Korunk globális jellégének elengedhetetlen velejárója Nyugaton Európában a keleti vallások – elsősorban a buddhizmus – egyre gyorsabb terjedése. A velük való párbeszéd egyik legkomolyabb akadálya a közös semleges fogalomkincs hiánya – vagy éppen a többletjelentést hordozó speciális fogalmak egymásnak való óvatlan megfeleltetése. A tanulmány elsődleges célja hogy egy olyan átfogó üdvösségfogalmat definiáljon ami a keresztényeknek sem idegen és megvizsgálja annak a lehetőségét hogy ez missziós terepen milyen nyitási lehetőségeket kínál.
Systematic Theology
Az identitás szó általános jelentése a valamivel való azonosság azonosulás valamely közösséghez való tartozás. Önazonosságról akkor beszélhetünk ha az énképünk vagy önazonosság-tudatunk (mindenkinek az önmagáról alkotott elképzelése) megegyezik vagy hasonlít valaki más mások tehát egy közösség önazonosság-tudatával. A keresztyén éntudat és a krízistudat is egyidős a keresztyén közösséggel a gyülekezettel. Az őskeresztyéneknél a megkeresztelkedés jelentette az újjászületést az új identitás kezdetét (Róm 6 4).
Előadásom tárgya a filozófia és teológia különállása illetve az átfedések és átjárási lehetőségek vizsgálata Böhm Károly és Tavaszy Sándor gondolkodásának viszonyában. Vizsgálódásom első részében röviden körvonalazom Böhm Károly szellemi életútját kiemelve azt hogy miként alakult a teológiával kapcsolatos álláspontja és hogy vannak-e életművében teológiai motívumok. Tavaszy gondolkodásának értelmezésében arra keresek választ hogy a böhmi ismeretelméleti és értékelméleti szemlélettel való konfrontálódása után hogyan alakult szemlélete filozófia és teológia viszonyáról.
Dogmatics is not a static whole systematic reflection on Christian faith. It is itself part of history and participates fully in it. Sometimes even colleagues in the theological faculty still have the idea that dogmatics is a field that pretends that God can be fully comprehended that everything can be explained. Some might even think that the best theologian is the best believer. That is certainly not what we imagine that dogmatics is all about. It is a reflection on practices of faith on the actual relationship with God informed by the Bible and the teaching of the Church.
A posztmodern önmeghatározásának negatív előjele van. A modernséggel szemben a modern eszmék tagadásaként a modern „zsákutcáira” való reakcióként határozza meg önmagát. A posztmodern ember tagadja a modern világ eszméinek érvényességét szkeptikusan tekint az egyetemes és abszolút igazságokra. Ezen szellemiség kétségtelenül jelen van egyházunk életében. Az értékek viszonylagossága a vallási pluralizmus nem kerülte el a mai egyháztagokat. A tanulmány során arra a kérdésre keresem a választ hogy a 20.
Koinónia? Politikum? Mi köze van ezeknek egymáshoz? Tanulmányunkban annak felvillantására vállalkozunk hogy a 20. század egyik protestáns gondolkodójának – Paul Lehmann – metodológiáját alkalmazva ezeket a kérdéseket ne pőre etikai vagy dogmatikai dilemmaként vizsgáljuk. Célunk annak felmutatása hogy lehet és kell keresztyénként etikáról beszélni. Ennek érdekben tisztázzuk a koinónia fogalmának jelentését rámutatunk annak eseményjellegére amiben Isten kijelentése és az arra adott emberi válasz találkozik közösséget teremtve egymással.
Az egyházkormányzás alapja Isten igéje feladata Krisztus akaratának érvényesítése. Az egyház tehát nem követheti kritika nélkül a világi vezetési modelleket mert azok adaptálásával a hangsúlyok eltolódhatnak ennek következtében a vezetés céltévesztetté válik. A teológiai kibernetika rendszerszemléletű megközelítése segít meghatározni a vezetés helyét feladatát módszereit segítségül híva a korszerű vezetéselméleti szervezetfejlesztési és menedzsmenttudományi ismereteket. Azonban a kibernetika több mint professzionális menedzsment- technológia.
1915 karácsonyán két kérdés foglalkoztatta Kolozsvár közönségét. Az egyik a háború a másik pedig az Ady Endre költészete körül zajló sajtópolémia volt. A vita ekkortájt az országos sajtóban már hónapok óta zajlott 1915 karácsonyán azonban két helyi lap a Tiszántúl és a Kolozsvári Hírlap is bekapcsolódott. Ez utóbbi öt neves kolozsvári értelmiségi köztük két egyetemi professzor véleményét kérte ki Ady költészetéről. Kik voltak ők? Mi volt a véleményük? Hogyan jutott el az ügy odáig hogy egyikük párbajra hívta Adyt?
Jelen rövid tanulmány a posztmodern folyamatot próbálja érzékelni és inkább a „hangsúlyos” pillanatokon keresztül rálátni erre a korunkat egyértelműen meghatározó szellemi vonulatra. Részben érinti a posztmodern talán előre nem számolható hatásait másrészt egy olyan teológiai kísérletről számol be amely megpróbált nem elzárkózni ettől a folyamattól hanem posztmodernként teologizálni. Az ami pár évtizeddel ezelőtt elképzelhetetlen volt ma már egy posztvalóság főleg Európában.
Pages
