A kutatási program célja az, hogy a magyar gondolkodás történetébe visszahozza a 250 évvel ezelőtt született Körmöczi Jánost, aki bár fontos bölcseleti műveket magyarító eruditus filozófus, kitűnő fizikus és egyházi ember volt, szellemi öröksége jószerivel ismeretlen a Kárpát-medencében. Tiszteletre méltó erőfeszítéseket tett ugyan Hajós József az 1970-es években kiadott tanulmányaival, majd Csetri Elek közreműködésével megindult az értékes levéltári forrásokat feltáró és megszólaltató kutatómunka.

Ez a tankönyv tanúság arról, hogy "egy olyan korszakban, amelyben sok erdélyi ember - ki derekát beadva, ki csüggedten - kereste a helyes utat, Juhász István a kegyelmes Isten előtti számadás életformáját választotta".

Ismerve ezt a kort, a címet akár ellentmondásosnak is lehet tekinteni. Bethlen Gábor uralkodását szinte teljesen kitöltötte a harmincéves háború, aktívan vett részt benne, mégpedig a protestáns szövetség oldalán, és aki ismeri a harmincéves háború mindennapjait, az jól tudja, hogy akkor épp nem volt divat toleránsnak lenni. A korabeli gyakorlatot megcáfolva, Bethlen Gábor mégis toleráns volt nemcsak a római katolikus egyház, hanem a különféle más felekezetek, sőt kisebb vallási csoportosulások irányában is. Erre kötelezte őt az erdélyi gyakorlat és a józan ész.