Kutatási projektek a Protestáns Teológiai Intézetben

Küroszi Theodórétosz: A görög betegségek orvoslása című munkájának kétnyelvű kiadása

Küroszi Theodórétosz (393–460) egyházatyának A görög betegségek orvoslása című, 12 részből álló terjedelmes apologetikai munkája betekintést nyújt a keresztyén teológia és a görög filozófia ókori vitájába. Szerzőnk nem úttörő ebben a műfajban, sőt: munkája bevallottan a korábbi tanítók hagyományára épül, de nem marad le sem Alexandriai Kelemen Sztrómatája, sem Caesareai Euszebiosz Praeparatio evangelicája, sem Órigenész Kelszosz ellen írt műve mögött.

Küroszi Theodórétosz levelezésének kritikai kiadása

Theodoret of Cyrus: Correspondence. vol. 3, The Library of Early Christianity (Washington D.C: The Catholic University of America Press) – Küroszi Theodorétosz levelezésének kritikai (görög és angol nyelvű) kiadása. Társszerző: John Petruccione

A keresztény etika és a modern társadalom

Acest proiect are ca vedere prezentarea și evaluarea problemelor socio-etice contemporane în contextul eticii și dogmaticii creștine. Temele cele mai importante abordate în cadrul acestui program sunt problemele socio-etice contemporane și răspunsurile creștine la acestea.

A Dézsi Református Egyházközség jegyzőkönyvei (1696–1803)

Catedra de Istorie a bisericilor a Institutului Teologic Protestant din Cluj şi Arhiva Eparhiei Reformate din Cluj a iniţiat un proiect de cercetare pentru explorarea surselor primare referitoare la trecutul bisericii reformate din Transilvania, în secolul al 17-lea şi al18-lea. Ca rezultat al acestei cooperări au fost editate 15 volume de surse primare în serialul lansat pentru acest scop intitulat Erdélyi Református Egyháztörténeti Adatok (EREA).

Körmöczi János és a kortárs eszmei áramlatok

A kutatási program célja az, hogy a magyar gondolkodás történetébe visszahozza a 250 évvel ezelőtt született Körmöczi Jánost, aki bár fontos bölcseleti műveket magyarító eruditus filozófus, kitűnő fizikus és egyházi ember volt, szellemi öröksége jószerivel ismeretlen a Kárpát-medencében. Tiszteletre méltó erőfeszítéseket tett ugyan Hajós József az 1970-es években kiadott tanulmányaival, majd Csetri Elek közreműködésével megindult az értékes levéltári forrásokat feltáró és megszólaltató kutatómunka.

Temetésekkor használt énekeskönyvön kívüli énekanyag feltérképezése Erdélyben és Partiumban

A jelenkori népi vallásosság egyik feltérképezésre váró része az az énekanyag, amit a gyülekezetek virrasztóban, a temetésen illetve esetenként a halotti torban énekelnek, de amelyek nincsenek benne a Magyar Református Énekeskönyvben. Projektünk hosszú távú célja a Romániai Református Egyház gyülekezeteinek feltérképezése a temetéshez kapcsolódó énekanyag szempontjából. A munka első része az énekeskönyvön kívüli énekek szöveg- és dallamanyagának begyűjtése és rögzítése hanghordozóra, illetve írásban. Ezzel egyrészt szeretnénk megőrizni ezt az énekanyagot.

A konfirmációra készítés újabb lehetőségei, koncepciók és módszerek

A konfirmáció a keresztyén fiatal életében mérföldkő, amelyre a XXI. században is izgalommal és nagy reménységgel készül a képzésbe lépő. Tudja, hogy konfirmáció után lehet csak teljes jogú, Úrvacsorával élő tagja a református egyháznak. Konfirmációs oktatás évszázadok óta van, hiszen a tanítványt fel kellett készíteni a bizonyságtételre. Napjainkra azonban szükségessé vált az oktatási koncepciók és módszerek elemzése és válogatása, hogy hatékonyabban tehessünk tanítványokká fiatalokat és idősebbeket egyaránt.

Az egzisztencializmus és az egzisztencialista-közeli filozófia jelentősége a lelkigondozásban

A lelkigondozás, egyrészt a teológiai antropológiában, másrészt a pszichoterápiában bekövetkezett változások, hangsúlyeltolódások következtében egyre nagyobb figyelmet szentel a létkérdésnek és az emberi lét alapvetően kapcsolati jellegének. Ezek az új dimenziók megerősítették a lelkigondozás érdeklődését egyes modern kori filozófiai nézetek iránt. E kutatás során elsősorban azt keressük, hogy hogyan segítik a lelkigondozást az ún. dialogikus gondolkodás, főleg Martin Buber párbeszéddel kapcsolatos filozófiai gondolatai.

