A 2024–25. tanévnyitó előadás Jókai Mór vallásos világképét, vallási sokszínűségének irodalmi megjelenítését ismerteti.
Az előadás részletesen tárgyalja Jókai teológiai érdeklődését, vallási sokszínűségét és az irodalmi műveiben visszatérő vallási, felekezeti motívumokat. Számos példával illusztrálja, hogyan jelennek meg regényeiben a különböző vallások – református, katolikus, unitárius, zsidó, iszlám, buddhizmus stb. – képviselői és eszméi.
Kiemelten szerepel Jókai unitáriusokhoz való kötődése, különösen az Egy az Isten című regénye kapcsán.
liberális teológia
A folyamatteológia nem úgy épül fel, mint a hagyományos rendszeres teológiák. Az „Istenről”, „Jézusról”, „Szentlélekről” és az „Egyházról” fejezetcímek távol állnak a folyamatteológiai gondolkodástól még akkor is, ha a folyamatteológiai munkák esetenként önálló fejezeteket, sőt önálló könyveket is jelentenek a fent említett kérdéskörökben. A folyamatteológia ugyanis filozófiai teológia, és tartózkodik a „kijelentéspozitivizmustól”. Ezért csupán arról beszélhetünk, hogy e teológiai megközelítés miként használja az „Isten” szót.
A református és unitárius teológiai viták a reformáció korába nyúlnak vissza. A két teológiai álláspont markánsan elkülönült egymástól évszázadokon keresztül.1 Az unitárius teológia, amelynek egyik legjelesebb 19. századi alakja Simén Domokos kolozsvári teológiai tanár volt, hirtelen egy váratlan területről kap teológiai megerősítést.
