Állami egyházjog

Az egyházak és az állam kapcsolata jelentős múlttal rendelkezik. Jelenleg az állam és egyház szétválasztásának körülményei közepette ez a viszonyrendszer átfogó módon jogilag szabályozott. Ezen viszonynak illetve szabályozásának az alapelveit az alkotmány rögzíti, majd részleteiben egy sor egyéb jogszabály rendelkezik, amely révén kialakul egy olyan az egyházakra, így a protestáns egyházakra is vonatkozó, és érvényes jogi normarendszer, melyet összefoglalóan állami egyházjognak nevezünk. Ettől jól megkülönböztethető és elkülöníthető módon létezik, minden egyes felekezet és egyház saját belső szabályrendszere, ami a felekezeti egyházjogot alkotja. A két norma- és joganyag nincsen és nem is lehet ellentmondásban a kettő (az állami egyházjog és a felekezeti egyházjog) hanem kölcsönösen kiegészítik egymást és együtt képezik az egyházjog két részét, két területét.

Az állami egyházjog, a szabályozások révén rögzíti az állam és egyház viszonyának meghatározott modelljét, megállapítja e viszony alkotmányos alapelveit, az egyházak működésének, alkotmányos kereteit, illetve egy sor, szabályozást, a legkülönbözőbb jogi területeken, úgymint polgári jog, munkajog, közigazgatási jog, családjog, pénzügyi jog, büntetőjog. Mindezek pedig valamilyen módon és mértékben meghatározzák, illetve befolyásolják, az egyházak mindennapjait, az oktatás, az egyházi kormányzás és igazgatás a gazdálkodás és egyéb területeken.

Mindezen, egyházakra vonatkozó állami jogszabályozások megismerése, fontos és hasznos lehet a teológusok képzésének folyamatában, mert végzett lelkipásztorként, egyházközség, azaz egy önálló jogi személy vezetőjeként, egy sor jogi kérdéssel, helyzettel és problémával szembesülhet, amelyben eligazodni, a szabályozásokra vonatkozó általános rálátással, tájékozottsággal válik majd lehetségessé.

Az Egyház, azon túlmenően, hogy rendelkezik egy saját belső szabályrendszerrel, egyben az állami jogszabályok által is szabályozott működő szervezet. Miközben az állam elismeri az egyházak szervezeti és működési autonómiáját, egy sor, kérdésben létezik állami szabályozás az egyházak tevékenységére vonatkozólag. Az állami egyházjog szaktárgy, ezeket a szabályozásokat ezek belső összefüggéseit rendszerét ismerteti. Ennek ismeretében a lelkipásztor együtt a presbitériummal és végső soron gyülekezettel, sokkal hatékonyabban és eredményesebben végezheti munkáját, illetve elkerülhet olyan helyzeteket amely, a jogszabályok a törvények nem ismeretéből adódhat.

A jog, a törvények, a szabályok ismerete, nemcsak konfliktusos helyzetben szükséges, hanem éppenséggel a konfliktusok megelőzésére és elkerülésére, illetve egy sor, mindennapi rutinszerű tevékenység is a jogi előírásoknak megfelelő kell, hogy történjen. Az állami egyházjog, miközben néhány elméleti, jogelméleti összefüggésre irányítja rá a figyelmet, a lelkipásztorok mindennapi munkájához gyakorlati szempontból értékesíthető ismereteket, tudást és ennek alapján gyakorlatot és jártasságot biztosít.

Kompetenciák

Sajátos kompetenciák

A teológus hallgató, az állami egyházjog elsajátításával megérti az állam fogalmát, az államszervezet megismerése révén betekintést nyer az alapvető állami hatóságok szervezeti felépítésébe, hatásköreibe, működésébe és viszonyrendszerébe, a mindezeket meghatározó alapelveket, törvényszerűségeket. Megismeri az államnak az egyházakra vonatkozó szabályozási rendszerét, az alkotmányos rendelkezésektől a különböző jogági, úgymint polgári jogi, munkajogi, közigazgatási jogi, családjogi, büntetőjogi szabályozásokig. Ezzel megérti az állam és egyház viszonyának alapelveit, ezek gyakorlati alkalmazását, a konkrét szabályok megismerésével lehetősége nyílik, a törvény, tiszteletben tartásával egyrészt megóvni az egyházat, a gyülekezetet az ezek nem ismeretéből származó hátrányos következményektől, elkerülni esetleges szankciók alkalmazását, ugyanakkor élni a törvény adta lehetőségekkel is összességében tehát hatékonyabban ellátni szolgálatát. Az állami szabályozások ismeretében részint eleget tud tenni törvényes kötelezettségeinek másrészt érvényesíteni tudja a törvény biztosította jogokat.

