Vásárhelyi János (1888-1960) 1925-ben kapcsolódott bele az Erdélyi Református Egyházkerület liturgiát érintő munkálataiba, főjegyzőként az 1929-es liturgiareform adminisztratív részében volt jelentős szerepe, majd püspökként 1950-ben saját szerkesztésében új ágendáskönyvet adott ki. A tanulmány Vásárhelyi liturgia körüli tevékenységét és annak hatásait vizsgálja.
A Protestáns Teológiai Intézet tanárai által publikált tanulmányok
2020
In: Kolumbán Vilmos József Egyház, iskola, művelődés. Egyháztörténeti tanulmányok. (Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet - Egyháztörténeti Tanszék 2020), 388-403 |
In: Szécsi József Keresztény-Zsidó Teológiai Évkönyv 2020 (Keresztény–Zsidó Társaság 2020), 22-37 |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 11 (2020), 7-37 Az Exodus 4,24–26 egyike azoknak az ószövetségi történeteknek, amelyek a mai bibliaolvasóban kérdések sorozatát indítják el. Ez a rövid epizód egy félelmetes Isten képzetét tárja elénk, aki látszólag minden ok nélkül tör rá a néhány sorral előbb komoly feladattal megbízott Mózesre azzal a szándékkal, hogy megölje őt. Sem ez az epizód, sem annak közvetlen kontextusa látszólag nem ad magyarázatot erre a szokatlan isteni megnyilvánulásra. Ez a tanulmány amellett érvel, hogy e történet eredeti formája a 4,19.24-26 versekből állt, s Exodus 2,23a közvetlen folytatása lehetett. |
In: Acta. Debreceni Teológiai Tanulmányok 14 (Debreceni Református Hittudományi Egyetem 2020), 525-541 |
In: Peter Kónya, Annamária Kónyová Cirkev a náboženstvo v Uhorsku v ranom novoveku. Egyház és vallás a Koraújkori Magyarországon (Vydavatelstvo Prešovskej Univerzity 2020), 419-431 |
In: Kolumbán Vilmos József Határtalanul a határok között. egyháztörténeti tanulmányok (Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet 2020), 110-126 |
In: Kiss Gábor Fiatal Kutatók és Doktoranduszok IX. Nemzetközi Teológus-Konferenciája 2019 (Doktoranduszok Országos Szövetsége 2020), 203-212 Mózes apósának a neve és személye nem egységes az ÓSZ-ben: hol Jetrónak (Ex 3,1; 4,18; 18,1 stb.), hol Reúélnek (Ex 2,19), hol Hobábnak (Bír 4,11) nevezik őt a hagyományok. Mindazonáltal abban egyetértés van az elbeszélések között, hogy egy midianita papról van szó, akivel Mózes házasság útján lép kapcsolatba. A kutatásban az is felmerül az Ex 18,10–12 alapján, hogy Jetró nem akármilyen pogány isten szolgálója, hanem Jhwh papja. |
In: Keresztény Magvető 126 (2020), 307-316 |
In: Magyar Könyvszemle 136 (2020), 354-359 |
In: Kiss Réka, Lányi Gábor Hagyomány, identitás, történelem 1 (Károli Gáspár Református Egyetem 2020), 119-138 |
In: Magyar Könyvszemle 136 (2020), 151-160 |
In: Studia Universitatis Babeș-Bolyai. Theologia Reformata Transylvanica 65 (2020), 177-198 |
In: Keresztény Magvető 126 (2020), 65-79 |
In: Egeresi László Sándor, Kókai Nagy Viktor Adalékok Izrael történetéhez. Ünnepi kötet Karasszon István 65. születésnapja alkalmából (2020), 38-88 A Babilonba elhurcolt júdaiak életének egy-egy mozzanatát, szellemi kontextusát az Ószövetség is feljegyzi (pl. 2Kir 25,27-30; Zsolt 137; Jer 29; Ez; Ézs 40-55). Ezeket a bibliai forrásokat kiegészítik, adott esetben árnyalják, ám mindenképp új perspektívából világítják meg azok az újbabiloni szövegek, amelyek korábbi és újabb ásatások nyomán kerültek felszínre. |
In: Keresztény Magvető 126 (2020), 121-158 |
In: Kolumbán Vilmos József Határtalanul a határok között. egyháztörténeti tanulmányok (Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet 2020), 253-266 |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 11 (2020), 39-63 E tanulmány célja nem az, hogy eldöntse az olvasó helyett a kérdést: milyen típusú isten volt kezdetben JHWH? Hanem hogy a bemutatott argumentumok alapján hozzásegítse az olvasót saját véleménye kialakításához, illetve a bibliográfia segítségével megkönnyítse a további kutatást. Az első fontos felismerés az, hogy az ókori Közel-Keleten és az Ószövetségben is nagyon tág az „isten” fogalma. Minden, amely meghaladja az im-manens szférát, már a mennyeihez tartozik, és istennek tekinthető. A mi istenfogalmunk más logikára épül, és ez megnehezíti vizsgálódásunkat. |
In: Miklós Réka Egyházzene és kántorképzés. A Délkelet-Európai Regionális Himnológiai Konferencia Előadásai, Szabadka 2018. aug. 17-19. Kirchenmusik und Kantorenausbildung. Tagungsbericht der 1. Südosteuropäischen Regionaltagung der IAH, Subotica, 17.-19. August 2018 (Vajdasági Magyar Művelődési Intézet 2020), 159-174 |
In: Szőnyi Etelka Bibliaértelmezés - korok, módszerek, kontextusok. Írások Benyik György tiszteletére 68. születésnapja alkalmából 3 (JATE Press 2020), 545-558 |
In: Kolumbán Vilmos József Határtalanul a határok között. egyháztörténeti tanulmányok (Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet 2020), 154-164 |
In: Bihari E., Molnár D., Szikszai-Németh K. Tavaszi Szél – Spring Wind 2019 (Doktoranduszok Országos Szövetsége 2020), 543-550 Az ugariti szövegek 1928-as felfedezése hatalmas szenzáció volt az 20. század első felében. Nemcsak egy nyugat-sémi kultúra írásos, szellemi örökségét fedezték fel Rasz Samra törmelékei alatt, hanem a vallásos szövegek istennevei a legnagyobb mértékig megegyeztek az ÓSZ-ben Jhwh mellett olvasható istennevekkel. Az ÓSZ-ből ismert „kánaáni” istenek, hirtelen megelevenedtek mítoszok, eposzok, rituálék és más kultikus szövegek ékírásos agyagtábláin. Nem maradhatott el a tudományos ováció, amely röviddel a felfedezés után Mezopotámia helyett Ugarit felé fordította figyelmét. |
In: Sepsi Enikő, Vassányi Miklós Initiation into the mysteries (Károli Gáspár Református Egyetem - L'Harmattan Kiadó 2020), 81-91 |
In: Theológiai Szemle 63 (2020), 245-250 |
In: Kolumbán Vilmos József Határtalanul a határok között: Egyháztörténeti tanulmányok (Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet 2020), 85-109 |
In: Sacra Scripta 18 (2020), 198-224 The strange pericope of Ex 4:24–26 is discussed in numerous studies, mainly from the perspective of religious history or rhetorical criticism. Building on the results of previous research, this study confirms earlier suggestions that this passage cannot be connected well with its direct context, specifically with the larger call narrative of Ex 3:1–4:18, or with the smaller preceding unit in vv. 20–23. The observations regarding rhetorical and logical problems around Ex 4:19.24–27 are corroborated by independent text-historical arguments, derived mainly from the Old Greek version. |
In: Kolumbán Vilmos József Egyház, iskola, művelődés. Egyháztörténeti tanulmányok (Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet 2020), 144-161 |
In: Collectanea Sancti Martini 8 (2020), 91-107 |
In: Igazság és élet 14 (2020), 615-624 |
In: Kiss Réka, Lányi Gábor János 1 (Károli Gáspár Református Egyetem Egyház és Társadalom Kutatóintézetének Reformáció Öröksége Műhelye 2020), 163-176 |
In: Szőnyi Etelka Bibliaértelmezés – korok, módszerek, kontextusok 2 (JATE Press 2020), 493-506 A Zsoltárok könyvének 90. fejezete egyike azoknak a bibliai szakaszoknak, amelyekben jelentős eltérések figyelhetőek meg a(z eredeti) héber szöveg, valamint annak görög Septuaginta-beli (a továbbiakban: LXX) és magyar nyelvű fordítása között. Írásomban rövid „nyelvészeti kalandra” hívom a kedves olvasót, annak érdekében, hogy feltérképezhessük ezeket az eltéréseket. |
In: Igazság és élet 14 (2020), 369-380 |
In: Igazság és élet 14 (2020), 104-115 |
In: Bodó Sára, Horsai Ede „Hiszek az Ige diadalmas erejében!” Tanulmányok Fekete Károly 60. születésnapja alkalmából (Debreceni Református Hittudományi Egyetem 2020), 543-552 |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 11 (2020), 65-124 Jézus a világot a feje tetejére állította. Aki az evangéliumokat először olvassa, erre a következtetésre jut, s ha maga is ennek megfelelően próbál élni, elrettenőnek találja. De többszöri olvasás után, s különösen, ha szétnéz világában, rá kell jönnie, hogy a testtélétel után éppen a fordítottja történt. Jézus szembetalálta magát egy már feje tetejére állt világgal, arra NEM-et mondott, s a jövendőre nézve elhangzott a tiltás, óvás: Ne! Ő a világot talpra állította, s ma is azt akarja, hogy az visszanyerje teremtett rendjét. |
