A Protestáns Teológiai Intézet tanárai által publikált tanulmányok

2016

Kállay Dezső --- 2016
In: Igazság és élet 10 (2016), 373-385
Papp György --- 2016
In: Református Szemle 109 (2016), 401-418

This paper is the second part of a three-piece series, concerning the question of dichotomy and trichotomy. The semantic analysis of the biblical terms was published in an earlier issue of the Református Szemle (2015/3). The present paper presents an introduction on the importance of theological anthropology and the anthropological approach of most important authors from the Early Church. It will be followed by another paper presenting a few anthropologies from the Reformation era and 20th century

Kovács Sándor --- 2016
In: Keresztény Magvető 122 (2016), 294-311
Kolumbán Vilmos József --- 2016
In: Református Szemle 109 (2016), 55-67
Koppándi Botond Péter --- 2016
In: Keresztény Magvető 122 (2016), 260-275
Rezi Elek --- 2016
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 7 (2016), 119-132
Adorjáni Zoltán --- 2016
In: Református Szemle 109 (2016), 279-331
Koppándi Botond Péter --- 2016
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 7 (2016), 43-78
Rezi Elek --- 2016
In: Keresztény Magvető 122 (2016), 3-18
Visky Sándor Béla --- 2016
In: Református Szemle 109 (2016), 37-54
Kállay Dezső --- 2016
In: Igazság és élet 10 (2016), 267-278
Papp György --- 2016
In: Igazság és élet 10 (2016), 217-229
Visky Sándor Béla --- Kolozsvár · 2016
In: Ungvári Zrínyi Imre Identitás, konfliktus és politikai közösség 30 (Pro Philosophia -Egyetemi Műhely Kiadó 2016), 161-182

Előadásunk egyház és állam viszonyrendszerét kívánja feltárni Dietrich Bonhoeffer értelmezésében (1906 – 1945). Etikai gondolkodásának az egysége Krisztusra épül: mind az egyház, mind az állam az Ő uralma alatt áll. Isten parancsának négy mandátumon keresztül kell megvalósulnia a világban, melyek a házasság (család), a munka (kultúra), a mindenkori politikai kormányzat, valamint az egyház.

Kolumbán Vilmos József --- 2016
In: Református Szemle 109 (2016), 191-201
Visky Sándor Béla --- 2016
In: Studia Universitatis Babeș-Bolyai. Theologia Reformata Transylvaniensis 61 (2016), 54-66

A törvény: méltányosság. A folytatás őre. És persze alkalom az önhitt moralizálásra. Az evangélium: jó hír. A lehetetlenné vált folytatás folytatásának a jó híre. És persze alkalom az olcsó kegyelem igénylésére.

Papp György --- 2016
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 7 (2016), 135-165
Papp György --- Göttingen · 2016
In: Selderhuis, Herman, Huijgen, Arnold Calvinus Pastor Ecclesiae (Vandenhoeck & Ruprecht 2016), 423-434

If we compare the Chrysostom-quotations found in the 1559 edition of Calvin’s Institutes with the original Greek texts by John Chrysostom we encounter significant textual differences. Concerning the doctrine of free will there are about 10 quotations of or references to Chrysostom in the Institutes, and in most cases Calvin puts these in unfavourable light.

Kiss Jenő --- 2016
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 7 (2016), 79-98
Fantalkin, A., Tal, O. --- 2016
In: Xeravits, G., Szabó, X. A Tóra körül 17 (2016), 3-30
Visky Sándor Béla --- 2016
In: Református Szemle 109 (2016), 169-190

2015

Papp György --- 2015
In: Református Szemle 108 (2015), 64-75
Papp György --- Debrecen · 2015
In: Pálfi József Kálvini vonások a magyarok lelki arcán (Hatvani István Teológiai Kutatóközpont - Debreceni Református Hittudományi Egyetem 2015), 322-334

In 13th chapter of the Book I of his Institutes Calvin makes a reference to Chrysostom’s five homilies, which were composed against the sect of anomoians. The purpose of this short paper is the analysis of this reference. In the first part we present the context of the reference, namely the demonstration of the essential unity of the Triune God. In the following section we discuss the anomoian heresy and we try to unfold to which passages from the homilies of Chrysostom Calvin referred.

Visky Sándor Béla --- 2015
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 6 (2015), 193-221

Paul Ricœur utolsó nagy munkája, a 2000-ben megjelent La mémoire, l’histoire, l’oubli a következő kérdéskörrel foglalkozik: „a múlt reprezentciója az emlékezet és történelem szintjén, a felejtés kockázatának árnyékában”, avagy „egy hiányzó dolog jelenvaló reprezentációja”. Ennek legpregnánsabb képi megjelenítését és drámai sűrítését a szerző a wiblingeni kolostorban (Ulm) megpillantott szoborkompozícióban véli felfedezni.

Kovács Sándor --- 2015
In: Keresztény Magvető 121 (2015), 279-347
Koppándi Botond Péter --- 2015
In: Református Szemle 108 (2015), 117-136
Kállay Dezső --- Nagyszeben · 2015
In: Klein, Hans Dreptate şi comportament. Cercetari biblice (Astra Museum 2015), 225-237
Kiss Jenő --- 2015
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 6 (2015), 121-133

A lelkigondozás olyan keresztyén hiten alapuló segítségnyújtás, a lelkigondozástan (pojmenika) pedig olyan gyakorlati teológiai diszciplína, amely a Szentírásban gyökerezik, de amelynek tartalmát és gyakorlatát a Szentírás nem írja körül pontosan. Így adódik az a kérdés, hogy ez a viszonylag fiatal teológiai tudományág és annak gyakorlata, a lelkigondozás milyen ismérvek segítségével határozhatja meg önmagát.

Visky Sándor Béla --- 2015
In: Studia Universitatis Babeș-Bolyai. Theologia Reformata Transylvaniensis 60 (2015), 63-72
Kállay Dezső --- 2015
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 6 (2015), 69-81

Abból a feltevésből indulok ki, hogy a Jak 1,2–18 olyan koherens egység, amelyben a szerző kifejti levele alapgondolatát. Eszerint a keresztyén integritás Isten integritásából fakad, ezért minden körülmények között meg kell őrizni, és fenn kell tartani azt. Az integritás kifejezés e kettős vonatkozásban azt jelöli, hogy teljes az összhang egy személy (vagy közösség) értékrendje és cselekvése között.

Papp György --- 2015
In: Журнал «Реформатский взгляд» 1 (2015), 101-115

Наша цель – проанализировать такое понятие, как «imago Dei», на основании Ответа 6 Гейдельбергского катехизиса. Мы избрали эту тему, потому что она остается одной из наиболее дискуссионных в систематическом богословии. Если просмотреть догматические и нравоучительные труды, написанные, начиная с самого раннего периода истории христианства и до нашего времени, можно обнаружить большое разнообразие ответов. В каждом из этих ответов предпринимается попытка объяснить, какой смысл автор книги Бытие вложил в выражение: « ».

Adorjáni Zoltán --- 2015
In: Igazság és élet 9 (2015), 359-368
Papp György --- 2015
In: Református Szemle 108 (2015), 137-158
Rezi Elek --- 2015
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 6 (2015), 223-235

A szervátültetés lehetősége nemcsak az orvostudományra gyakorol nagy hatást, hanem az élettani kutatásokra, a gyógyszeriparra, az immunológiára, a jogra, az etikára, sőt még a filozófiára is. Noha a szervátültetés jelenkori gyakorlatában óriási sikereket lehet elkönyvelni, mégsem állíthatjuk, hogy az orvostudomány teljes mértékben ki tudta zárni a rizikófaktorokat. Ezért mind a tudomány, mind az etika olyan nyitott kérdésekkel szembesül, amelyekre csak a jövendőben lehet majd választ adni.

Kovács Sándor --- Kolozsvár · 2015
In: Péntek János; Salat Levente; Szikszai Mária Magyar tudományosság Romániában 2002-2013 között 1 (Ábel 2015), 223-229

A tanulmány leltár jelleggel felméri és bemutatja az unitárius egyháztörténet-írás eredményeit.

Somfalvi Edit --- 2015
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 6 (2015), 135-151

Jónás története ma is erőteljesen hat a képzelőerőre, a főszereplő ellentmondásos jelleme pedig kiváló azonosulási lehetőséget kínál a mai olvasó számára is, s talán éppen ez a magyarázata annak, hogy a próféta történetét azok is ismerik, akik nem különösképpen ismerik a Bibliát, azonban üzenetét még akkor is megértik, ha nem vallják magukénak a keresztyén értékrendet.

Geréb Zsolt --- 2015
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 6 (2015), 83-96

A keresztyének társadalmi felelősségéről Péter első levele az ún. házitáblákban beszél, amelyek a levél második részét képezik (2,11– 4,11). Ezekben az intelmekben összefoglalja azokat az erkölcsi elveket, illetve magatartásformákat, amelyek a keresztyének felelős életvitelére vonatkoznak. Az erkölcsi tanításokat csak akkor érthetjük helyesen, ha figyelembe vesszük azt a szövegkörnyezetet, amelybe a levélíró beágyazta azokat.

Czire Szabolcs --- 2015
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 6 (2015), 7-30

A minák, illetve talentumok példázata Istenről, illetve a mennyek országáról szól. De vajon ez kötelezően azt is jelenti, hogy Istenről is szól? Vajon a nemes ember, aki azt mondja magáról, hogy könyörtelen ember, mert behajtja azt is, amit nem fektetett be, és learatja azt is, amit nem vetett el, tényleg Istenre vonatkoztatandó allegorikusan? A példázatok jelenlegi kontextusát az evangéliumok eszkatologikus példázatai képezik, főként Máté evangéliuma esetében. De hogyan változik a példázatok olvasata, ha azokat az 1.

Adorjáni Zoltán --- 2015
In: Református Szemle 108 (2015), 359-370
Kolumbán Vilmos József --- Debrecen · 2015
In: Gáborjáni Szabó Botond, Oláh Róbert Kezembe vészem, olvasom és arról elmélkedem (2015), 42-55
Visky Sándor Béla --- 2015
In: Collegium Doctorum 11 (2015), 165-188

Az elmúlt húsz esztendőben tudományos igényű szociálpszichológiai felmérések egész sora kutatja, hogy milyen hatással van a megbocsátás az egyén szellemi és testi egészségre, emberi kapcsolataira, az érintett közösségekre illetve a társadalom egészének épségére.

A téma vallásos és pszichológiai elemzése kézenfekvő, de mit mondhat minderről a filozófia? Jelen tanulmány elsősorban filozófiatörténeti jellegű: a kérdéssel foglalkozó egyik jelentős kortárs megközelítés kritikai bemutatása kíván lenni.

Balogh Csaba --- Kolozsvár · 2015
In: Péntek János, Salat Levente, Szikszai Mária Magyar tudományosság Romániában 2002-2013 között 1 (Ábel 2015), 231-243

A tanulmány a 2002-2013 közötti időszak erdélyi protestáns biblikus irodalom bibliográfiai anyagát összesíti egy rövid bevezetéssel.

Papp György --- 2015
In: Református Szemle 108 (2015), 237-255
Somfalvi Edit --- Kolozsvár · 2015
In: Veress Károly Egyetemi Műhely 28 (Pro Philosophia -Egyetemi Műhely Kiadó 2015), 227-242
Buzogány Dezső --- 2015
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 6 (2015), 239-248

Ismerve ezt a kort, a címet akár ellentmondásosnak is lehet tekinteni. Bethlen Gábor uralkodását szinte teljesen kitöltötte a harmincéves háború, aktívan vett részt benne, mégpedig a protestáns szövetség oldalán, és aki ismeri a harmincéves háború mindennapjait, az jól tudja, hogy akkor épp nem volt divat toleránsnak lenni. A korabeli gyakorlatot megcáfolva, Bethlen Gábor mégis toleráns volt nemcsak a római katolikus egyház, hanem a különféle más felekezetek, sőt kisebb vallási csoportosulások irányában is. Erre kötelezte őt az erdélyi gyakorlat és a józan ész.

Kurta József --- Kolozsvár · 2015
In: Péntek János, Salat Levente, Szikszai Mária Magyar tudományosság Romániában 2002-2013 között 1 (Ábel 2015), 245-252

A tanulmány a 2002-2013 közötti időszak erdélyi protestáns gyakorlati teológia irodalmának bibliográfiai anyagát összesíti. A közlésre kerülő bibliográfia jelzésértékűnek is tekinthető jellemvonást mutat.

Pásztori-Kupán István --- 2015
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 6 (2015), 177-191

A milánói rendelet latin és görög szövegváltozatai, a közösség tulajdonjogának elismerése, illetve a megfogalmazás módja és hangsúlyai tizenhét évszázad távlatából is tanulságosak. Ez tehát a tulajdonképpeni restitutio ad institutionem, ti. nem csupán az intézménynek (ad institutum) történő, hanem legalább annyira az okulásunkra (ad institutionem nostram) szolgáló helyreállítás. Sőt: helyreigazítás.

Visky Sándor Béla --- Kolozsvár · 2015
In: Ungvári Zrínyi Imre Az élet gondnokai és az ember szabadsága (K. N. 2015), 149-169
Koppándi Botond Péter --- 2015
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 6 (2015), 99-119

Ebben a dolgozatban azokat az unitárius homiletikai kiadványokat mutatom be röviden, amelyek 1861 és 1918 között jelentek meg. Elsősorban prédikációkról és az ezeket összesítő gyűjteményekről lesz szó. Ezek nyomtatásban jelentek meg az erdélyi és magyarországi unitáriusok kiadásában. Szándékom pedig az, hogy ezek által bepillantást nyerjünk a kiválasztott korszak történéseibe, de nemcsak az egyháztörténeti jelentőségűekbe, hanem az azokat előidéző szellemi-lelki tevékenységekbe is.

Visky Sándor Béla --- 2015
In: Református Szemle 108 (2015), 277-277
Papp György --- 2015
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 6 (2015), 31-68

Ebben a tanulmányban a Gal 2,15–4,7 exegézisén keresztül kívánjuk bemutatni a törvény és a Krisztusba vetett hit közötti kapcsolatot, megkeresve azokat a pontokat, amelyek segítségünkre lehetnek e kettőről szóló bibliai tanítás dogmatikai és etikai értelmezésében, illetve alkalmazásában. Bár tudjuk, hogy a hit és törvény viszonyát nem csupán A galatákhoz írt levél tárgyalja, ugyanis ennek jelentős párhuzamai vannak például A rómaiakhoz írt levélben, e tanulmány keretében csak A galatákhoz írt levél fentebb jelzett szakaszaival van módunk foglalkozni.

Oldalak