A Magyar Patrisztikai Társaság Elnöksége 2017-ben a Társaság XVII. éves konferenciájának vezértémáját a reformáció 500. évfordulója alkalmából az egyházatyák munkásságának kora újkori hatásában, recepciójában adta meg, a reformáció és az ellenreformáció korára egyaránt vonatkozóan. A témakiírás több szempontból is érdekes és fontos, de a patrisztikus kutatások horizontjáról mindenekelőtt azért, mert felhívja a figyelmet arra a jelentős szerepre, amelyet az ókeresztény szerzők (elsősorban a latin nyelvűek, mint Tertullianus, Jeromos, vagy Ágoston, de a keleti atyák is, mint például Baszileiosz, vagy Aranyszájú János) művei játszottak a reformátorok műveltségében, teológiájuk, gondolkodásuk alakulásában, és az ennek szélesebb kontextusaként jelen lévő humanista műveltségben és filológiai-könyvkiadói gyakorlatban. Ezen túl a témakiírás azért is figyelemre méltó, mert a reformáció-ellenreformáció (helyesebben inkább „katolikus megújulás”) kutatói számára is lehetőséget biztosított arra, hogy számot adjanak arról a növekvő figyelemről, melyet tapasztalhatunk az utóbbi években a kora újkor kutatása felől is a patrisztikus szerzők iránt. A konferencia témaválasztásának apropója tehát a reformáció 500. évforduló volt, melynek a nemzetközi és hazai tudományos és népszerűsítő rendezvényei, előadásai, tanácskozásai, műhely-foglalkozásai, kutatási projektjei, kiállításai (hogy csak néhány fontosabb formát említsünk) áttekinthetetlenül nagy számban zajlottak, ami szintén mutatja, hogy a protestáns reformáció kitörölhetetlen nyomot hagyott Európa történelmében.

A 2017-es, Sárospatakon megtartott patrisztikai konferencia elsősorban azzal foglalkozott, hogyan hatottak az egyházatyák művei, tanításai a reformátorok és ellenreformátorok gondolkodására. A mai szakirodalom problémafelvetéseire reflektáló, a források ismeretéről bizonyságot tevő és tudományos módszertant alkalmazó előadások megközelítése lehetett vallás-, teológia- vagy egyháztörténeti, irodalom-, művészet-vagy filozófiatörténeti.

Jelen kötet tanulmányai nagyobb részben a konferencián elhangzott előadások továbbgondolt, szerkesztett változatai. A kötet első nagyobb egysége azokat az írásokat tartalmazza, témájuk kronológiai rendjében, amelyek a konferencia kiírásához szorosabban kapcsolódtak; a második részben pedig olyan, elsősorban a patrisztika korához kapcsolódó tanulmányok helyezkednek el, amelyek nem, vagy csak alig érintik témájuk kora újkori hatását, recepcióját, habár a tárgyalt témáknak hasonlóképpen fontos hatásuk volt.