A licenciátusi és magiszteri szakdolgozat elkészítésének szabályzata

    A szabályzat hatálya

  1. Jelen szabályzat hatálya a Protestáns Teológiai Intézetben folyó licenciátusi és magiszteri képzésekre terjed ki.
  2. A szabályzatot főszabályként kell alkalmazni, amelyet a PTI által készített szabályzatok kiegészíthetnek.

    3. A szakdolgozat-készítés célja, terjedelme

  3. A szakdolgozat olyan írásbeli dolgozat, amely a szak, szakirány diszciplínáihoz kapcsolódó elméleti-általános témakört feldolgozó, vagy a szakmai gyakorlathoz kapcsolódó, gyakorlati témát elemző önálló munka.
  4. A szakdolgozat a szakirodalomban való jártasságon túlmenően azt is tanúsítja, hogy a hallgató képes a szakirodalom feldolgozásával ismereteit önállóan alkalmazni, önálló következtetéseket, javaslatokat megfogalmazni.
  5. A szakdolgozat főszövegének terjedelme (mellékletek és függelék kivételével) minimálisan 40 max. 80 oldal (2/4 nyomdai ív, 80000/160000 karakter), a magiszteri dolgozat terjedelme pedig minimálisan 50 oldal.
  6. A szakdolgozat megvédése licenciátusi/magiszteri záróvizsga része.

    7. A szakdolgozat készítésének menete

  7. A szakdolgozat témájának kiválasztására, kutatással való megalapozására, a szakirodalom tanulmányozására és a szakdolgozat megírására minimum két félév áll a hallgató rendelkezésére.
  8. Az Intézet a hirdetőn közzéteszi az aktualizált, konzulens oktatókhoz rendelt szakdolgozati témajavaslatokat, illetve azokat a témákat, amelyeket a konzulens oktatók javasoltak, figyelembe véve a hallgatók érdeklődését. A szakdolgozatok kifüggesztésének határideje: június 1. A témakiírás felelőse a dékán.
  9. A konzulens oktatók által előre megadott, illetve jóváhagyott témától eltérő témát akkor választhat a hallgató, ha azt a konzulens írásbeli véleményezése alapján a rektor engedélyezi azt.
  10. A téma leadása, a „Szakdolgozati feladatkiírás” (1. sz. melléklet) kitöltése után, nyomtatott formában, aláírással ellátva történik. Határidő: június 20. Felelős: hallgató. A leadott témákat a Tanári Kar hagyja jóvá.
  11. A konzulenst a hallgató kéri fel. Külső konzulens a témában jártas, más felsőoktatási intézményben oktató, kutató szakember is lehet. A szakmai gyakorlathoz kapcsolódó, gyakorlati témát elemző szakdolgozat konzulense kivételes esetben, rektori engedéllyel a témában jártas, felsőfokú végzettséggel rendelkező szakember is lehet.
  12. Szakdolgozati konzultációk a konzulensekkel való megegyezés, időbeosztás alapján történnek. A konzulensek minden tanítási hónapban jegyzik a konzultációkat (ld. a „Konzultációs lap”-ot; 2. sz. melléklet). A hallgató kidolgozza a szakdolgozat részletes vázlatát, szakirodalmat, adatokat gyűjt, ezeket feldolgozza.
  13. A „Konzultációs lapon” a szakdolgozat beadása előtt a konzulens aláírásával igazolja, hogy a hallgató a szakdolgozat elkészítése során rendszeresen konzultált vele, és amennyiben megfelelő szakmai színvonalúnak ítéli a dolgozatot, ezt a megfelelő rubrikában aláírásával jelzi. A nem beadhatónak ítélt dolgozat bírálatra nem adható ki, módosítás után benyújtására csak a következő záróvizsga időszakban van lehetőség.
  14. A szakdolgozat és a magiszteri dolgozat leadásának határideje: május 10., illetve a pótvizsgaidőszakra szeptember 1.

