Felekezeti egyházjog

Az egyházak - így a protestáns egyházak is - a román alkotmányos rendszerben szervezeti és funkcionális autonómiával rendelkeznek. Ez megfelel az egyházak történelmi hagyományainak, illetve annak, hogy egy saját, az államtól független, ugyanakkor az állam által elismert és tiszteletben tartott szabályrendszerrel, jogrendszerrel rendelkeznek. Ezt a jogrendszert nevezzük egyházjognak, pontosabban felekezeti egyházjognak, hagyományosabban kánonjognak. Ennek ismerete, megfelelő alkalmazása, érvényesülése és érvényesítése az egyház jó működésének az egyik feltétele. Természetesen legközvetlenebb módon ezt a lelkipásztoroknak kell alkalmazni alapvetően a mindennapos tevékenységükben, szolgálatukban. A felekezeti egyházjog önállóan, de az állami jogtól eltérően szabályoz egyházalkotmányi, egyházkormányzati, közigazgatási, egyéb szervezeti, munkaügyi, pénzügyi, gazdálkodási, fegyelmi, egyház-bíráskodási kérdéseket. Következésképpen rendkívül fontos, hogy a teológus hallgatók, a leendő lelkipásztorok ismerjék az egyházi jogszabályokat és az egyházi jogrendet, az egyházi jog rendszerét, belső törvényszerűségeit, szervezeti és működési elveit annak érdekében, hogy sokrétű, sokoldalú tudást igénylő lelkipásztori szolgálatukat hatékonyan és magabiztosan végezzék.

A Felekezeti egyházjog szaktárgy az egyházat, mint jogilag szabályozott, élő szervezeti rendszert ismerteti. Azokkal a belső egyházi jogviszonyokkal foglalkozik, amelyek az egyházi alapelvektől kezdődően az egyházi jogalkotás, egyházkormányzás, egyházi közigazgatási rendszeren, a lelkipásztorok, presbiterek, gyülekezetei tagok jogállásán keresztül, az egyházi fegyelmezéssel és bíráskodással kapcsolatosan megjelennek. Ezek megismerésével, elfogadásával tudatosul, hogy a lelkészi munkában az egyházi jog nem egy idegen, bizonytalan terület, hanem ennek a munkának szerves része, mely nélkül az egyház nem működhetne. Ezen ismeret biztos eligazítást ad a különböző a gyülekezeti szintű jogviszonyok kezelésében az esetlegesen felmerülő problémák vagy konfliktusok megoldásában. A lelkipásztornak nem kell jogászi szemlélettel végeznie szolgálatát, de a felekezeti egyházjogban való jártassága nagymértékben és gyakorlati módon segítheti mindennapi munkáját.

Kompetenciák

Sajátos kompetenciák

A teológus hallgató a felekezeti egyházjog elsajátításával jobban megérti az egyház belső felépítését, szervezeti működését, betekintést nyer a jog belső logikájába, bizonyos jogi elvek és törvényszerűségek érvényesülésébe, alkalmazásába. Alapvetően nem az egyházjogi (vagy általában jogi) normaszövegek, jogszabályok rendelkezéseinek az ismeretét követeli meg, hanem sokkal inkább azok helyes, megfelelő módon és helyzetben történő alkalmazására való képesség kialakítására törekszik. Ehhez viszont szükséges a különböző jogelvek, a jog belső összefüggéseinek, mechanizmusainak, illetve a protestáns egyházjogra jellemző sajátos elvek és megoldások ismerete. Mindez kiegészíti a lelkipásztori hivatásra való felkészülést, és a hallgató egyházi élet egy sajátos dimenzióját ismerheti meg, ami egyben biztos eligazítást nyújt az egyház működösének jobb megértéséhez, a lelkipásztorok, presbiterek, egyháztagok, a különböző egyházi tisztségviselők jogainak és kötelezettségeinek a megismeréséhez, a különböző egyházon belüli helyzetek, viszonyok (már amennyiben ez indokolt) jogi értelmezéséhez és értékeléséhez.