Általános kompetenciák

Megfelelő módon tud eligazodni az egyházakra vonatkozó jogszabályokban, gyakorló lelkipásztorként jobban tudja majd érvényesíteni az egyházközségnek, mint jogi személynek a jogait illetve adott esetben képviselni állami/önkormányzati hatóságok irányában, érdekeit.

Óraszerkezet

  1. Állam és jog

    Előadás: Az állam és a jog fogalma. Az állam és a jog keletkezése és viszonya. Az állam eredetére és lényegére vonatkozó felfogások. A hatalom és az uralom fogalmai. Az államszervezet. Az államszervezetet meghatározó főbb alapelvek. Szuverenitás. Demokrácia. Hatalommegosztás. Jogállamiság.
    Szeminárium: Államelméleti koncepciók elemzése. Államszervezeti elvek gyakorlati érvényesülésének vizsgálata.

    Olvasmány:

    • Varga Attila: Általános jogelmélet, 43-63 (21)
    • Varga Attila: Román alkotmányjog, 169-173 (5)
  2. Általános államelmélet

    Előadás: Általános államelmélet. Az állam alkotóelemei. Az állam funkciói. Kormányforma. Államszerkezet. Politikai rendszer.
    Szeminárium: A témával kapcsolatos szövegek, elméletek koncepciók elemzése, értékelése. Konkrét kormányforma, köztársaság, monarchia, egységes és föderális államszerkezet, valamint demokratikus és diktatórikus rendszerek vizsgálata.

    Olvasmány:

    • Varga Attila: Román alkotmányjog, 199-213 (15)
  3. Jogviszonyok

    Előadás: Jogviszonyok. Jogalanyok, személyek, természetes és jogi személyek. A személyek jogképessége. Jogkövető és jogsértő magatartás. Jogbiztonság. Jogi felelősség fogalma, ennek összetevői, feltételei.
    Szeminárium: Konkrét jogviszonyok elemzése, ezek keretében a jogkövető és jogsértő magatartás, a felelősség megjelenési formái ezek jogi értékelése. Szépirodalmi és bibliai példákon keresztül történő elemzés.

    Olvasmány:

    • Varga Attila: Román alkotmányjog, 215-333 (119)
  4. Az állami egyházjog fogalma

    Előadás: Az állami egyházjog fogalma. A szabályozás szükségessége. Az egyházra vonatkozó, állam alkotta jogszabályok. Az állam és egyház viszonyának alkotmányos elvei és szabályozása.
    Szeminárium: Az egyházakra vonatkozó alkotmányos elvek elemzése, a konkrét szabályozások, jogszabályok összegyűjtése. Jogszabályok szövegének elemzése, alkalmazása, konkrét helyzetekre. Jogesetek ismertetése, megoldása.

    Olvasmány:

    • Varga Attila: Állam és egyház viszonya, az egyházak jogállása Romániában, 215-233 (19)
    • Ádám Antal: Bölcselet, vallás, állami egyházjog, 201-216 (16)
    • Schanda Balázs: Az egyházjog és a világi jog viszonya, 271-282 (12)
  5. Alkotmányi és törvényi keret az egyházak jogállására vonatkozóan

    Előadás: Alkotmányi és törvényi keret az egyházak jogállására vonatkozóan. Az egyházak autonómiája. Az autonómia fogalma és tartalma. Az egyházak, a felekezetek közötti egyenlőség, az egyházak anyagi támogatása.
    Szeminárium: Törvényszövegek elemzése. Az egyházak autonómiájának konkrét példái, alkalmazása a gyakorlatban, a keretek és a korlátok, szabályozási, alkalmazási hiányosságok bemutatása.

    Olvasmány:

    • Antalóczy Péter: Egyházjog I. Állami egyházjog, 111-150 (40)
  6. A vallás, mint alkotmányos érték

    Előadás: A vallás, mint alkotmányos érték. A lelkiismereti- és vallásszabadság fogalma, alkotmányjogi tartalma és meghatározása. A lelkiismeret, a meggyőződés, a gondolat fogalma. Az emberi méltóság, mint alkotmányos érték, és mint összetett tartalmú alapjog. A vallásszabadság, mint alapjog. Bíróságok joggyakorlata.
    Szeminárium: Ezen fogalmak gyakorlati elemzése, különösen bírósági, alkotmánybírósági valamint és az Európai Emberjogi Bíróság esetgyakorlata alapján történő elemzése.

    Olvasmány:

    • Ádám Antal: Bölcselet, vallás, állami egyházjog, 270-283 (14)
    • Schanda Balázs: Magyar állami egyházjog, 9-46 (38)
  7. Az egyházak és az állam közötti viszony jelenlegi főbb modelljei

    Előadás: Az egyházak és az állam közötti viszony jelenlegi főbb modelljei. Államegyház modell. Az állam és egyház elválasztásának modellje. Radikális elválasztás. Együttműködő elválasztás. Vegyes megoldások. Az állam világnézeti semlegessége. A „román modell” és annak főbb jellemzői. Vallások és egyházak megítélése az Európai Unió Alkotmányos Szerződésében, majd a Lisszaboni Szerződésben.
    Szeminárium: A különböző országok eltérő modelljeinek összehasonlító elemzése, különös tekintettel az Amerikai Egyesült Államokban, Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Görögországban és Magyarországon és másutt kialakult modellekre.

    Olvasmány:

    • Szathmáry Béla: Magyar egyházjog, 92-97 (6)
    • Schanda Balázs: Magyar állami egyházjog, 190-209 (20)
    • Ádám Antal: Bölcselet, vallás, állami egyházjog, 325-331 (7)
  8. A vallásszabadságra és az egyházak jogállására vonatkozó 2006 évi 489-es törvény

    Előadás: A vallásszabadságra és az egyházak jogállására vonatkozó 2006 évi 489-es törvény. Állam és egyház viszonyának alapelvei. Egyházak egymás közötti viszonyának elvei. A gyűlöletkeltés és uszítás tilalma.
    Szeminárium: A törvény koncepciójának, alapelveinek szerkezetének, valamint főbb rendelkezéseinek ismertetése. Az alapelvek gyakorlatban történő alkalmazásának elemzése. Jogesetek, helyzetek, példák bemutatása az egyházak közötti viszony jellemzésére.

    Olvasmány:

    • Varga Attila: Állam és egyház viszonya, az egyházak jogállása Romániában, 215-234 (20)
  9. Egyházak szervezete

    Előadás: Egyházak szervezete. Vallási szervezetek típusai. Egyházak, vallási egyesületek, társaságok, vallási közösségek. Ezek jogállása. Közhasznú jogi személyek, magánjogi jogi személyek. Egyházak nyilvántartásba vétele. Az egyházzá/felekezetté válás törvényi feltételei.
    Szeminárium: Elemzése az egyházak szervezetének, a vallási egyesületeknek, társaságoknak, közösségeknek. Konkrét vizsgálata a közhasznúságnak, a közhasznúság jogi/törvényi feltételei, illetve hogy mit jelent a magánjogi személyiség.

    Olvasmány:

    • Schanda Balázs: Magyar állami egyházjog, 72-89 (18)
    • Antalóczy Péter: Egyházjog I. Állami egyházjog, 210-222 (13)
    • Szathmáry Béla: Magyar egyházjog, 88-91 (4)
  10. Felekezeti oktatás alkotmányi és törvényi szabályozása

    Előadás: Felekezeti oktatás alkotmányi és törvényi szabályozása. Egyházi/felekezeti iskolák. Felekezeti iskolák jogállása. Egyházi iskolák, oktatási intézmények alapítása Egyházak köznevelési, közoktatási feladatai.
    Szeminárium: Létező, működő iskolák helyzetének ismertetése, bemutatása. Adminisztratív feladatok megismerése.

    Olvasmány:

    • Antalóczy Péter: Egyházjog I. Állami egyházjog, 224-246 (23)
    • Szathmáry Béla: Magyar egyházjog, 253-265 (13)
  11. Az egyházak anyagi forrásai

    Előadás: Az egyházak anyagi forrásai. Az egyházak vagyona. A tulajdon és a vagyon jogi fogalmai. A visszaszolgáltatási törvények, azok alkalmazása. Jelenlegi helyzet elemzése. Az egyházak gazdálkodásának törvényi szabályozása. A gazdálkodás alapelvei. Költségvetés, a számvitel szabályai.
    Szeminárium: A gazdálkodással, számvitellel, könyveléssel, nyilvántartással kapcsolatos gyakorlati kérdések megismerése. Példák elemzése, gyakorlatok végzése.

    Olvasmány:

    • Szathmáry Béla: Magyar egyházjog, 231-249 (19)
  12. Egyházak kulturális tevékenysége

    Előadás: Egyházak kulturális tevékenysége. Az egyházak közreműködése a kulturális örökség védelmében. A kulturális javak intézményesített védelme. Egyházak közgyűjteménye. Muzeális intézmények, könyvtárak, levéltárak.
    Szeminárium: Az egyházak tulajdonában, gondozásában lévő kulturális, műemlék-jellegű ingatlan és ingó javak védelmével kapcsolatos konkrét teendők, feladatok számbavétele.

    Olvasmány:

    • Antalóczy Péter: Egyházjog I. Állami egyházjog, 247-257 (11)
  13. Az egyház missziói feladatai

    Előadás: Az egyház missziói feladatai. A misszió fogalma, célja, területei. A missziói munka szervezete. Tábori lelkészi szolgálat. Kórházi lelkészi szolgálat. Árvaházi, öregotthoni lelkészi szolgálat. Lelkészi szolgálat a börtönökben.
    Szeminárium: Ezen tevékenységek adminisztrációja, az engedélyezések, megszerzése, kérvények megszerkesztése.

    Olvasmány:

    • Szathmáry Béla: Magyar egyházjog, 250-253 (4)
  14. Az egyházakkal foglalkozó, az egyházak vonatkozásában hatáskörrel rendelkező állami intézmények

    Előadás: Az egyházakkal foglalkozó, az egyházak vonatkozásában hatáskörrel rendelkező állami intézmények. Parlament, kormány, minisztériumok, vallásügyi államtitkárság, prefektúra, megyei tanfelügyelőség.
    Szeminárium: A különböző állami intézmények konkrét egyházakkal kapcsolatos tevékenységének vizsgálata, elemzése, értékelése.

    Olvasmány:

    • Varga Attila: Állam és egyház viszonya, az egyházak jogállása Romániában, 215-234 (20)

Időbeosztás

Heti oktatási idő

  • 2 óra/hét (Kurzus: 1 | Szeminárium: 1 | Gyakorlat: 0)
  • 28 óra/szemeszter (Kurzus: 14 | Szeminárium: 14 | Gyakorlat: 0)

Szorgalmi idő

  • A kiadott kurzus, bibliográfia és órajegyzetek elsajátításához szükséges idő: 40 óra/szemeszter.
  • További dokumentálódás könyvtárban, interneten, adatbázisokban vagy terepen: 30 óra/szemeszter.
  • Szemináriumi dolgozatok, esszék, záródolgozatok elkészítéséhez szükséges idő: 3 óra/szemeszter.
  • Személyre szabott konzultáció: 0 óra/szemeszter.
  • Szorgalmi idő összesen: 73 óra/szemeszter.
  • Összesen: 101 óra/szemeszter.

Vizsgáztatás

A hallgató szóbeli vizsgán ad számot ismereteiről és a kialakult készségekről. A hallgató részéről, órán (kurzuson, de főként szemináriumon) tanúsított aktív, konstruktív részvétel részjegyként beszámít a vizsgaeredménybe.

Bibliográfia

Könyv

Tanulmány folyóiratban