Ábrahám testamentuma. Pszeudoepigráf irat a Kr. u. 1–2. századból

Ábrahám testamentuma a szép számmal fennmaradt ószövetségi testamentum-műfajt egyik darabja, s akárcsak Jób testamentuma és József és Aszeneth története az egyiptomi zsidóság keretében született. Görög szövegének két változata maradt fenn: egy hosszabb és egy rövidebb, amelyek nincsenek közvetlen kapcsolatban egymással. A testamentumnak nincs magyar fordítása, ezért a tudományos terv elsődlegesen az irat rövid változatának magyar fordítását célozza meg, és ehhez magyarázó jegyzetek fognak kapcsolódni. A jegyzetekkel elkészülő fordítás elé bevezető tanulmány is készül.

Jób testamentuma pszeudoepigráf irat a Kr.u. 1. századból

A téma megválasztása korábbi kutatásaim eredményeire (esszénus mozgalom, egyiptomi therapeuták és hatásuk környezetükre) épül és annak folytatása. Ugyanis Jób testamentuma egyiptomi eredetű és több tekintetben mutat hasonlóságot az Alexandria szomszédságában letelepedett esszénus therapeuták gondolkodásmódjával. Róluk Alexandriai Philón írt a De vita contemplativa című művében, amelyet korábban már magyarra fordítottam és kommentáltam (lásd: Alexandriai Philón: De vita contemplativa).

Ókori keleti szöveggyűjtemény az Ószövetség tanulmányozásához

Az Ószövetség (Héber Biblia) tanulmányozásában a héber nyelv ismeretén túl az ókori Közel-Kelet szövegei jelentik a legfontosabb segítséget. Az Ószövetség egy olyan környezetben keletkezett, amely társadalmi szerkezetében és szellemvilágában számtalan módon kötődik az ókori Izrael társadalmi struktúráihoz és ideológiájához. Ezt a kötődést a bibliai szerzők olykor jelölik is, máskor pedig további kutatás szükséges ahhoz, hogy fény derüljön ezekre a párhuzamokra. Kutatásomnak távoli célja egy olyan reprezentatív szöveggyűjtemény összeállítása, amely az Ószövetség világából származó, annak megértését elősegítő kompozíciókat tartalmaz fordításban és a szükséges jegyzetanyaggal.

Ézsaiás könyvének keletkezése

Ézsaiás könyvének eredete a Kr.e. 8. századba nyúlik vissza, és ilyenképpen az Ószövetség legrégebbi szövegei közé tartozik. A Kr.e. 8. század azonban korántsem a teljes mű keletkezésének ideje. A könyv hosszú fejlődés eredményeként jött létre, és magán hordozza közel öt évszázad szerzőinek kezenyomát. A projekt célja e hosszú szerkesztéstörténet feltérképezése a kezdetektől egészen addig a pontig, ahol Ézsaiás könyve az ószövetségi kánon részévé vált.

Habakuk könyve

Jelen kutatás célja egy kritikai kommentár elkészítése Habakuk próféta könyvéhez. Ehhez a bibliai könyvhöz 1930-ban született meg az utolsó olyan magyar nyelvű magyarázat, amely érdemben foglalkozik a szöveggel. A most készülő kommentár figyelembe veszi általában a prófétai könyvekkel kapcsolatos kutatás legfontosabb eredményeit filológiai, redakciótörténeti, vallásfenomenológiai, kortörténeti, régészeti és nem utolsó sorban teológiai szempontból.

A Római levél 7. fejezete

A Római levél 7. fejezete körüli vita az utóbbi évtizedekben sem veszített lendületéből, sőt, hevesebben folyik, mint valaha. W. G. Kümmel 1929-ban megjelent munkája jelentős fordulatot hozott a kutatás történetében, az eltelt nyolcvanöt esztendő szakirodalma mégis azt mutatja, hogy a pillanatnyi egyensúly, az akkor körvonalazódni látszó konszenzus ellenére a kutatók mindmáig nem jutottak közös álláspontra még a legalapvetőbb kérdésekben sem. Dunn nyomán így jellemezhetjük a helyzetet: Az a mód, ahogy Pál teológiájáról gondolkodunk, nagymértékben attól függ, ahogy a Róm 7-re tekintünk.