Rendszeres Teológia

Hinni annyi, mint túl lenni a halálon. De hogyan lehetünk túl, ha egyszer innen vagyunk? A présbe kényszerültek végső válasza – Jóbné idült javaslata szerint – Isten megátkozása és a pusztulás. Avagy: bizalom a határon.”

Hinni annyi, mint túl lenni a halálon. De hogyan lehetünk túl, ha egyszer innen vagyunk? A présbe kényszerültek végső válasza – Jóbné idült javaslata szerint – Isten megátkozása és a pusztulás. Avagy: bizalom a határon.”

This volume contains selected papers from the broader field of History of Christian Doctrines, and more specifically from Patristics and Reformation studies, but also from the border between them. Most of them were written in the academic year 2014-2015, during my MA studies in the field of Patristics at the Theological University of the (vrijgemaakt) Reformed Churches in the Netherlands, in Kampen. The main topic of the MA programme was the Baptism in the Early Church, therefore the most of these papers presents various aspects of this question.

„...az indokolt felmentés csakis a menthetőt menti fel, míg az indok nélküli bocsánat azt bocsátja meg, ami menthetetlen – ez a sajátossága. Mert éppen a menthetetlen az, ami nem megbocsáthatatlan; és ami érthetetlen, az sem megbocsáthatatlan.

"A megbocsátásról szóló, tisztán filozófiai jellegű tanulmányban, amelyet másutt közöltünk, a Meg kell-e bocsátani? kérdésre adott válasz, úgy tűnik, ellentmond annak,ahogyan erre a kérdésre itt válaszolunk. A szeretet törvényének abszolútuma, illetve az aljasságba fordult szabadság abszolútuma között olyan szakadék tátong, amelyet nem lehet teljesen áthidalni. Nem törekedtünk arra, hogy kibékítsük a rossz irracionalitását a szeretet mindenhatóságával. Mert erős a bocsánat, mint a gonosz; de erős a gonosz, mint a bocsánat." Vladimir Jankélévitch

Társadalmi elköteleződését tekintve kifejezetten baloldali gondolkodónk nem átallja Párizs - és híres egyeteme, a Sorbonne - szekularizált, ateista-egzisztencialista légkörében Isten nevét leírni. Mégpedig nem alkalomszerűen, elvétve, periférikusan, valamiféle önfitogtató szellemi dacból, hanem számtalanszor, mégpedig úgy, hogy az Isten-kérdés filozófiájának szerves részévé, sőt megalapozó mozzanatává válik.

Scopul acestei cercetări este de a prezenta în perspectiva istorică relația acestor concepte începând cu filosofia clasică greacă, era patristică, medievală, perioada reformei precum și a iluminismului, raționalismului, modernismului și până la postmodernismul zilelor noastre. În a doua fază vom concentra asupra schimbării de paradigmă – cadru interpretativ a acestor noțiuni – de după mijlocul secolului 20.

Scopul acestei cercetări – incepută in calitate de visiting fellow la Universitatea din Edinburgh UK, – este evaluarea miscării academice numită Radical Orthodoxy. Această școală teologică si filosofică pornită in ultimii ani al secolului XX. la Universitatea din Cambridge se lansează intr-un dialog intens cu filosofia postmodernă pentru a se delimita de paradigma modernității, dar si de relativitatea nihilistică a postmodernismului atât pe plan ontologic, cât și lingvistic și moral. Printre inițiatorii mișcării se află John Milbank, Catherine Pickstock, Graham Word.

Scopul acestei cercetări este de a reexamina textul care din punctul de vedere dogmatic – alături de Catechismul de la Heidelberg – este normativ pentru Biserica Reformată de limba maghiară de astăzi. Vom concentra asupra unor concepte care din punctul de vedere a protestantismului de astăzi par să fie demodate. De exemplu conceptul semper virgo sau posibilitatea prezenței feminine în cadrul slujitorilor bisericii. Proiectul cuprinde desfășurarea unei conferințe la Budapesta cu participarea specialiștilor în domeniu, prezentând fiecare câte o tematică din cadrul acestui document istoric.

Oldalak

Subscribe to Rendszeres Teológia