feltámadás
KT! Jubilate! vasárnapján gyűltünk össze meghallgatni Isten mai üzenetét számunkra, a Húsvét utáni 3. vasárnapon.
Húsvét van! Nagy ünnep, örömnap! Ha ránézünk ünnepi gyülekezeteinkre, ott a szívünkben a hála: mily szép és gyönyörűséges együtt lenni. Jó egészen átadni magunkat az ünnepnek. Mily jó ezen az ünnepen is Isten rendelkezésére állni, kitárni a szívünket, hogy a húsvéti igék, történések, találkozások által gazdagabb, boldogabb, szabadabb életünk legyen. Jó együtt lenni.
In 1 Corinthians 15:20 and 23, Paul calls Jesus “the first fruits of those who are asleep.” According to John, Jesus died on the Eve of Passover and was resurrected on the third day, which was the day of the Omer ritual, the ritual of the first fruits. There have been many attempts to prove that Paul alludes intentionally to the first fruit implicitly, remembering the chronology of Jesus’s last days.
Üdvtani szempontból a keresztyén teológia mindenekelőtt Krisztus kereszthalálának hasznát hangsúlyozza. Jézus Krisztus meghalt a mi bűneinkért, halálával kibékített bennünket Istennel, kereszten kiontott vérével megigazulást szerzett mindazoknak, akik hisznek benne. Krisztus feltámadásának üdvtani jelentőségét jobbára a halottak eszkatologikus (végidőbeli) feltámadásával kapcsolatban hangsúlyozzunk a halál felett aratott diadal valóságaként: ha Krisztus feltámadt a halálból, bizonnyal feltámadnak a halottak is, mivel Ő az első zsenge (vö. 1Kor 15,12.20).
Pál apostol az 1Kor 15,20-ban azt írja Jézusról, hogy feltámadása által az „elaludtak első zsengéje lett”, azaz az örök életre való feltámadás első példája. Az itt megjelenő ἀπαρχή kifejezés az aratás első termését jelöli, a leghamarabb beérő kalászokat. A 15. fejezetben az apostol a feltámadás folyamatát a vetés és az új növény növekedésének képével érzékelteti (36–37. versek). Ehhez a képhez zökkenőmentesen simul az első kalász, az újzsenge képe, amely mintegy a végeredmény felől utal a későbbi metafora értelmére.
Pál apostol az 1Kor 15,20-ban azt írja Jézusról, hogy feltámadása által az „elaludtak első zsengéje lett”, azaz az örök életre való feltámadás első példája. Az itt megjelenő ἀπαρχή kifejezés az aratás első termését jelöli, a leghamarabb beérő kalászokat. A 15. fejezetben az apostol a feltámadás folyamatát a vetés és az új növény növekedésének képével érzékelteti (36–37. versek). Ehhez a képhez zökkenőmentesen simul az első kalász, az újzsenge képe, amely mintegy a végeredmény felől utal a későbbi metafora értelmére.
A tanulmány a Dániel könyvében fellelhető feltámadás gondolatát teszi vizsgálat tárgyává. Az Ószövetség-tudományban általánosan elterjedt az a vélemény, mely szerint a személyes feltámadás gondolata először a Dániel könyvének apokaliptikus szakaszában jelenik meg. A konszenzus szerint tehát Dániel könyve Izrael túlvilághitének gyökeres változásáról tanúskodik.
A tanulmány a Dániel könyvében fellelhető feltámadás gondolatát teszi vizsgálat tárgyává. Az Ószövetség-tudományban általánosan elterjedt az a vélemény, mely szerint a személyes feltámadás gondolata először a Dániel könyvének apokaliptikus szakaszában jelenik meg. A konszenzus szerint tehát Dániel könyve Izrael túlvilághitének gyökeres változásáról tanúskodik.
Pages