Általános kompetenciák

A teológus hallgató a kánonjog ismeretében, megfelelő módon tudja majd az egyházi törvényeket, jogszabályokat és szabályrendeleteket érvényre juttatni, tiszteletben tartani és tartatni, illetve alkalmazni.

Óraszerkezet

  1. A jog fogalma és meghatározása

    Előadás: A jog fogalma és meghatározása. A jogi értékek. A jog és erkölcs kapcsolata, hasonlóságok, különbözőségek. A jog keletkezése. Szokás, jogi szokás, szokásjog. Jogforrások fogalma. Anyagi és formális jogforrások, jogszabályok. Jogforrási rendszer. Felekezeti egyházjog fogalma. Felekezeti egyházjog jogforrásai.

    Szeminárium: Az előadás témáival kapcsolatos példák, helyzetek, szövegek elemzése. Konkrét jogforrások, jogszabályok, azok formáinak, szerkezetének, tartalmának bemutatása.

    Olvasmány:

    • Varga Attila: Általános jogelmélet, 63-73 (11) 87-105 (19)
    • Szathmáry Béla: Magyar egyházjog, 55-62 (8) 64-67 (4)
    • Ádám Antal: Bölcselet, vallás, állami egyházjog, 65-79 (15)
  2. A jogi norma fogalma, szerkezete

    Előadás: A jogi norma fogalma, szerkezete. A jogrendszer fogalma, meghatározása és jellemzői. A jogi norma térbeli, időbeli és személyekre vonatkozó hatálya. A jog érvényessége és érvényesülése. Közjog és magánjog. Ezek kivetítése a felekezeti egyházjogra.

    Szeminárium: Jogi norma szerkezetének vizsgálata adott jogszabályokban. Jogesetek elemzése a jogérvényesülés szempontjából. Jogelvek és jogi intézmények vizsgálata, jogszabályokra és jogesetekre vonatkoztatva.

    Olvasmány:

    • Varga Attila: Általános jogelmélet, 105-135 (31) 147-159 (13)
    • Szilágyi Péter: Jogi alaptan, 253-280 (28) 282-294 (13)
  3. Jogviszony fogalma, meghatározása, elemei

    Előadás: Jogviszony fogalma, meghatározása, elemei. A jogalanyok: személyek, természetes és jogi személyek. A személyek jogképessége. Az egyház jogalanyisága. A jogi felelősség fogalma, meghatározása, formái, szerkezete, összetevői.

    Szeminárium: Konkrét jogviszonyok elemzése, ezek keretében a jogkövető és jogsértő magatartás, a felelősség megjelenési formái ezek jogi értékelése. Szépirodalmi és bibliai példákon keresztül történő elemzése.

    Olvasmány:

    • Varga Attila: Általános jogelmélet, 159-176 (18) 153-159 (7) 177-188 (12)
  4. Az egyházjog rövid történeti áttekintése

    Előadás: Az egyházjog rövid történeti áttekintése. Az egyházjog fogalmának fejlődése a római katolikus egyházjogban. Az egyházjog fejlődése a református egyházjogban. Az ortodox egyház egyházjogi rendszere. A zsidó egyházjog.

    Szeminárium: Fogalmi, fogalomtörténeti elemzések. Összehasonlító módszer alkalmazása a történeti áttekintésben, illetve a két egyház, a katolikus és református egyház, egyházjogának vonatkozásában. Összehasonlító elemzések. A különböző felekezetek egyházjogának összevetése, hasonlóságok és különbözőségek felvázolása.

