„Követvén a szent atyákat, mindnyájan egybehangzóan tanítjuk” – így kezdődik a 451-ben tartott kalcedoni zsinat Jézus Krisztusról szóló bizonyságtétele, népszerű nevén: a Kalcedoni Hitvallás. A régmúlt időkből származó tanítás ma is figyelmet érdemel. A múlt az, ami megtörtént. A történelem az, amit mondunk arról, ami megtörtént. Az atyák tanítását elsősorban saját műveik alapján ismerhetjük meg; a másodlagos irodalom – még ha gyakorta idézi is a forrásokat – mindig segédeszköz marad. E kötet rendeltetése: segítséget nyújtani az első négy évszázad keresztyén gondolkodásának történetét tanulmányozó teológusoknak és nem teológusoknak. Módszerét tekintve egyensúlyoz a tematikus és az időrendi bemutatás között azáltal, hogy a fontosabb témákat a viták időrendjében tárgyalja, támpontként használva a kiemelkedő tanítók munkásságát, a fontosabb zsinatokat és disputákat. Az eredeti nyelven és magyar fordításban közölt idézetek nemcsak szemléltetnek, hanem olykor meg is cáfolnak évszázadok óta fennálló téves értelmezéseket. