Articole și studii publicate de cadrele didactice ale Institutului Teologic Protestant
2018
In: Református Szemle 111 (2018), 436-448 |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 9 (2018), 85-100 Ebben a tanulmányban azokat a pontokat vizsgálom, ahol az emberi életre vonatkozó meglátásaik találkoznak vagy szétválnak ugyan, de adott szakaszon át párhuzamosan haladnak, miközben sejthető, hogy mindkét egyenes ugyanahhoz a szamárvezetőhöz igazodik. Vizsgálódásom nem a szokványos tartalomismertetés vagy pszichológiai rendszerbe való besorolás útját követi, nem is a közös antropológia megírására vállalkozom. Inkább azt szeretném felmutatni, hogy miként olvasható Frankl Böszörményi-Nagy kontextusában. |
In: Studia Universitatis Babeș-Bolyai. Theologia Reformata Transylvanica (2018), 97-110 |
In: Studia Universitatis Babeș-Bolyai. Theologia Reformata Transylvanica 63 (2018), 183-196 |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 9 (2018), 35-56 Amennyiben az evangélium a benne kifejezésre jutó viszonyulások dinamikája által fejti ki hatását, úgy a Filippibeliekhez írott levél első fejezetében ennek a dinamizmusnak a hívő ember által felismert evilági vonatkozásai állnak előttünk. Azok a vonatkozások, amelyek a hétköznapi élet eseményeinek a szintjén, az evangélium szolgálatában álló és az evangéliumon tájékozódó életben vagy az evangéliumhoz valamilyen módon viszonyulni kénytelen helyzetben megragadhatók és kifejezésre juttathatók. |
In: Berszán István A reformáció aktualitásai 38 (Egyetemi Műhely Kiadó - Bolyai Társaság 2018), 275-286 |
In: Embertárs 8 (2018), 1-10 |
In: Kolumbán Vilmos József A reformáció öröksége, egyháztörténeti tanulmányok 24 (Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet 2018), 324-337 |
In: Ungvári Zrínyi Imre A szellem korrumpálása?: A VII. Kolozsvári Alkalmazott Etikai Konferencia előadásai 2018. február 24. (Egyetemi Műhely Kiadó - Pro Philosophia 2018), 145-163 |
In: Keresztény Magvető 124 (2018), 518-528 |
In: Száraz Orsolya, Fazakas Gergely Tamás, Imre Mihály A reformáció emlékezete. Protestáns és katolikus értelmezések a 16-18. században (Debreceni Egyetemi Kiadó 2018), 156-167 |
In: Tvůrčí život - ČASOPIS ČESKÝCH UNITÁŘŮ 3 (2018), 38-43 Angolból fordította: Ruth Jochanan Weiniger |
In: Embertárs 14 (2018), 49-61 |
In: Igazság és élet 2018 (2018), 706-715 Igetanulmány Jn 1,1-5.9-14(16-18) alapján. |
In: Kolumbán Vilmos József A reformáció öröksége. Egyháztörténeti tanulmányok (Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet 2018), 45-64 |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 9 (2018), 103-116 A huszadik században egy olyan jelenség következett be, amely nemcsak fizikai világunkban hozta létre a „határtalanság” érzését, hanem egy egészen új vagy más világot alakított ki. E világ eszközei ugyan valóságosak, de maga ez a világ nem valóságos, mivel virtuális, látszólagos, azonban aki bűvkörébe lép, könnyen rabjává válik. E látszólagos világ, virtuális valóság, más néven szimulakrum egyik létrehozója, alkotó eleme és hordozója az internet. |
In: Kolumbán Vilmos József A reformáció öröksége. Egyháztörténeti tanulmányok (Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet 2018), 22-35 |
In: Fazakas Gergely Tamás, Baranyai Norbert, Gonda László, Sipos Ferenc, Kovács Gergely Világosító lámpás. Tanulmányok a 60 éves Győri L. János tiszteletére (Tiszántúli Református Egyházkerület 2018), 91-95 |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 9 (2018), 54-69 Az előadás első felében azt szeretnénk megvizsgálni, hogy Szentírás milyen közlést kifejező igékkel írja körül a hit megvallásának folyamatát, ezeket milyen szövegösszefüggésbe és élethelyzetbe ágyazza bele, illetve hogy ez milyen teológiai következményekkel jár. Ez a vizsgálódás hozzájárulhat ahhoz, hogy a hitvallást mint műfajt pontosabban tudjuk körülírni és elhatárolni más szövegtípusoktól. Az előadás másik fele arra keresi a választ, hogy milyen bibliai gyökerük van azoknak a kifejezéseknek, amelyek az ókeresztyén teológiai irodalomban jelölték a hitvallás fogalmát. |
