Magyar nyelv és irodalom I

A tárgy általános célja az irodalom és a vallásosság szerves kapcsolatának szemléltetése. Abból a feltételezésből indul ki, hogy a kultúra alapját alkotó szférák (vallás, irodalom, történelem, stb.) akkurátus megismerése csak úgy lehetséges, ha ezeket egy interdiszciplináris hálóban szemléljük és vizsgáljuk, hiszen gyakorlati megvalósulásukban is mindenképp komplementerek, szigorú elválasztásuk sem a megismerés, sem a továbbvitel szempontjából nem produktív. Az első félév anyaga szélesebb perspektívából, mintegy „madártávlatból” tekinti át egy hosszabb időszak reprezentatív jelenségeit. Kiindulópontként az irodalom ismert, de az idők folyamán leszűkítőnek bizonyult definícióit, periodizációját és kategóriáját értelmezzük át. Az így nyert tapasztalatok a továbbiakban stabil alapot biztosítanak a tárgyalandó jelenségek sokoldalú vizsgálatához, hiszen, amint bebizonyosodik, a jelenségek több diszciplína szempontjából relevánsak, illetve egy-egy folyamat vagy jelenség megismeréséhez több diszciplína módszertana és tudásrendszere szükséges. Így jönnek szóba: a historiográfia, a művészettörténet, szociográfia, intézménytörténet, és hangsúlyozottan a teológia és az irodalomtörténet. A vizsgálandó témák a kor meghatározó folyamatai szempontjából reprezentatív szövegek, szövegkorpuszok. Az áttekintendő periódus: középkor (nagyjából 15. század) – 19. század közepe.

Kompetenciák

Sajátos kompetenciák

Az egyes korok vallási és irodalmi jelenségeinek átlátása összefüggésekben, jelenségek kontextualizálása társadalmi folyamatokban, adott irodalmi szövegtípusok értelmező olvasása (emlékirat, önéletírás, apológia).

Általános kompetenciák

Szövegek értő, értelmező olvasása és feldolgozása, jelenségek hálózatának átlátása, terminológia elsajátítása és alkalmazása, szövegalkotás, interdiszciplináris módszertan elsajátítása és alkalmazása.

Óraszerkezet

  1. Irodalmi és irodalomtudományi alapfogalmak (műfajok, korszakok, stílusok) – ismétlés és (újra)értelmezés

  2. Biblia, könyvkultúra, keresztény civilizáció. Könyv- és olvasástörténeti bevezető

    Olvasmány:

    • Madas Edit, Monok István: A könyvkultúra Magyarországon a kezdetektől 1800-ig, 53-68 (16)
    • Monok István: Olvasó vagy gyűjtő? A könyvgyűjtési és olvasási szokások változása a XVII-XVIII. század fordulóján, 401-414 (14)
  3. Középkori magyar bibliafordítások I – Kortörténeti bevezető

    Olvasmány:

    • Nemeskürty István: Magyar bibliafordítások, Hunyadi János korától Pázmány Péter századáig
  4. Középkori magyar bibliafordítások II

    Olvasmány:

    • Nemeskürty István: Magyar bibliafordítások, Hunyadi János korától Pázmány Péter századáig
  5. A XVI–XVII. század magyar bibliafordítások: az erazmisták és a konfesszionalizmus korának fordítói I

    Olvasmány:

    • Nemeskürty István: Magyar bibliafordítások, Hunyadi János korától Pázmány Péter századáig
    • Szabó Flóris: Huszita-e a Huszita Biblia? Bírálat és útkeresés
  6. A XVI–XVII. század magyar bibliafordítások: az erazmisták és a konfesszionalizmus korának fordítói II

    Olvasmány:

    • Nemeskürty István: Magyar bibliafordítások, Hunyadi János korától Pázmány Péter századáig
    • Szabó Flóris: Huszita-e a Huszita Biblia? Bírálat és útkeresés
    • P. Vásárhelyi Judit: Szenci Molnár Albert és a Vizsolyi Biblia új kiadásai - Előzmények és fogadtatás
  7. Emlékirat, önéletírás, apológia: én-reprezentáció és kegyesség a kora újkor magyar irodalmának én-szövegeiben I. Fogalomtisztázás

    Olvasmány:

    • Tóth Zsombor: A koronatanú: Bethlen Miklós. Az „Élete leírása magától” és a XVII. századi puritanizmus
  8. Emlékirat, önéletírás, apológia: én-reprezentáció és kegyesség a kora újkor magyar irodalmának én-szövegeiben II. Szövegolvasás: Bethlen Miklós önéletírása

    Olvasmány:

    • Tóth Zsombor: A koronatanú: Bethlen Miklós. Az „Élete leírása magától” és a XVII. századi puritanizmus
    • Szalay László: Bethlen Miklós: Élete leírása magától (részletek)
  9. A vallás helyzete a felvilágosodás után I. Irányzatok, eszmetörténeti bevezető

    Olvasmány:

    • Margócsy István: A felvilágosodás határai és határtalansága (Kételyek és tézisek az irodalomtörténet historiográfiáját illetően), 4-12 (9)
  10. A vallás helyzete a felvilágosodás után II. Költők, írók, teoretikusok

    Olvasmány:

    • Margócsy István: A felvilágosodás határai és határtalansága (Kételyek és tézisek az irodalomtörténet historiográfiáját illetően), 4-12 (9)
  11. Magyar mitológia: a romantika törekvései, Vörösmarty eposzkísérletei

    Olvasmány:

    • Vörösmarty Mihály: A Délsziget / A Rom
  12. Magyar mitológia: Ipolyi Arnold

    Olvasmány:

    • Ipolyi Arnold: Magyar mythologia
    • Keszeg Vilmos: Mitológia, vallás vagy hiedelemrendszer
  13. Vallás a modern irodalomban – beszélgetés; olvasmány-beszámoló

  14. Collocvium

Időbeosztás

Heti oktatási idő

  • 2 óra/hét (Kurzus: 2 | Szeminárium: 0 | Gyakorlat: 0)
  • 28 óra/szemeszter (Kurzus: 28 | Szeminárium: 0 | Gyakorlat: 0)

Szorgalmi idő

  • A kiadott kurzus, bibliográfia és órajegyzetek elsajátításához szükséges idő: 40 óra/szemeszter.
  • További dokumentálódás könyvtárban, interneten, adatbázisokban vagy terepen: 15 óra/szemeszter.
  • Szemináriumi dolgozatok, esszék, záródolgozatok elkészítéséhez szükséges idő: 0 óra/szemeszter.
  • Személyre szabott konzultáció: 2 óra/szemeszter.
  • Szorgalmi idő összesen: 57 óra/szemeszter.
  • Összesen: 85 óra/szemeszter.

Vizsgáztatás

Az óralátogatás és a kiadott bibliográfia ismerete a szóbeli vizsga feltétele.

Bibliográfia

Könyv

Tanulmány könyvben

Tanulmány folyóiratban

Forráskiadvány