Isten, aki megbán valamit, aki változtat egy korábbi döntésén – egyike azoknak a különös képzeteknek, amelyeket egyik holland professzor ilyen cím alatt foglalt össze tanulmányában: „Isten árnyoldalai az Ószövetségben”. Ezek a képek jelentős szerepet játszanak abban, hogy sok mai bibliaolvasó közelebb érzi magához azt az Újszövetséget, amelyben Jézus Istennek a „fényesebb” arcát jelentette ki. De mit jelent az, hogy Isten megbán valamit? Egyáltalán használhatjuk-e ezt a kifejezést Istennel kapcsolatban? Nem zárja-e ki tökéletessége azt, hogy ő bármit is megbánjon?

It is argued that the preposition in Prov 1:22b is employed as a dativus commodi, as opposed to earlier assumptions that it is a dativus ethicus. The employment of the preposition in Prov 1:22 as a dativus commodi in a construction with the verb, "to desire," implies an ironic criticism of the negative attitude of the "scoffers" towards Wisdom's call and of their revelling delight in their scoffing.

The present study investigates one of the theologically most significant, but at the same time exegetically most debated passages of the Hebrew Bible: the promise of YHWH to Abraham in Gen 12:3b (and related texts). Most previous studies of this text argue that the niph‘al form of ברך should be interpreted either as a passive (‘to be blessed’; also followed by the ancient bible-translations, as well as by Gal 3:8 in the New Testament), a medial (‘to gain blessing’), or a reflexive (‘to bless oneself’). However, these translations are grammatically and theologically problematic.

This article discusses the MT of Isa 33,12 and argues that the verse line "the nations will be burned to lime (שִׂיד)" is difficult in its context and distorts the parallelism, describing the fall of the enemy of Judah with the help of plant-imagery. Although Am 2,1 is often mentioned in connection with Isa 33,12, closer analysis shows that there are differences between the two texts. It is suggested that the LXX should be followed here, which goes back to a Hebrew text reading שָׂדַי, "field", "(agricultural) land" instead of שִׂיד, "lime".

Dr. Péter Miklós tanár egyik utolsó megszólalása ez az interjú, olyannyira, hogy nyomtatásban már csak halála után jelent meg. Megrendítően tárul fel elbeszéléséből az 1956-os eseménysor Kolozsvárhoz köthető része, melyben ő maga is részt vett, és, ahogyan ő fogalmaz, néhány centi fekete szalagért kemény börtönt kellett szenvednie. A börtönévek hatása lelkészi pályafutására, emberi kapcsolataira és töretlen hitére - mind mind egy piciny szelete a velünk élő és ki nem beszélt velünk élő Történelemnek.