Az egyre összetettebb társadalom és az egyre kuszább családi viszonyok nehéz életfeladatok elé állítják a keresztyén embert. Egyesekkel nem tud megbirkózni egymagában, vagy a hozzá közel állók segítségével. A gyülekezet, különösképpen a lelkipásztor törődése és szakszerű segítsége jelentős erőforrás ezekben a helyzetekben.
A teológiai hallgatónak, aki készül a lelkigondozás szolgálatára, ismernie kell a lelkigondozás valóságos és ideális helyzetét. Az előadások érzékeltetik ennek a szolgálatnak a jelenlegi (szerény) jelentőségét a valós gyülekezeti életben, és leírják annak kellő helyét. Ezt úgy érik el, hogy leírják azokat a strukturális, teológiai, személyes és szakmai tényezőket, amelyek fenntartják az aktuális helyzetet, illetve azokat, amelyek lehetővé teszik az ideális helyzethez való közeledést. Céljuk, hogy a hallgató felismerje az elmozdulás szükségességét az ideális helyzet felé, megismerje az elmozdulás teológiai alapjait és felfedezze annak lehetőségeit.
Az előadások ugyanakkor elhelyezik a pojmenikát, a lelkigondozás elméletét, a gyakorlati teológia tudományának rendszerében.
A jövendőbeli lelkigondozónak ismernie kell azokat a folyamatokat is, amelyek az életben elakadt keresztyén (és nem keresztyén) emberben zajlanak. Ezt csak a teológialag reflektált pszichológia segítségével értheti meg a pasztorálpszichológia közvetítésében. Ezt a megértést szolgálják azok az előadások, amelyek körülírják a lelkigondozás és a pszichológia viszonyát és leírják azokat a pszichológiai irányzatokat, amelyek relevánsak az egyén lelkigondozására nézve. A hallgató ebben a félévben a kora-gyermekkori kapcsolati traumák leírásával és azok gyógyítási lehetőségeivel ismerkedik meg.