Szövegértelmezés II

A szövegértés, szövegértelmezés tantárgy az alapvető tanulási és szövegértési képességek fejlesztését célozza; gyakorlati jellegű.
Általános követelményei: a saját tanulási/szövegértési tevékenységre reflektálás, önszabályozás; különböző tanulási és szövegértési stratégiák és technikák megismerése és alkalmazása; a szövegtani ismeretek elsajátítása, beépítése és alkalmazása a tanulás és szövegértés és szövegalkotás folyamatában.

A tantárgy sajátos követelményei: a kognitív és kommunikációs kompetencia összefüggésének felismerése (a kompetencia fogalma, tanulási stratégiák és technikák, kommunikáció, szövegértés); tanulási stratégiák, módszerek és technikák azonosítása és alkalmazása; szövegértési stratégiák és technikák megismerése és alkalmazása; a szövegértés és tanulás közötti összefüggések felismerése; alkalmazás; a szövegértés és szövegalkotás összefüggéseinek felismerése (olvasás-írás); a kommunikáció és szövegtan elméleti és gyakorlati kérdései; az összefüggések felismerése, elemzése - alkalmazás; a kommunikációs helyzet felismerése, szövegtani ismeretek (szövegtan, szöveg, szövegsémák és szövegtípusok/műfajok, szövegpragmatika, szövegszemantika, szöveggrammatika, szövegstilisztika, olvasási stragétiák) alkalmazása a szövegértés és szövegalkotás folyamatában.

Kompetenciák

Sajátos kompetenciák

A szövegtani ismeretek szerepének tudatosítása és alkalmazása a nem irodalmi és irodalmi szövegek megértésében; a kritikai gondolkodás és metakognicíó tudatosítása és értelmezése a megértés, értelmezés, a szövegértés és szövegalkotás tevékenységhelyzeteiben; a különböző beszédhelyzeteknek megfelelő kommunikációs stratégiák és technikák felismerése, azonosítása és alkalmazása

Általános kompetenciák

Reflexió a saját tanulási folyamatra, tanulási igényre (tanulási tevékenységek, kommunikáció, szakmai tevékenységek); önszabályozás; a hatékony tanulási stratégiák és technikák alkalmazása egyénileg és csoportban.

Óraszerkezet

  1. A tantárgy ismertetése: célok, tartalmak, követelmények, értékelés

  2. A szövegtan általános kérdései. Bevezetés és ismétlés

    Szövegelmélet és kommunikáció, szövegszemantika, szöveggrammatika, szövegpragmatika.

    Olvasmány:

    • Szikszainé Nagy Irma: Leíró magyar szövegtan, 137-159 (23) 161-198 (38) 200-239 (40)
    • Tolcsvai Nagy Gábor: A magyar nyelv szövegtana
  3. Szöveg és kommunikáció. A szövegértés- és alkotás meghatározó tényezői a kommunikáció szempontjából

    Beszédhelyzet, cél, adó, vevő, hely, idő, csatorna, kód stb.

    Olvasmány:

    • Benkes Zsuzsa, Petőfi S. János, Vass László: Mondatgrammatika, szövegnyelvészet, szövegtan, 207-227 (21)
    • Pléh Csaba: Nyelv – kommunikáció – cselekvés
  4. A kommunikációs szándék és cél. A beszédpartner szerepe

    Olvasmány:

    • Pléh Csaba: Nyelv – kommunikáció – cselekvés, 395-435 (41)
  5. Szövegtípusok és műfajok (szövegtipológia)

    Olvasmány:

    • Tolcsvai Nagy Gábor: Szöveg és típus. Szövegtipológiai tanulmányok
  6. Szövegtípusok, műfajok, értelmezés

    Olvasmány:

    • Tolcsvai Nagy Gábor: Szöveg és típus. Szövegtipológiai tanulmányok
    • Szikszainé Nagy Irma: Leíró magyar szövegtan, 275-294 (20)
  7. A szöveg értelmezése / szövegelemzés, értelmezési stratégiák

    Olvasmány:

    • A. Jászó Anna: Az olvasás múltja és jelene, 263-338 (76)
    • Bókay Antal: Irodalomtudomány a modern és a posztmodern korban, 282-351 (70)
  8. A szöveg mikroszintje. Koherencia

    Olvasmány:

    • Petőfi S. János: Szemiotikai szövegtan
  9. Szövegkohézió. A szövegkohézió eszközei. Tematikus progresszió

    Olvasmány:

    • Petőfi S. János: A kontrasztív szövegnyelvészet aspektusai. Linearizáció: tematikus progresszió, 9-16 (8) 65-90 (26)
  10. A szöveg mezo- és makroszerkezete

    Olvasmány:

    • Szabó Ferenc: Szövegtípus, szerkezet és stílus, 191-197 (7)
    • Szikszainé Nagy Irma: Leíró magyar szövegtan, 242-273 (32)
  11. A szövegek szerkezete és a szövegtípusok

    Olvasmány:

    • Szabó Ferenc: Szövegtípus, szerkezet és stílus, 191-197 (7)
    • Szikszainé Nagy Irma: Leíró magyar szövegtan, 242-273 (32)
  12. Szövegstilisztika. A retorikai elemek szerepe a szövegértésben és szövegalkotásban (1)

    Olvasmány:

    • Máthé Dénes: Retorika a bölcsészeti oktatásban
    • Gyapai Márta: Gyakorlati retorika, 64-140 (77)
    • Wacha Imre: A korszerű retorika alapjai, 44-92 (49)
  13. Szövegstilisztika. A stilisztikai elemek szerepe a szövegértésben és szövegalkotásban (2)

    Olvasmány:

    • Szikszainé Nagy Irma: Leíró magyar szövegtan, 296-328 (33)
    • Kemény Gábor: A nyelvi képek többféle csoportosításának lehetőségéről, 33-51 (19)
  14. Collocvium

Időbeosztás

Heti oktatási idő

  • 2 óra/hét (Kurzus: 2 | Szeminárium: 0 | Gyakorlat: 0)
  • 28 óra/szemeszter (Kurzus: 28 | Szeminárium: 0 | Gyakorlat: 0)

Szorgalmi idő

  • A kiadott kurzus, bibliográfia és órajegyzetek elsajátításához szükséges idő: 10 óra/szemeszter.
  • További dokumentálódás könyvtárban, interneten, adatbázisokban vagy terepen: 10 óra/szemeszter.
  • Szemináriumi dolgozatok, esszék, záródolgozatok elkészítéséhez szükséges idő: 10 óra/szemeszter.
  • Személyre szabott konzultáció: 0 óra/szemeszter.
  • Szorgalmi idő összesen: 30 óra/szemeszter.
  • Összesen: 58 óra/szemeszter.

Vizsgáztatás

A hallgató portfóliót készít (aktív részvétel az előadás tevékenységhelyzeteiben, házi dolgozatok). A végleges jegy összetétele: írásbeli próba (50%; min. 5-ös jegy), portfólió (50%; min. 5-ös jegy).