Protestáns egyháztörténet I

Az egyháztörténeti ismeretek nem csak kognitív szempontból fontosak, hanem hozzájárulhatnak a református identitás, az öntudatos kálvinizmus kialakulásához, megerősödéséhez. Nem lehet beszélni kálvinista öntudatról, identitásról, amennyiben nem ismerjük annak eredetét, gyökereit, hazánkban való meghonosodását. A Protestáns egyháztörténet tárgy célja megismertetni a hallgatókkal a Reformáció erdélyi eseményeit, az Erdélyi Református Egyház kialakulásának körülményeit, illetve annak 16–17. századi történetét. Az ismeretátadás mellett célunk megismertetni a diákokkal a rendelkezésre álló történeti forrásokat, bibliográfiát, illetve az egyháztörténeti kutatás módszereit. A félév végére a diáknak el kell sajátítani a legfontosabb történeti információkat, tudnia kell használni a rendelkezésre álló bibliográfiát, de a legfontosabb, hogy érzékelje az összefüggéseket Európa, Magyarország és Erdély történelmével, illetve azzal a konjunktúra-helyzettel kapcsolatban, melynek keretén belül megalakult és virágzott az Erdélyi Református Egyház. Az előadások során a szóbeli közlés mellett helyet kap a multimédiás előadásmód, az önálló munka.

Kompetenciák

Sajátos kompetenciák

A hallgató ismeri a 16. századi teológiai szövegeket, jártas a reformációkori és a reformáció utáni teológiában, elemezni tudja a teológiai szövegeket, és ismeri a protestáns tanítás sarkalatos téziseit. A hallgató képes arra, hogy azonosítsa és szakavatott módon alkalmazza a teológiai fogalmakat, elméleteket és missziós paradigmákat. Ismeri a közösségek és intézmények kulturális, vallási és történeti hátterét. Meg tudja határozni a kulturális, vallási és történelmi háttér szerepét és a vallási közösségekre gyakorolt hatását. Azonosítani tudja a társadalom fejlődése szempontjából jelentős teológiai elveket és spirituális értékeket. Értelmezni tudja a társadalmi valóságot a vallási, spirituális értékek szemszögéből. Értelmezni tudja a kulturális háttérnek a teológiai elvek közlésére gyakorolt hatását.

Általános kompetenciák

A hallgató képes arra, hogy elemezze a kulturális háttér azon tényezőit, amelyek elősegítik vagy gátolják a vallási közösségek integrációját. Képes olyan analitikus terveket és beavatkozási módokat előkészíteni, amelyek segítik a vallási közösségeknek bizonyos kulturális kerethez való viszonyulását. A hallgató fel tudja sorolni azokat a fogalmakat, melyek olyan kulturális vallási és történeti tényezőket írnak le, amelyek meghatározzák a kulturális hátteret. A hallgató kritikusan elemezni tudja egy társadalomban ható spirituális és vallás-erkölcsi tanításokat. Ki tudja dolgozni és alkalmazni tudja azon kommunikációs stratégiákat és folyamatokat, amelyeket interkulturális közegben lehet alkalmazni. A hallgató képes hatékony együttműködésre különböző szerepkörökben, tiszteletben tartva mások hitelveit.

Óraszerkezet

  1. A magyarországi és erdélyi reformáció 1541-ig

    Olvasmány:

    • Buzogány Dezső: Harc a tiszta evangéliumért. Kétszáz esztendő az erdélyi református egyház életéből, 16-17. század
    • Juhász István: Hitvallás és türelem
    • Buzogány Dezső: Melanchthon úrvacsoratana levelei alapján
    • Szabó Miklós: Az erdélyi unitáriusok külföldi egyetemjárása 1848-ig
    • Kénosi Tőzsér János, Uzoni Fosztó István: Az erdélyi unitárius egyház története I
    • Zoványi Jenő: A reformáció Magyarországon 1565-ig
    • Zoványi Jenő: A magyarországi protestantizmus 1565-től 1600-ig
    • Pokoly József: Az erdélyi református egyház története
    • Bíró Sándor, Bucsay Mihály, Tóth Endre, Varga Zoltán: A magyar református egyház története
    • Bucsay Mihály: A reformátorok úrvacsoravitái
    • Győri L. János: A magyar reformáció irodalmi hagyományai. Kézikönyv református középiskolák számára
    • Csohány János: A magyar református egyháztörténelem összefoglalása 1948-ig
    • Bak Zsuzsanna: Károlyi Gáspár élete és munkássága
  2. A segesvári hitvita 1538

    Az erélyi reformáció első koncepciós peréről Heltai Gáspár Háló c. munkájában tudósított. A elolvassuk a tudósítást, és a propagandisztikus célzattal megírt munkából igyekszünk megállapítani a fikció és történelmi valóság mértékét.