    15. A szakdolgozat felépítése

  15. „Szakdolgozati feladatkiírás” (1. sz. melléklet) - Az Intézet titkárságától kapott „Szakdolgozat feladatkiírás” lapot a szakdolgozat első oldalaként be kell kötni a szakdolgozatba.
  16. „Konzultációs lap” (2. sz. melléklet) - A feladatkiírás után második lapként a konzultációs lapot a szakdolgozatba be kell köttetni.
  17. „Eredetiség-nyilatkozat” (3. sz. melléklet) - A hallgatónak nyilatkoznia kell arról, hogy a szakdolgozatban foglaltak a saját munkájának az eredményei. A nyilatkozatot a szakdolgozatba a feladatkiírás és a konzultációs lap után be kell köttetni.
  18. Belső címlap - A belső címlap a következőket kell tartalmazza: A szakdolgozat címe, a szerző neve, szakja a konzulens oktató neve, beosztása, a szakdolgozat helye és a benyújtás éve.
  19. Tartalomjegyzék - a fejezetek (1., 2., ....), alfejezetek (1.1., 2.1., …), szakaszok (1.1.1., … 2.1.1.,….), esetleg ezen belüli pontok (1.1.1.1., 1.1.1.2., …..) címét és pontos oldalszámát tartalmazza.
  20. Az esetleges mottót, köszönetnyilvánítást a dolgozat elején kell elhelyezni, ezek terjedelme a főszöveghez nem számítható.
  21. Bevezetés (kb. 2-3 oldal terjedelemben) tartalmazza a dolgozat témakörének a címnél részletesebb meghatározását, a témaválasztás indoklását, a megoldásra váró elméleti és gyakorlati kérdések, feladatok, problémák felvázolását, a téma feldolgozásához felhasznált kutatási módszerek, empirikus vizsgálati eszközök rövid bemutatását, a kidolgozás menetének és logikájának, a tartalmi rész felépítésének rövid ismertetését. Utalhat arra, hogy valamilyen ok miatt a címben jelzett témához kapcsolódó területek közül mire nem tér ki a szakdolgozat.
  22. A szakdolgozat fő része a szakdolgozati téma fejezetekre bontott kifejtését tartalmazza. Személyes állásfoglalást is tartalmaz, mely elkülöníthető a feldolgozás során megismert véleményektől.
    1. Szakirodalmi összefoglaló tartalmazza a szakdolgozat középpontjában álló téma tárgyalásához szükséges, a szakirodalomban addig megjelent fogalmakat, elméleti modelleket, empirikus vizsgálati eredményeket. Célja annak bizonyítása, hogy a szerző ismeri és szintetizálni tudja a témában megjelent szakirodalmat. A különböző megközelítések leírásán kívül tartalmazza a szakdolgozat írójának személyes álláspontját és kritikai értékelését is.
    2. Saját kutatási eredmények bemutatása: a szakirodalomra támaszkodva a hallgató saját megállapításai a témával kapcsolatban.
  23. Összefoglalás. A dolgozat eredményeinek összegzését, a feltett kérdésekre, problémákra adott válaszok rendszerezését, a téma további vizsgálatának lehetőségét tartalmazza, 3-10 oldalban.
  24. Irodalomjegyzék. Tartalmazza mindazon könyvet, folyóiratot, szakdolgozatot, kéziratot, internetes és egyéb irodalmat, amelyeket a hallgató a szakdolgozat készítése során részben vagy teljes egészében elolvasott, felhasznált. Ez vonatkozik a szövegközi ábrák, táblázatok, a közölt statisztikai adatok és mellékletek szakirodalmi forrásaira is.
  25. Idegen nyelvű összefoglaló (német/angol/francia, 1–2 oldal terjedelemben).
  26. Mellékletek. Függelék. Azon ábrák, táblázatok, illusztrációk, kérdőív, interjúvázlat, stb., amelyek a dolgozat megértéséhez szükségesek, de formájuk és/vagy terjedelmük miatt a mellékletben való elhelyezésük indokolt. A mellékletekre, függelékekre, jegyzetapparátusra, bibliográfiára vonatkozóan terjedelmi megkötés nincs.

    27. Formai követelmények

  27. A szakdolgozat szöveges részének formai követelményei
    1. A szakdolgozatot szövegszerkesztővel kell készíteni.
    2. Papírméret: A/4 (fehér).
    3. Betűtípus: Times New Roman.
    4. Betűméret: főszöveg 12pt, jegyzet 10pt.
    5. Sortávolság: 1,5.
    6. Lapszél: bal 3 cm, a többi 2,5 cm.
    7. A fejezetek címe középre, a többi cím a baloldalra kerüljön.
    8. Minden egyes fejezet új oldalon kezdődik. A fejezetek és alfejezetek címei élesen különüljenek el a főszövegtől (félkövér betű, a főszövegnél 1-2pt-tal nagyobb betűméret). A fejezetcímek előtt és után egy-egy sor üresen marad.
    9. A szakdolgozatban lábjegyzeteket kell alkalmazni nem végjegyzeteket.
  28. A szemléltetés formai követelményei. A dolgozat szöveges része grafikonokkal, ábrákkal, táblázatokkal, esetleg térképekkel, színes képekkel tehető szemléletessé és igényesebbé. Ezek nagysága lehetőleg ne haladja meg az A/4-es lap felét, háromnegyedét. Egész, vagy többoldalas szemléltetéseket, táblázatokat a mellékletben kell elhelyezni.
    1. A képleteket a margótól 3 cm-re célszerű elhelyezni, amelyeket (ha több van belőle) számozni kell a sor végén kerek zárójelek között. A képlet elemeit jelmagyarázattal kell ellátni.
    2. Az ábrákat arányosan a lap közepén kell elhelyezni. Alul sorszámmal, címmel és hivatkozással (forrás!) kell ellátni.
    3. A táblázatokat a jobb felső sarokban kell sorszámozni. A táblázat felett, középen cím, a táblázat alatt hivatkozás (forrás!).
  29. A szakirodalmi hivatkozás és az irodalomjegyzék formai követelményei. A szakirodalmi hivatkozás és az irodalomjegyzék formai követelményeit a konzulensek saját tudományterületük elfogadott normái alapján maguk határozzák meg.
  30. A szakdolgozat külső megjelenésének formai követelményei
    1. A szakdolgozatot 3 nyomtatott példányban és elektronikusan (CD-ROM-on) kell benyújtani.
    2. 1 nyomtatott példányt fekete színű kemény kötésbe kell benyújtani, a másik 2 példány lehet spirál- vagy szorítófűzéses. A fekete kötésen középen a „SZAKDOLGOZAT” felirat áll, alatta jobb oldalon a szerző neve, alatta pedig a benyújtás éve.
    3. A CD papírcímkéjén a következőknek kell szerepelni: név, szak, szakirány, évszám, szakdolgozat címe. A CD-n a nevet és szakdolgozat beadásának évszámát kell feltüntetni.