In: Kolumbán Vilmos József A reformáció öröksége, egyháztörténeti tanulmányok (2018), 84-94 |
In: Studia Universitatis Babeș-Bolyai. Theologia Reformata Transylvanica 63 (2018), 60-74 Szerzőnk szemléletében az idő is éppen úgy változik, mint a folyó, melybe nem léphetünk be két alkalommal. A szenvedés okozása és tapasztalata e két transzcendens valóság együttese átalakítja a tettest és áldozatot; ennek alapján lehetne elévültnek tekinteni a vétket. Az elévülés azonban sohasem helyettesítheti a bocsánatot. A felejtés nem morális aktus. A hiányos emlékezet felületesség, a túl erős emlékezés azonban haragot szül. Spirituális kapzsiságra utalhat azonban, ha valaki a gonosz tapasztalatának integrálását a megbocsátás útján mintegy hőstettet kívánja véghezvinni. |
In: Benyik György Hellenistischer und Judaistischer Hintergrund des Neuen Testaments (JATE Press 2018), 69-81 |
In: Kelet Kapuja II. (2018), 58-79 Dolgozatunk elsődleges célkitűzése feltérképezni és csokorba gyűjteni, hogyan írtak a görög nyelven alkotó késő ókori egyháztörténészek a hunokról. A Kr.u. IV. század utolsó harmadától (370. körül jelentek meg ugyanis a hunok Európában) az V. század második harmadának végéig terjedő időszakban a hunok fontos politikai tényezőként voltak jelen a Római birodalom történetében. |
In: Kolumbán Vilmos József A reformáció öröksége. Egyháztörténeti tanulmányok (Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet 2018), 186-202 |
In: Keresztény Magvető 124 (2018), 390-403 |
In: Református Szemle 111 (2018), 365-374 |
In: Studia Universitatis Babeș-Bolyai. Theologia Reformata Transylvanica 63 (2018), 75-82 Does Jankélévitch identify the Source of creation with that thorne-crowned one of the nonsense of the cross? It seems that Jankélévitch is not only very close to the teaching of the church, but also identifies with its most important element, the redeeming death of Christ. And this is not only valid for the young philosopher before the War, but also for the mature thinker in the years following the Holocaust, the author of the Moral philosophy. |
In: Kustár Zoltán, Németh Áron Az Ószövetség és a reformáció: Tanulmányok a héber nyelvű Ószövetség és a protestantizmus kapcsolatának múltjából és jelenéből (Debreceni Református Hittudományi Egyetem 2018), 105-124 Pál apostol nyomán Habakuk 2:4 a keresztyén teológia egyik kulcsfontosságú szövege, amelyre az Újszövetség három alkalommal konkrétan hivatkozik. A reformáció korában, amikor a hit általi megigazulás újra a teológiai figyelem középpontjába kerül, ez a szövegrész, illetve ennek újszövetségi referenciái ismét jelentős szerephez jutnak. A tanulmány rámutat arra, hogy Hab 2:4 héber szövegének eltérő értelmezése milyen következményekkel járt a két nagy reformátor, Luther Márton és Kálvin János hit-értelmezésére nézve. Hab 2:4 reformátori olvasatának elemzése rávilágít ugyanakkor a (nyugati) keresztyén hagyomány egy másik kardinális problémájára is. A hit általi megigazulást illetően a héber szöveg alapján igyekszik egy olyan kérdést tisztázni, amely valójában a görög szöveghez (a Septuagintára hagyatkozó páli értelmezéshez) kötődik. Az újszövetségi szövegek révén közvetett formában kanonizált, ugyanakkor a reformátorok (és a nyugati teológia) által megkérdőjelezett tekintélyű Septuaginta, illetve a mérvadónak tekintett héber szöveg egymásmellettisége, továbbá a scriptura sacra sui ipsius interpres és a hebraica veritas kanonikus hermeneutikai elvei komoly paradoxonokhoz vezetnek. |