  3. Tájegységek reformációja. Cuius regio, eius religio

    A hallgatók megismerkednek a magyarországi tájegységeken történt – reformációval kapcsolatos – fontosabb eseményekkel, a különböző tájegységek reformátoraival (Dévai Bíró Mátyás, Szegedi Kis István, Szegedi Lajos, Ozorai Imre).

  4. Brassó reformációja

    A cél megismerni az erdélyi szászok körében – különösen Brassóban – terjedő reformációt, illetve Johannes Honterus életét és reformátori tevékenységét és a szász lutheránus egyház kialakulásának körülményeit.

  5. Reformzsinatok Partiumban

    Az I. és II. erdődi, ill. az óvári zsinat az első magyar protestáns zsinatok közé tartozik. A hallgatók megismerik a zsinatok összehívásának körülményeit, illetve elemzik ezek határozatait.

  6. Úrvacsoraviták a 16. században

    A lutheránus-református szétválás hátterének megértéséhez feltétlenül szükséges megismerni a 16. századi reformátorok úrvacsoráról szóló tanításának fejlődését (Luther, Karlstadt, Zwingli, Bucer, Kálvin).

  7. Kolozsvár reformációja

    A cél megismerni a reformáció kolozsvári eseményeit, illetve Heltai Gáspár életét és munkásságát.

  8. A lutheránusok és kálvinisták szétválása

    Az 1564-es enyedi országgyűlés előzményeit és lefolyását, illetve az erdélyi református egyház megalakulását ismerik meg a hallgatók.

  9. A Debreceni-Egervölgyi hitvallás

    A cél megismerkedni az első, sajátosan magyar hitvallással, és annak megjelenési körülményeivel.

  10. Az unitárius egyház kialakulása

    A sajátosan magyar egyház megismerése, mely a Szentháromság tagadásával a protestantizmus radikális irányzatai közé sodródott, az egyháztörténet oktatás fontos része. A hallgatók találkoznak Dávid Ferenccel, megismerik életét, fellépését, és az 1560-as évek végének hitvitáit, amelyek az unitárius egyház különválásához vezettek.

  11. Báthori István, Erdély fejedelme

    Az erdélyi fejedelem, és lengyel király megválasztásának körülményei és uralkodásának egyháztörténeti szempontból igen fontos mozzanata, a jezsuiták betelepítése a kurzus témája.

  12. Báthori Zsigmond, Erdély fejedelme

    A századvég bonyodalmait, Báthori próbálkozásait, és végül, Mihály vajda bevonulásának egyháztörténeti vonatkozásait ismerik meg a hallgatók.

  13. A Biblia első román fordításai

    A Reformáció fontos célkitűzése volt, hogy minden nemzet a maga nyelvén olvashassa Isten Igéjét. A kurzuson bemutatjuk a hallgatóknak az első magyar próbálkozásokat a Biblia lefordítására.

  14. Károli Gáspár és a Vizsolyi Biblia

    Az első teljes magyar bibliafordítás elkészítőjének, Károli Gáspárnak az életrajzát, a vizsolyi Biblia keletkezésének körülményeit ismerteti meg az előadás.

Időbeosztás

Heti oktatási idő

  • 2 óra/hét (Kurzus: 2 | Szeminárium: 0 | Gyakorlat: 0)
  • 28 óra/szemeszter (Kurzus: 28 | Szeminárium: 0 | Gyakorlat: 0)

Szorgalmi idő

  • A kiadott kurzus, bibliográfia és órajegyzetek elsajátításához szükséges idő: 40 óra/szemeszter.
  • További dokumentálódás könyvtárban, interneten, adatbázisokban vagy terepen: 24 óra/szemeszter.
  • Szemináriumi dolgozatok, esszék, záródolgozatok elkészítéséhez szükséges idő: 0 óra/szemeszter.
  • Személyre szabott konzultáció: 0 óra/szemeszter.
  • Szorgalmi idő összesen: 64 óra/szemeszter.
  • Összesen: 92 óra/szemeszter.

Vizsgáztatás

A záróvizsga a végleges vizsgajegy 60%-t teszi ki. A további 40%-t a hallgató által elkészített szemináriumi dolgozattal lehet megszerezni.

Bibliográfia

Könyv

Tanulmánykötet

Tanulmány folyóiratban