István Pásztori-Kupán

Küroszi Theodórétosz A görög betegségek orvoslása című munkájának jelen kötete újabb négy fejezetben mutatja be a keresztyén teológiának az ókori görög filozófiával és vallással folytatott párbeszédét.

A milánói rendelet latin és görög szövegváltozatai, a közösség tulajdonjogának elismerése, illetve a megfogalmazás módja és hangsúlyai tizenhét évszázad távlatából is tanulságosak. Ez tehát a tulajdonképpeni restitutio ad institutionem, ti. nem csupán az intézménynek (ad institutum) történő, hanem legalább annyira az okulásunkra (ad institutionem nostram) szolgáló helyreállítás. Sőt: helyreigazítás.

Küroszi Theodórétosz (393–460) egyházatyának A görög betegségek orvoslása című, 12 részből álló terjedelmes apologetikai munkája betekintést nyújt a keresztyén teológia és a görög filozófia ókori vitájába. Szerzőnk nem úttörő ebben a műfajban, sőt: munkája bevallottan a korábbi tanítók hagyományára épül, de nem marad le sem Alexandriai Kelemen Sztrómatája, sem Caesareai Euszebiosz Praeparatio evangelicája, sem Órigenész Kelszosz ellen írt műve mögött.

Proiectul de cercetare include traducerea și editarea bilingvă (greacă și maghiară) cu note explicative a operei intitulate „Terapia maladiilor grecești” de Teodoret de Cir. Compusă în prima jumătate a secolului al V-lea, tratatul voluminos constând din 12 cărți este considerată ca fiind ultima mare apologie creștină a erei patristice, și totodată una dintre cele mai reușite răspunsuri ale părinților privind relația dintre teologia creștină și, respectiv, filosofia și religia elenă.

Küroszi Theodórétosz (393–460) egyházatyának A görög betegségek orvoslása című apologetikai munkája betekintést nyújt a keresztyén teológia és a görög filozófia ókori vitájába. Szerzőnk nem úttörő ebben a műfajban, sőt: munkája bevallottan a korábbi tanítók hagyományára épül, de nem marad le sem Alexandriai Kelemen Sztrómatája, sem Caesareai Euszebiosz Praeparatio evangelicája, sem Órigenész Kelszosz ellen írt műve mögött.

Dogmatica este sistemul doctrinelor creştine. Principalele elemente constitutive ale sale sunt: cercetarea filozofică a cunoaşterii divinităţii; revelaţia divină ca sursa cunoaşterii teologice; doctrina trinitariană; doctrina facerii (conţinutul teologic, problema răului, protejarea lumii create); antropologie; christologie şi soteriologie; pneumatologie; eclesiologie; doctrina sacramentelor; eschatologie.

Az előadások és szemináriumok célja a keresztyén tanítások megismertetése és az azokra vonatkozó ismeretek elmélyítése kialakulásuk és fejlődésük szellemtörténeti kontextusában különös tekintettel a reformáció hitvilágára. További cél annak a képességnek a kialakítása, mellyel a diák a nyert ismeretek birtokában képes a kortárs kulturális közegben számot adni a keresztyén hit időszerűségéről. Ennek érdekében értelmezzük a keresztyén tanítás klasszikus és mai szövegeit.

Istoria dogmei („Dogmengeschichte”) este o disciplină aflată între disciplinele sistematice şi istorice, care se ocupă de analiza dezvoltării gândirii teologice de-a lungul secolelor. Caracterul istoric îi este conferit de analiza cronologică a evoluţiei teologice, iar caracterul sistematic este garantat de către temele abordate. Materia de bază în semestrul I o constituie prezentarea disputelor teologice împrejurul primelor 2 consilii ecumenice.

sistematice şi istorice, care se ocupă de analiza dezvoltării gândirii teologice de-a lungul secolelor. Caracterul istoric îi este conferit de analiza cronologică a evoluţiei teologice, iar caracterul sistematic este garantat de către temele abordate. Materia de bază în semestrul II o constituie prezentarea disputelor teologice împrejurul consiliilor ecumenice din Efes şi Calcedon.

Pages

Subscribe to István Pásztori-Kupán