In: Emődi András KRE 100. Tanulmányok a A Királyhágómelléki Református Egyházkerület megalakulásának századik évfordulójára (Királyhágómelléki Református Egyházkerület 2020), 461-481 A 100 éves Királyhágómelléki Református |
In: Schnell György Miatyánk (PENclub 2020), 7-26 |
2019
In: Kolumbán Vilmos József A (Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet 2019), 28-52 |
In: Református Szemle 112 (2019), 451-465 |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 10 (2019), 325-343 Az Erdélyi Református Egyházkerület Igazgatótanácsa az 1922. november 17-én tartott ülésén vetette fel a belmisszió halaszthatatlan kérdésének megtárgyalását, és javaslatot terjeszt elő egy Belmissziói Bizottság megalakítására. Imre Lajos (1888–1974), a gyakorlati teológia tanára szabálytervezetet készített a belmisszió ügyének rendezésére, amelynek 4. pontja szerint a Belmissziói Bizottság elnöke a püspök vagy a főjegyző, s a tagok sorában helyet kap minden teológiai tanár. |
In: Kovács Ábrahám - Jaeshik, Shin Church and State. Theological Reflections in the Hungarian Reformed Churches and in the Korean Protestant Churches (Debreceni Református Hittudományi Egyetem 2019), 183-199 |
In: Baráth Béla Levente – Fekete Károly Őrállóvá tettelek. Műhelytanulmányok a debreceni teológiai oktatás és református lelkészképzés 1850–2000 közötti történetéhez (Tiszántúli Református Egyházkerület – Debreceni Református Hittudományi Egyetem 2019), 531-536 |
In: Benyik György The Hellenistic and Judaic Background to the New Testament (JATE Press 2019), 21-31 |
In: Oláh Zoltán, Papp György Az alexandriai Biblia. Nemzet- és felekezetközi tanulmányok a görög Ószövetségről (Szent István Társulat 2019), 17-46 Ebben a tanulmányban két olyan vitatott szövegrészt vizsgálok meg Habakuk könyvéből (Habakuk 1,5 és 2,5), ahol a Masszoréta Szövegnél korábbi verziók egy, a masszoréta hagyománynál korábbi szövegvariánsba engednek betekintést. Az elemzésben Habakuk könyvének két legrégebbi tanúját hívom segítségül, a Septuagintát és a qumráni Habakuk pešert (illetve elemzem a hasonló irányba mutató szír Pesittát is). Az elemzésre kerülő szövegrészek esetében nagy valószínűséggel nem kései, hanem korai olvasatokról kell beszélnünk. |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 10 (2019), 263-280 Több milliárd dolláros üzletággá nőtte ki magát a világban a béranyaipar. Hogyan illeszthető egy ilyen szenvtelen közgazdasági megállapítás a megszülető emberi élet misztériumához? Az alábbiakban röviden ismertetem a béranyaság jelenségét, valamint az ezzel kapcsolatos alapfogalmakat, ennek romániai jogállását és gyakorlatát más országok szabályozásának kontextusában, végül pedig néhány etikai szempontot fogalmazok meg a problémaegyüttesre nézve. |
In: Thomas G. Long: A prédikálás tanúbizonysága (Exit Kiadó 2019), 9-16 |
In: Sacra Scripta 19 (2019), 7-29 The Book of Habakkuk is well-known for using a very sophisticated language in terms of semantics, poetics, or rhetorical structure, causing tremendous difficulties to later interpreters, both ancient and modern. For this reason, from a diachronic perspective, textual deviations from the canonical Massoretic tradition could be mere relics of the perplexity of confused translators or scribes. |
In: Igazság és élet 13 (2019), 219-228 |
In: Benkő Levente, Demeter László Adalékok Székelyföld történetéhez. Tanulmányok Egyed Ákos 90. születésnapja tiszteletére (Háromszék Vármegye Kiadó 2019), 271-296 |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 10 (2019), 173-188 A református és unitárius teológiai viták a reformáció korába nyúlnak vissza. A két teológiai álláspont markánsan elkülönült egymástól évszázadokon keresztül.1 Az unitárius teológia, amelynek egyik legjelesebb 19. századi alakja Simén Domokos kolozsvári teológiai tanár volt, hirtelen egy váratlan területről kap teológiai megerősítést. |
In: Kolumbán Vilmos József A „recepta religiók” évszázadai Erdélyben. Egyháztörténeti tanulmányok (Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet 2019), 456-477 |