A Protestáns Teológiai Intézet tanárai által publikált tanulmányok
2018
In: Kolumbán Vilmos József (szerk.): A reformáció öröksége. Egyháztörténeti tanulmányok (Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet 2018), 186-202 |
In: Református Szemle 111 (2018), 365-374 |
In: Kelet Kapuja II. (2018), 58-79 Dolgozatunk elsődleges célkitűzése feltérképezni és csokorba gyűjteni, hogyan írtak a görög nyelven alkotó késő ókori egyháztörténészek a hunokról. A Kr.u. IV. század utolsó harmadától (370. körül jelentek meg ugyanis a hunok Európában) az V. század második harmadának végéig terjedő időszakban a hunok fontos politikai tényezőként voltak jelen a Római birodalom történetében. |
In: Kustár Zoltán, Németh Áron Az Ószövetség és a reformáció: Tanulmányok a héber nyelvű Ószövetség és a protestantizmus kapcsolatának múltjából és jelenéből (Debreceni Református Hittudományi Egyetem 2018), 105-124 Pál apostol nyomán Habakuk 2:4 a keresztyén teológia egyik kulcsfontosságú szövege, amelyre az Újszövetség három alkalommal konkrétan hivatkozik. A reformáció korában, amikor a hit általi megigazulás újra a teológiai figyelem középpontjába kerül, ez a szövegrész, illetve ennek újszövetségi referenciái ismét jelentős szerephez jutnak. A tanulmány rámutat arra, hogy Hab 2:4 héber szövegének eltérő értelmezése milyen következményekkel járt a két nagy reformátor, Luther Márton és Kálvin János hit-értelmezésére nézve. Hab 2:4 reformátori olvasatának elemzése rávilágít ugyanakkor a (nyugati) keresztyén hagyomány egy másik kardinális problémájára is. A hit általi megigazulást illetően a héber szöveg alapján igyekszik egy olyan kérdést tisztázni, amely valójában a görög szöveghez (a Septuagintára hagyatkozó páli értelmezéshez) kötődik. Az újszövetségi szövegek révén közvetett formában kanonizált, ugyanakkor a reformátorok (és a nyugati teológia) által megkérdőjelezett tekintélyű Septuaginta, illetve a mérvadónak tekintett héber szöveg egymásmellettisége, továbbá a scriptura sacra sui ipsius interpres és a hebraica veritas kanonikus hermeneutikai elvei komoly paradoxonokhoz vezetnek. |
In: Berszán István A reformáció aktualitásai (Egyetemi Műhely Kiadó - Bolyai Társaság 2018), 195-207 Lehet-e köze a XX. század második felében a Sorbonne morálfilozófusának a reformáció egyik szellemi atyjához, Kálvinhoz? Földrajzilag mindenképpen, hisz volt úgy, hogy ugyanazokat az utcákat rótták, és az sem mellékes, hogy egy nyelvet beszéltek – mindezt persze négyszáz esztendő távlatában. |
In: Journal for the Study of the Old Testament 42 (2018), 363-390 This article argues that Isaiah's so-called ‘refrain poem’ (Kehrvergedicht) in Isa. 9.7–20 is a composite text, going back to two early prophecies with different concerns. Isaiah 9.7–17* focused originally on the arrogant refusal of the divine word, while Isa. 9.18–20* reflected on the chaotic social circumstances in Samaria in the eighth century. The refrains in vv. 9,11cd, 16ef and 20cd were added to these two already connected prophecies at a later stage. The theological summary in v. 12 is yet another addition, closely affiliated with 5.24–25. Unlike v. |
In: Református Szemle 111 (2018), 36-46 Az alábbi dolgozat a francia filozófus Pardonner? című, 1971-ben publikált szövegét elemzi, amely bizonyos értelemben ellentéte a szerző korábbi megnyilatkozásának. Megelőző munkája, a Le pardon (1967) nyugodt kijelentőmódjával szemben a Pardonner? mintha kérdésessé tenné az előző álláspontját. |
In: Református Szemle 111 (2018), 397-409 |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 9 (2018), 119-125 Erdély sokoldalú polihisztorának életművében szerves részt képez kiterjedt levelezése. Ezek a levelek apró részletekben egyaránt rámutatnak a levelezőtársak mindennapjainak társadalmi, közösségi és gyakran egyéni, családi gondjaira, és így lehetőséget adnak mintegy belülről szemlélni mind a kort, mind a személyek gondolkodásmódját és kapcsolatainak működését. A továbbiakban Kós Károly hat, eddig publikálatlan levelét teszem közzé, amelyeknek címzettje dr. Gönczy Lajos teológiai tanár. |
In: Református Szemle 111 (2018), 62-78 |
In: Ötvös József, Berekméri Árpád Róbert, Gálfalvi Ágnes Protestáns Marosvásárhely (Mentor Kiadó 2018), 37-40 |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 9 (2018), 70-84 Ebben a tanulmányban az úgynevezett a „régi-új” énekekkel foglalkozunk, vagyis azzal a kérdéssel, hogy miképpen érvényesül a kontrafaktum módszere a gyülekezeti énekek megalkotásában. Ha pedig azt is megvizsgáljuk, hogy a reformációtól kezdve napjainkig miként születnek új énekek ezzel a módszerrel, és hogy a bibliai „új ének” megjelölés mennyire jellemző ezekre is, akkor a kérdés már nem csak történeti szempontból lehet érdekes. |
2017
In: Unger Zoltán Föld és Ég II. Tudomány és hit. Geológia és teológia (Magyarhoni Földtani Társulat 2017), 69-76 Minden tudomány szükségképpen eljut a maga határáig, a horizontnak addig a vonaláig, ahol összeér az ég és föld. A fizikai valóság vizsgálata metafizikai kérdésekbe torkollik. Aki például asztrofizikusként az ősrobbanással foglalkozik, óhatatlanul is beleütközik az olyan jellegű kérdésekbe, melyeket a szoros értelemben vett tudomány aligha válaszolhat meg. Mi okozta magának a Big Bangnek a szinguláris eseményét? Miféle idő és miféle tér képzelhető el a téridő keletkezése előtt? Működhetnek-e ott törvények, ahol még egyetlen atom, egyetlen elektron sem létezik? |
In: Kolumbán Vilmos József Non videri, sed esse Tanulmányok a 60 éves Buzogány Dezső tiszteletére (Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet 2017), 44-54 |
In: Gijsbert van den Brink, Gerard den Hertog Protestant Traditions and the Soul of Europe (Evangelische Verlagsanstalt 2017), 159-171 |
In: Keresztény Magvető (2017), 55-78 |
In: Keresztény Magvető 123 (2017), 201-217 |
In: 8 (2017), 27-48 |
In: Református Szemle 110 (2017), 619-631 Ez a tanulmány a felmentés problémáját elemzi Vladimir Jankélévitch gondolkodásában. A felmentés a sértett fél azon próbálkozása, hogy a mélyen elrejtett emberi gonoszságon túl olyan külső mozzanatokat találjon, amelyek motiválhatták az elkövetőt. Az oknyomozó eltökéltségével keresi a választ az "unde malum?" kérdésére. |
In: Kolumbán Vilmos József Non videri, sed esse. Tanulmányok a 60 éves Buzogány Dezső tiszteletére (Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet 2017), 28-43 |
In: Fazakas Sándor A protestáns etika kézikönyve (Kálvin Kiadó - Luther Kiadó 2017), 53-90 Nagy horderejű döntésekbe nem szólhat bele mindenki; beszélni viszont minden ember beszél. És az is kommunikál, akinek valamilyen betegség korlátozza beszédkészségét. A homo loquens tágabb értelemben a kommunikáló ember. Dolgozatunk elsősorban a beszéd etikájának az alapkérdéseit kívánja feltárni és kritikailag bemutatni, ezt azonban csakis ennek a tágabb kontextusnak a figyelembevételével tehetjük meg. |
In: 1 (Presa Universitara Clujeana/Kolozsvári Egyetemi Kiadó 2017), 119-153 A bibliai történetek és mesék jellem és küzdőképesség erősítő hatásait megértve lehetőségeink szerint mindent meg kell tennünk, hogy az iskolában és gyermekcsoportokban kialakuló pszichoterror elejét vegyük. |
In: Keresztény Magvető 123 (2017), 359-385 |
In: Korunk 28 (2017), 38-45 |
In: Kollega Tarsoly István, Kovács Eleonóra A protestáns kisegyházak Magyarországon 3. (2017), 72-81 |
In: Keresztyén Magvető (2017), 158-165 |