    Olvasmány:

    • Szathmáry Béla: Magyar egyházjog, 9-23 (15)
    • Rácz Lajos: Felekezeti egyházjog, 29-138 (110) 455-518 (64)
    • Antalóczy Péter: Egyházjog II. Bevett vallásfelekezetek joga, 104-117 (14) 232-256 (25)
  5. A protestáns egyházjog fogalma

    Előadás: A protestáns egyházjog fogalma. A református, unitárius, evangélikus egyházjog fogalma és meghatározása. A protestáns egyházalkotmány típusai. Az egyházjog forrásai. A Romániai Református Egyház, a Magyar Unitárius Egyház és az Evangélikus Egyház Alkotmányai, és további jogszabályai.

    Szeminárium: A három protestáns felekezet jogrendszerének, illetve jogszabályi (jogforrási) rendszerének az áttekintése.

    Olvasmány:

    • Szathmáry Béla: Magyar egyházjog, 24-54 (31) 111-117 (7)
    • Antalóczy Péter: Egyházjog II. Bevett vallásfelekezetek joga, 119-129 (11) 158-162 (5) 210-216 (7)
  6. Egyházi alkotmányjogi és közigazgatási jogi kérdések

    Előadás: Egyházi alkotmányjogi és közigazgatási jogi kérdések. Reformáció egyházjogi hatása. A „Genfi egyházalkotmány”. Kálvini egyházszervezés. A kálvini reformáció ekkleziológiai alapelvei: zsinatpresbiteri elv, egyetemes papság elve, egyenlőség elve, hatalommegosztás elve, önkormányzatiság elve.

    Szeminárium: Az elvek gyakorlati érvényesülésének és alkalmazásának a bemutatása konkrét példákon keresztül.

    Olvasmány:

    • Antalóczy Péter: Egyházjog II. Bevett vallásfelekezetek joga, 119-131 (13)
    • Szathmáry Béla: Magyar egyházjog, 109-125 (17)
  7. A református egyház jogrendszere

    Előadás: A református egyház jogrendszere. Az egyház szervezeti felépítése és önkormányzata. Egyházalkotmányi elvek és általános szabályok. Egyházközség, Egyházmegye, Egyházkerület, Zsinat. Az evangélikus és az unitárius egyházak szervezeti felépítése. Egyháztagság, jogok és kötelezettségek. Az egyházszolgálat általános elvei és szabályai. Egyházkormányzás, mint igazgatás. Kormányzati hatalom. Az egyházigazgatás szintjei. A kormányzati szintek létrehozásának elvei. Egyházkormányzat testületei. Egyházszervezet alkotórészei.

    Szeminárium: Az egyházak szervezeti felépítésének, rendszerének felvázolása, a kormányzati hatalom fogalmának gyakorlati kifejtése, valamint az egyházi önkormányzat működésének, illetve bizonyos aspektusoknak a bemutatása

    Olvasmány:

    • Szathmáry Béla: Magyar egyházjog, 118-167 (50) 307-309 (3) 318-354 (37)
    • Rácz Lajos: Felekezeti egyházjog, 139-452 (314)
    • Antalóczy Péter: Egyházjog II. Bevett vallásfelekezetek joga, 132-147 (16) 162-200 (39) 215-228 (14)
  8. Az egyházközség fogalma. A lelkész jogállása

    Előadás: Az egyházközség fogalma. Az egyházközség létesítése és megszűnése. Az egyházközség feladatai, kormányzati szervei: közgyűlés, presbitérium, egyházközség elnöksége. Az egyházközség tisztségviselői. Lelkész jogállása. A lelkésszé válás feltételei. A teljes lelkészi szolgálat keletkezése. Lelkészek jogai és kötelezettségei.

    Szeminárium: Az egyházközség létesítésével, működésével, „működtetésével”, megszűnésével kapcsolatos adminisztratív, igazgatási jellegű tudnivalók ismertetése.

    Olvasmány:

    • Szathmáry Béla: Magyar egyházjog, 133-144 (12) 309-327 (19)
    • Antalóczy Péter: Egyházjog II. Bevett vallásfelekezetek joga, 133-137 (5) 162-176 (15) 215-221 (7)
  9. Az egyházmegye szervezete és kormányzata

    Előadás: Az egyházmegye szervezete és kormányzata. Egyházmegyei közgyűlés. Az egyházmegyei közgyűlés feladatai. Az egyházmegyei tanács, feladat- és hatásköre. Az egyházmegyei elnökség, feladat- és hatásköre. Az egyházmegye tisztségviselői: esperes és főgondnok, főjegyző, egyházmegyei jegyzők előadók.

    Szeminárium: Az egyházmegye helye és szerepe az egyházkormányzásban. Egyházmegyei szinten alkalmazott, kormányzati, igazgatási irattípusok bemutatása, ezek elkészítésének módja.

    Olvasmány:

    • Szathmáry Béla: Magyar egyházjog, 144-150 (7) 328-334 (7)
    • Antalóczy Péter: Egyházjog II. Bevett vallásfelekezetek joga, 137-140 (4) 177-184 (8)
  10. Az egyházkerület

    Előadás: Az egyházkerület. Egyházkerület elnöksége. A püspök jog- és hatásköre. A főgondnok jog- és hatásköre. Egyházkerületi lelkészi és világi főjegyzők. További egyházkerületi tisztségviselők és tisztviselők. Egyházkerületi Igazgatótanács jog és hatásköre. Egyházkerületi közgyűlés feladat- és hatásköre. Esperesek Kollégiuma. Gondnokok Kollégiuma. Egyházkerületi értekezletek.

    Szeminárium: Az egyházkerület helye és szerepe az egyházkormányzásban, különös tekintettel a tisztségviselők és testületek feladat- és hatásköreire. Igazgatási feladatok, eljárások, ügymenet, irattípusok bemutatása.

    Olvasmány:

    • Szathmáry Béla: Magyar egyházjog, 151-155 (5) 335-341 (7)
    • Antalóczy Péter: Egyházjog II. Bevett vallásfelekezetek joga, 140-143 (4) 185-190 (6) 225-228 (4)
  11. Országos Egyház

    Előadás: Országos Egyház: a Zsinat. A Zsinat szervezete, tagsága, működése. A Zsinat elnöksége, a Zsinati Állandó Tanács. Feladat- és hatáskörök. A Zsinat törvényhozó hatalma. A törvényhozási eljárás folyamata.

    Szeminárium: Az egyház törvényhozó hatalmának elemzése. A törvényhozási eljárás folyamatának szakaszonkénti konkrét bemutatása. A jogszabály születésének részletes folyamata.

    Olvasmány:

    • Szathmáry Béla: Magyar egyházjog, 156-166 (11) 342-353 (12)
    • Antalóczy Péter: Egyházjog II. Bevett vallásfelekezetek joga, 144-146 (3) 190-199 (10) 222-225 (4)
  12. Egyházi választójog

    Előadás: Egyházi választójog. Választójogi alapelvek. Lelkipásztorok választása meghívás vagy pályázat útján. Presbiterek, főgondnokok, gondnokok választása. Esperes, egyházmegyei főgondnok, lelkészi főjegyző, egyházmegyei gondnok, a presbiteri jegyzők, valamint a többi tisztségviselők megválasztása. A püspök választása. Egyházkerületi főgondnok, lelkészi főjegyző és presbiteri főjegyző, valamint a többi egyházkerületi tisztségviselő megválasztása.

    Szeminárium: A választójogi elvek gyakorlati jelentősége, a különböző tisztségek választási eljárásának részletes bemutatása. Konkrét választási típusoknál alkalmazott választási eljárások elemzése, értékelése.

    Olvasmány:

    • Szathmáry Béla: Magyar egyházjog, 354-366 (13)
  13. Az egyház vagyonjogi helyzete, gazdasági és gazdálkodási feladatai. Egyházi munkajog

    Előadás: Az egyház vagyonjogi helyzete, gazdasági és gazdálkodási feladatai. Egyházi munkajog. Alkalmazással összefüggő szabályok. Az egyház tisztviselői, alkalmazottai. Az egyházon belüli szociális szolgáltató rendszer. Nyugdíjrendszer. Nyugdíjintézet szervezete, nyugdíjellátások fajtái. A nyugdíjintézet tagjai és ellátottjai. Nyugdíjjogosultságot kizáró és korlátozó okok. Szolgálati idő. Nyugdíjellátások megállapítása és folyósítása.

    Szeminárium: Az egyházak vagyoni helyzetének feltérképezése. A vagyonnyilvántartás szabályai, az ezzel kapcsolatos igazgatási feladatok. A vagyonkezelés szabályai, gazdálkodási, számviteli, könyvviteli szabályok. A vonatkozó egyházi törvények és világi törvények összevetése, együttes értelmezése, elemzése. Esettanulmányok bemutatása. Az alkalmazások eljárása, ügyintézése. Egyházi és világi munkajogi szabályok összevetése. Az egyház belső szociális szolgáltató rendszerének áttekintése. A Nyugdíjintézet konkrét működése. A nyugdíjrendszer elemeinek konkrét példákon keresztül történő bemutatása. Esettanulmányok.

    Olvasmány:

    • Szathmáry Béla: Magyar egyházjog, 177-187 (11) 231-245 (15)
  14. Az egyház bíráskodási / fegyelmezési joga, bírói hatalma

    Előadás: Az egyház bíráskodási / fegyelmezési joga, bírói hatalma. Az egyházi bíróság szervezete. Alapfokon történő bíráskodás. Fellebbviteli testületek. Hatásköri szabályok. Fegyelmi ügyek. A fegyelmi vétség fogalma. Igazgatási ügyek. Az egyházi fegyelmi eljárás alapelvei, általános szabályai. Részletes eljárási szabályok. Fegyelmi határozatok. Fellebbezési jog. Elévülés. Határozatok végrehajtása. Fegyelmi eljárás és a világi bírósági eljárások közötti viszony.

    Szeminárium: A jogi felelősség és ennek alkotóelemeinek a konkrét elemzése. Az egyházi bíráskodás intézményrendszerének az áttekintése. Fegyelmi esettanulmányok bemutatása, ezek elemzése, és ezeken keresztül a fegyelmi eljárás folyamatának részletes megismerése. A bírósági/fegyelmi eljárásban alkalmazott irattípusok (kereset, beadvány, jegyzőkönyv, határozat, ítélet, fellebbezési kereset stb.) elkészítése. Típuspéldányok bemutatása.

    Olvasmány:

    • Szathmáry Béla: Magyar egyházjog, 188-230 (43) 367-378 (12)
    • Antalóczy Péter: Egyházjog II. Bevett vallásfelekezetek joga, 147-157 (11) 200-209 (10) 228-231 (4)

Időbeosztás

Heti oktatási idő

  • 2 óra/hét (Kurzus: 1 | Szeminárium: 1 | Gyakorlat: 0)
  • 28 óra/szemeszter (Kurzus: 14 | Szeminárium: 14 | Gyakorlat: 0)

Szorgalmi idő

  • A kiadott kurzus, bibliográfia és órajegyzetek elsajátításához szükséges idő: 40 óra/szemeszter.
  • További dokumentálódás könyvtárban, interneten, adatbázisokban vagy terepen: 30 óra/szemeszter.
  • Szemináriumi dolgozatok, esszék, záródolgozatok elkészítéséhez szükséges idő: 0 óra/szemeszter.
  • Személyre szabott konzultáció: 3 óra/szemeszter.
  • Szorgalmi idő összesen: 73 óra/szemeszter.
  • Összesen: 101 óra/szemeszter.

Vizsgáztatás

A hallgató részéről az órán (kurzuson, de főként szemináriumon) tanúsított aktív, konstruktív részvétel részjegyként beszámít a vizsgaeredménybe. A hallgató szóbeli vizsgán ad számot ismereteiről és a kialakult készségekről.

Bibliográfia

Könyv

Tanulmánykötet