    31. A szakdolgozati védés előkészítése, védés

  31. A szakdolgozatot a konzulens tanár minősíti írásban, a szakdolgozati bírálati lapon. A szaktanár javaslatára a rektor felkérhet a témában jártas, tudományos fokozattal rendelkező opponenst.
  32. Amennyiben a szakdolgozatot az opponens elégtelennek minősítette, nem javasolja elfogadásra, úgy azt újabb bírálatra ki kell adni. Nem bocsátható záróvizsgára az a hallgató, akinek szakdolgozatát mindkét bíráló elutasította. Ebben az esetben újabb dolgozat csak a következő záróvizsga időszakra nyújtható be.
  33. A szakdolgozat elégtelennel való minősítését és fegyelmi eljárást von maga után, ha:
    1. A dolgozat idegen műből építkezik, szó szerinti formában, a forrás megjelölése nélkül (plágium). Plágiumként értelmezendő az az eset, amikor a hallgató úgy használja fel mások szellemi termékét, hogy nem ismeri el, nem jelöli meg annak eredeti forrását. Akár tudatosan, akár nem tudatosan teszi ezt, valójában saját szellemi teljesítményeként tünteti fel mások eredményét, azaz más személy szellemi tulajdonával él vissza.
    2. Ennek értelmében a plágium esetei: - szó szerinti idézet esetén a szerző nem jelöli meg annak forrását, és nem használ idézőjelet; - szövegrészlet parafrazálása, azaz a szerző saját szavaival átfogalmazott, nem szó szerinti átvétele esetén hiányzik a hivatkozás annak forrására; - statisztikai adat átvétele esetén nincs hivatkozás annak forrására.
    3. Amennyiben szó szerinti idézet esetében a szerző hivatkozik annak forrására, de elmaradnak az idézőjelek, illetve szó szerinti idézet esetében hiányzik a hivatkozás, de vannak idézőjelek, nem beszélhetünk plágiumról, csak hivatkozási anomáliáról. Az a végzős hallgató, aki ellen plágium-, illetve fegyelmi eljárás indult, az eljárás lezárultáig nem záróvizsgázhat. Amennyiben az eljárás során a plágium nem nyer bizonyítást, akkor a Rektor engedélyezi a záróvizsga soron kívüli letételét.
  34. A szakdolgozat elégtelennel való minősítését vonhatja maga után, ha:
    1. A dolgozat nem felel meg az előbbiekben tárgyalt formai és tartalmi követelményeknek.
    2. Alapvető tárgyi tévedéseket tartalmaz.
    3. Megértést veszélyeztető helyesírási, nyelvtani, stilisztikai és szerkesztési hibákat tartalmaz.
  35. A szakdolgozat megvédése a záróvizsga része. A vizsga érdemjegyekkel történő minősítését a bizottság tanártagjai állapítják meg. A védés két részből áll.
    1. A hallgató indokolja témaválasztását és felvázolja a dolgozat címében is megjelenő probléma-felvetést, majd ismerteti kutatási eredményeit, a szakdolgozat rövid, tézisszerű megállapításait.
    2. Válaszol a bírálók által felvetett problémákra, valamint a záróvizsga bizottság kérdéseire.
    3. Védés után a szakdolgozat egy példányát és a CD-t az intézeti könyvtár őrzi. Szakdolgozatot hallgató nem kölcsönözhet, csak helyben tanulmányozhat.

    Záró rendelkezések

  36. Jelen Szabályzatot a PTI Tanári Kara az 5-2013. december 10. határozatával fogadta el 2014. január 1-i hatállyal.
Valid from: 
2014-01-01
fel