Modern filozófia

A kurzus áttekinti az európai filózófia történetét a reneszánsz korától napjainkig, és rávilágít a filozófia kereszténységben és napjaink társadalmában betöltött helyére és szerepére.

Kompetenciák

Sajátos kompetenciák

A hallgató megismeri a filozófia szerepét a kereszténység tanainak kialakulásában.

Általános kompetenciák

A kereszténység eszmetörténetének filozófiai kontextusban való elhelyezése növelik a hallgató kritikus gondolkodási készségét, illetve a más szemléletek, elvek iránti toleráns magatartását.

Óraszerkezet

  1. A reneszánsz természetfilozófiája

    A reneszánsz meghatározása, a lefgontosabb képviselői. Francis Bacon élete és bölcselete (Instauratio Magna Scientorum, Novum Organum, Új Atlantisz).

    Olvasmány:

    • Nagy József: A filozófia története, 244-250 (7)
    • Hamlyn, William D.: A nyugati filozófia története, 121-127 (7)
    • Szegő Katalin: Reneszánsz gondolkodók, 225-228 (4)
  2. A reneszánsz társadalomfilozófiája

    A reneszánsz filozófusainak érdeklődése a társadalom, állam, a politika iránt. Thomas Hobbes, Niccolò Machiavelli, Hugo Grotius.

    Olvasmány:

    • Nagy József: A filozófia története, 263-266 (4)
    • Hamlyn, William D.: A nyugati filozófia története, 127-131 (5)
    • Hársing László: A filozófiai gondolkodás Thalésztől Gadamerig, 146-149 (4)
  3. A racionalizmus

    A racionalizmus meghatározása és képviselői: René Descartes, Benedictus Spinoza, Gottfried Leibniz.

    Olvasmány:

    • Nagy József: A filozófia története, 275-278 (4) 280-283 (4)
    • Hamlyn, William D.: A nyugati filozófia története, 133-137 (5) 146-150 (5) 155-156 (2)
    • Dörömbözi János: A filozófia története és elmélete, 20-29 (10)
  4. Az empirizmus

    Az emipirizmus meghatározása és képviselői: John Locke és David Hume.

    Olvasmány:

    • Nagy József: A filozófia története, 319-326 (8)
    • Hamlyn, William D.: A nyugati filozófia története, 165-168 (4) 175-177 (3) 185-190 (6)
    • Dörömbözi János: A filozófia története és elmélete, 184-188 (5)
  5. Az angol felvilágosodás

    Az angol felvilágosodás jellemző vonásai és képviselői: Anthony Ashley Cooper, Henry Moore, Joseph Butler, Richard Price.

    Olvasmány:

    • Nagy József: A filozófia története, 332-334 (3)
    • Hamlyn, William D.: A nyugati filozófia története, 201-205 (5)
    • Dörömbözi János: A filozófia története és elmélete, 86-89 (4)
  6. A német felvilágosodás

    A német felvilágosodás nagy hatású képviselői: Lessing, Wolf és Herder.

    Olvasmány:

    • Nagy József: A filozófia története, 340-341 (2)
    • Dörömbözi János: A filozófia története és elmélete, 114-120 (7)
  7. A francia felvilágosodás

    Az enciklopédisták jelentősége az európai kultúrában. Jean Jaques Rousseau élete és bölcselete.

    Olvasmány:

    • Nagy József: A filozófia története, 337-340 (4)
    • Hamlyn, William D.: A nyugati filozófia története, 205-209 (5)
    • Dörömbözi János: A filozófia története és elmélete, 88-113 (26)
    • Hársing László: A filozófiai gondolkodás Thalésztől Gadamerig, 189-213 (25)
  8. Kant Immanuel élete és filozófiai munkássága

    Kant élete, munkái, bölcselete és bölcseletének hatása.

    Olvasmány:

    • Nagy József: A filozófia története, 350-359 (10) 373-376 (4)
    • Hamlyn, William D.: A nyugati filozófia története, 211-215 (5) 224-228 (5) 232-235 (4)
    • Dörömbözi János: A filozófia története és elmélete, 131-140 (10)
    • Hársing László: A filozófiai gondolkodás Thalésztől Gadamerig, 199-213 (15)
  9. A német klasszikus filozófia

    Kant utáni német filozófia képviselői: Fichte és Schelling.

    Olvasmány:

    • Nagy József: A filozófia története, 383-393 (11)
    • Hamlyn, William D.: A nyugati filozófia története, 237-238 (2)
    • Hársing László: A filozófiai gondolkodás Thalésztől Gadamerig, 222-225 (4)
  10. Georg Wilhelm Friedrich Hegel élete és bölcselete

    Hegel felfogása az igazság létezéséről: tézis, antitézis, szintézis. Szubjektív, Objektív és Abszolut Szellem kérdése. Hegel filozófiájának hatása.

    Olvasmány:

    • Nagy József: A filozófia története, 393-394 (2) 397-400 (4)
    • Hamlyn, William D.: A nyugati filozófia története, 239-244 (6) 247-248 (2)
    • Hársing László: A filozófiai gondolkodás Thalésztől Gadamerig, 225-233 (9)
  11. Egzisztenciális filozófia

    Az egzisztenciális filozófia meghatározása és kiemelkedő képviselői: Arthur Schoppenhauer és Sörren A. Kierkegard.

    Olvasmány:

    • Nagy József: A filozófia története, 400-406 (7)
    • Hamlyn, William D.: A nyugati filozófia története, 249-254 (6) 264-266 (3)
  12. Martin Heidegger

    Martin Heidegger élete és filozófiája.

    Olvasmány:

    • Nagy József: A filozófia története, 423-424 (2)
    • Hamlyn, William D.: A nyugati filozófia története, 282-289 (8)
    • Hársing László: A filozófiai gondolkodás Thalésztől Gadamerig, 366-367 (2)
  13. Nietzsche élete és filozófiája

    Nietzsche felfogása a hatalomról, a vallásról, kereszténységről ésn az ember életének szerepéről a világban.

    Olvasmány:

    • Nagy József: A filozófia története, 420-423 (4)
    • Hamlyn, William D.: A nyugati filozófia története, 254-258 (5)
    • Hársing László: A filozófiai gondolkodás Thalésztől Gadamerig, 264-268 (5)
  14. Magyar filozófia

    Magyar filozófia helye és szerepe az európai filozófiában. Jelentősebb képviselői: Böhm Kárloy, Pauler Ákos, Bartók György, Tavaszy Sándor, Varga Béla.

    Olvasmány:

    • Nagy József: A filozófia története, 442-443 (2) 446-455 (10)
    • Varga Béla: Bölcseleti írások

Időbeosztás

Heti oktatási idő

  • 2 óra/hét (Kurzus: 2 | Szeminárium: 0 | Gyakorlat: 0)
  • 28 óra/szemeszter (Kurzus: 28 | Szeminárium: 0 | Gyakorlat: 0)

Szorgalmi idő

  • A kiadott kurzus, bibliográfia és órajegyzetek elsajátításához szükséges idő: 40 óra/szemeszter.
  • További dokumentálódás könyvtárban, interneten, adatbázisokban vagy terepen: 10 óra/szemeszter.
  • Szemináriumi dolgozatok, esszék, záródolgozatok elkészítéséhez szükséges idő: 0 óra/szemeszter.
  • Személyre szabott konzultáció: 0 óra/szemeszter.
  • Szorgalmi idő összesen: 50 óra/szemeszter.
  • Összesen: 78 óra/szemeszter.

Vizsgáztatás

Szóbeli vizsga: 60%. Szemináriumi dolgozat és az órán való aktív jelenlét: 40%.