és magyar teológiatörténet legfontosabb szereplőit;
- mélyrehatóan tudja értelmezni a dogmatikai kérdéseket (istentan, krisztológia, antropológia, ekkléziológia, szótériológia, kijelentés, stb.);
- különbséget tud tenni a vallástudományi teológia és az egyházias, hagyományos teológia között.
- A hallgató látja az egyházias, hitvallásokhoz hű bibliai alapozás jelentőségét a református dogmatikai kérdések tárgyalása számára.
Általános kompetenciák
- A kialakult teológiatörténeti látásmódot felhasználva a hallgató képes lesz saját kora számára időszerűen megfogalmazni a Szentírás üzenetének jelentőségét.
- A hallgató képes szintetikusan átlátni a teológia tudományterületeit, azok egymáshoz való viszonyát, különös tekintettel a dogmatika és egyháztörténet kapcsolatára.
Időbeosztás
Heti oktatási idő
- 2 óra/hét (Kurzus: 0 | Szeminárium: 2 | Gyakorlat: 0)
- 28 óra/szemeszter (Kurzus: 0 | Szeminárium: 28 | Gyakorlat: 0)
Szorgalmi idő
- A kiadott kurzus, bibliográfia és órajegyzetek elsajátításához szükséges idő: 20 óra/szemeszter.
- További dokumentálódás könyvtárban, interneten, adatbázisokban vagy terepen: 0 óra/szemeszter.
- Szemináriumi dolgozatok, esszék, záródolgozatok elkészítéséhez szükséges idő: 0 óra/szemeszter.
- Személyre szabott konzultáció: 20 óra/szemeszter.
- Szorgalmi idő összesen: 40 óra/szemeszter.
- Összesen: 68 óra/szemeszter.
Vizsgáztatás
Szóbeli vizsga az órán elhangzottak és a kijelölt könyvészet alapján. A hallgatók kisebb olvasmányokat dolgoznak fel írásban a konzultációkra. A záróvizsgán a hallgatónak ismernie kell a tárgyalt témák alapfogalmait, a fő teológiai irányzatok dogmatikai kérdésekben alkotott állásfoglalásait (krisztológia, istentan, ekkléziológia, stb.). A vizsgára való jelentkezés feltétele az előadásokon való jelenlét, valamint az olvasmányanyag feldolgozása.