This course examines controversial texts of the Hebrew Bible from the point of view of the contemporary Christian reader. The texts discussed often played - not only in the contemporary discourse, but throughout the history of the Old Testament hermeneutics - an important role in challenging the relevance and normativity of the Old Testament for modern theological thinking. The course reveals the history of the interpretation of these texts and seeks the hermeneutical key through which the texts can retain their legitimacy in the canon of the Christian church and beyond.
Csaba Balogh
Acest curs analizează texte controversate ale Bibliei Ebraice pentru teologia iudeo-creștină din punctul de vedere al cititorului contemporan. Textele menționate au jucat deseori - nu numai în discursul contemporan, dar pe tot parcursul istoriei hermeneuticii Vechiului Testament - un rol important în procesul de a contesta relevanța și normativitatea Vechiului Testament pentru gândirea creștină și modernă.
This course focuses on central topics of the Hebrew Bible which also survive in the New Testament, such as holiness, sin-punishment-forgiveness, blessing, national theology, universalism and particularism.
Jobb a nyílt feddés a titkolt szeretetnél. A hűség jelei a baráttól kapott sebek, de csalárd a gyűlölködőnek a csókja.
Fenntartható-e a gyermekkeresztség gyakorlata az egyre inkább individualizálódó, a hit személyes megélését és megvallását központba állító keresztyén szemlélettől áthatott egyházi közgondolkodásban? Nagyobb eséllyel mondhatnánk igent az ősi gyakorlatra, ha meggyőző módon igazolhatnák azt a Biblia alapján.
Fenntartható-e a gyermekkeresztség gyakorlata az egyre inkább individualizálódó, a hit személyes megélését és megvallását központba állító keresztyén szemlélettől áthatott egyházi közgondolkodásban? Nagyobb eséllyel mondhatnánk igent az ősi gyakorlatra, ha meggyőző módon igazolhatnák azt a Biblia alapján.
Fenntartható-e a gyermekkeresztség gyakorlata az egyre inkább individualizálódó, a hit személyes megélését és megvallását központba állító keresztyén szemlélettől áthatott egyházi közgondolkodásban? Nagyobb eséllyel mondhatnánk igent az ősi gyakorlatra, ha meggyőző módon igazolhatnák azt a Biblia alapján.
Az előadás Hab 2:4b az Újszövetség és a keresztyén teológia rendkívül nagy hatású szövegének reformáció-korabeli értelmezéstörténetével történetével foglalkozik, Luther és Kálvin Habakuk 2:4-hez írt magyarázatai alapján. Az előadás fölvázolja, hogy e két kommentátor részben eltérő, részben hasonló hermeneutikai alapelvei hogyan konkretizálódnak e konkrét szöveg magyarázatában. A tanulmány rávilágít arra is, hogy exegetikai, nyelvészeti és hermeneutika-történeti ismeretek birtokában hogyan viszonyulhat a mai teológia ehhez a gazdag értelmezéstörténeti örökséghez.
Az előadás két olyan vitatott szövegrészt vizsgál meg Habakuk könyvében (Hab 1:5 és 2:5), ahol a Septuaginta más korai verziókkal való egyező olvasata egy, a Masszoréta Szövegtől eltérő, annál ősibb variánsra enged következtetni. A konkrét szövegtörténeti eredmény mellett az előadás rávilágít arra is, hogy a hagyományos diakrón szövegkritikai gyakorlattól eltérően, amely egy-egy Masszoréta Szöveghez viszonyított eltérést gyakran atomizáltan, elszigetelten közelít meg, módszertani szempontból elengedhetetlen, hogy ezeket az olvasatokat előbb az eredeti szövegek és irodalmi kontextusok tágabb összefüggésében értelmezzük, mielőtt az egymással való összevetésre sor kerülne.
Pages