In: Szűcs Ferenc Egyetemes és református. A Második Helvét Hitvallás mai üzenetei (Kálvin Kiadó 2017), 160-175 Az ötödfél évszázados II. Helvét Hitvallás tizenegyedik fejezetében ez áll: "Aeterni Dei aeternum filium credimus et docemus hominis factum esse filium, ex semine Abrahae atque Davidis, non ex viri coitu, quod Hebion dixit, sed conceptum purissime ex Spiritu Sancto, et natum ex Maria semper virgine, sicut diligenter nobis historia explicat evangelica.” Némileg meglepő Bullinger hitvallásában a krisztológiai meghatározás általam kiemelt része, miszerint az örökkévaló Isten örökkévaló Fia a mindenkor szűz Máriától született. |
In: Fata, Márta, Schindling, Anton Luther und die Evangelisch-Lutherischen in Ungarn und Siebenbürgen. Augsburgisches Bekenntnis, Bildung, Sprache und Nation vom 16. Jahrhundert bis 1918 (Aschendorff Verlag 2017), 669-692 |
In: McKanan, Dan A Documentary History of Unitarian Universalism 2 (Skinner House Books 2017), 448-452 |
In: 8 (2017), 51-77 |
In: Kolumbán Vilmos József Non videri sed esse. Tanulmányok a 60 éves Buzogány Dezső tiszteletére (Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet 2017), 9-27 |
In: Szerk. Pilipkó Erzsébet, Fogl Krisztián Sándor Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20–23 (Laczkó Dezső Múzeum 2017), 921-925 |
In: Studii și articole de istorie 81 (2017), 39-53 |
In: Teológiai Fórum 11 (2017), 5-21 |
In: Jolyon Mitchell: Képszerű beszéd (Exit 2017), 7-12 |
In: Ugarit-Forschungen 48 (2017), 363-372 |
In: Studia Universitatis Babeș-Bolyai. Theologia Reformata Transylvanica 2 (2017), 58-73 The God of Jankélévitch is creative energy, eternal acting goodness and love, but it is not a person and does not personally know its creations. It does not rule, does not enter into a covenant, does not bring redemption at the cost of its own heartbreak, does not judge sins and does not forgive them, does not speak, does not give commandments, does not conquer death, does not resurrect the dead, and does not offer eternal life. |
In: Református Szemle 110 (2017), 632-648 |
In: Theológia Szemle 60 (2017), 283-289 |
In: Benyik György Vallási és kulturális konfliktusok a Bibliában és az ősegyházban (JATE Press 2017), 81-92 |
In: Református Szemle 2017 (2017), 349-362 |
In: 8 (2017), 81-99 |
In: Korunk 28 (2017), 53-64 |
In: 8 (2017), 7-26 |
In: Benyik György Vallási és kulturális konfliktusok a Bibliában és az ősegyházban (JATE Press 2017), 275-288 Ez a publikáció néhány pillanatképet kíván felvillantani az antiókhiai incidens (Gal 2,11-14) értelmezéstörténetéből, illetve néhány filológiai és teológiai szempontot felmutatni az igeszakasz mai értelmezéséhez. |
In: Református Szemle 110 (2017), 5-12 |
In: Református Szemle 110 (2017), 463-479 Amikor az Ószövetséget a feltámadás kérdése kapcsán a keresztyén teológia és hermeneutika összefüggésében vizsgáljuk, akkor ezt kétféle szempontból tehetjük. Egyrészt tudatában kell lennünk annak, hogy a keresztyénség és a zsidóság többsége számára magától értetődő volt, hogy az Ószövetség beszél az ember feltámadásáról, tehát a jelenség mint olyan létezik. Másrészt a keresztyén igehirdetés számára az Ószövetség az a forrás is volt, ahol nemcsak általában a feltámadás, hanem konkrétan a Krisztus feltámadása is meg van írva. |
In: Korunk 28 (2017), 18-25 |
2016
In: Selderhuis, Herman, Huijgen, Arnold Calvinus Pastor Ecclesiae (Vandenhoeck & Ruprecht 2016), 423-434 If we compare the Chrysostom-quotations found in the 1559 edition of Calvin’s Institutes with the original Greek texts by John Chrysostom we encounter significant textual differences. Concerning the doctrine of free will there are about 10 quotations of or references to Chrysostom in the Institutes, and in most cases Calvin puts these in unfavourable light. |