In: Berszán István A reformáció aktualitásai (Egyetemi Műhely Kiadó - Bolyai Társaság 2018), 195-207 Lehet-e köze a XX. század második felében a Sorbonne morálfilozófusának a reformáció egyik szellemi atyjához, Kálvinhoz? Földrajzilag mindenképpen, hisz volt úgy, hogy ugyanazokat az utcákat rótták, és az sem mellékes, hogy egy nyelvet beszéltek – mindezt persze négyszáz esztendő távlatában. |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 9 (2018), 119-125 Erdély sokoldalú polihisztorának életművében szerves részt képez kiterjedt levelezése. Ezek a levelek apró részletekben egyaránt rámutatnak a levelezőtársak mindennapjainak társadalmi, közösségi és gyakran egyéni, családi gondjaira, és így lehetőséget adnak mintegy belülről szemlélni mind a kort, mind a személyek gondolkodásmódját és kapcsolatainak működését. A továbbiakban Kós Károly hat, eddig publikálatlan levelét teszem közzé, amelyeknek címzettje dr. Gönczy Lajos teológiai tanár. |
In: Református Szemle 111 (2018), 36-46 Az alábbi dolgozat a francia filozófus Pardonner? című, 1971-ben publikált szövegét elemzi, amely bizonyos értelemben ellentéte a szerző korábbi megnyilatkozásának. Megelőző munkája, a Le pardon (1967) nyugodt kijelentőmódjával szemben a Pardonner? mintha kérdésessé tenné az előző álláspontját. |
In: Református Szemle 111 (2018), 397-409 |
In: Száraz Orsolya, Fazakas Gergely Tamás, Imre Mihály reformáció emlékezete: Protestáns és katolikus értelmezések a 16–18. században (Debreceni Egyetemi Kiadó 2018), 79-90 |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 9 (2018), 70-84 Ebben a tanulmányban az úgynevezett a „régi-új” énekekkel foglalkozunk, vagyis azzal a kérdéssel, hogy miképpen érvényesül a kontrafaktum módszere a gyülekezeti énekek megalkotásában. Ha pedig azt is megvizsgáljuk, hogy a reformációtól kezdve napjainkig miként születnek új énekek ezzel a módszerrel, és hogy a bibliai „új ének” megjelölés mennyire jellemző ezekre is, akkor a kérdés már nem csak történeti szempontból lehet érdekes. |
In: Református Szemle 111 (2018), 62-78 |
In: Ötvös József, Berekméri Árpád Róbert, Gálfalvi Ágnes Protestáns Marosvásárhely (Mentor Kiadó 2018), 37-40 |
2017
In: Unger Zoltán Föld és Ég II. Tudomány és hit. Geológia és teológia (Magyarhoni Földtani Társulat 2017), 69-76 Minden tudomány szükségképpen eljut a maga határáig, a horizontnak addig a vonaláig, ahol összeér az ég és föld. A fizikai valóság vizsgálata metafizikai kérdésekbe torkollik. Aki például asztrofizikusként az ősrobbanással foglalkozik, óhatatlanul is beleütközik az olyan jellegű kérdésekbe, melyeket a szoros értelemben vett tudomány aligha válaszolhat meg. Mi okozta magának a Big Bangnek a szinguláris eseményét? Miféle idő és miféle tér képzelhető el a téridő keletkezése előtt? Működhetnek-e ott törvények, ahol még egyetlen atom, egyetlen elektron sem létezik? |
In: Keresztény Magvető 123 (2017), 201-217 |
In: Szűcs Ferenc Egyetemes és református. A Második Helvét Hitvallás mai üzenetei (Kálvin Kiadó 2017), 38-50 |
In: Gijsbert van den Brink, Gerard den Hertog Protestant Traditions and the Soul of Europe (Evangelische Verlagsanstalt 2017), 159-171 |
In: Studia Universitatis Babeș-Bolyai. Theologia Reformata Transylvanica 2 (2017), 58-73 The God of Jankélévitch is creative energy, eternal acting goodness and love, but it is not a person and does not personally know its creations. It does not rule, does not enter into a covenant, does not bring redemption at the cost of its own heartbreak, does not judge sins and does not forgive them, does not speak, does not give commandments, does not conquer death, does not resurrect the dead, and does not offer eternal life. |
In: Keresztény Magvető 123 (2017), 55-78 |
In: P. Vásárhelyi Judit A reformáció könyvespolca : Reprezentatív kiadványok Magyarországon a reformáció korából (Országos Széchényi Könyvtár 2017), 34-52 |
In: Studii și articole de istorie 81 (2017), 39-53 |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 8 (2017), 27-48 |
In: Református Szemle 2017 (2017), 349-362 |
In: Korunk 27 (2017), 27-31 |
In: Jolyon Mitchell: Képszerű beszéd (Exit 2017), 7-12 |
In: 1 (Kolozsvári Egyetemi Kiadó 2017), 119-153 A bibliai történetek és mesék jellem és küzdőképesség erősítő hatásait megértve lehetőségeink szerint mindent meg kell tennünk, hogy az iskolában és gyermekcsoportokban kialakuló pszichoterror elejét vegyük. |
In: Kollega Tarsoly István, Kovács Eleonóra A protestáns kisegyházak Magyarországon 3 (2017), 72-81 |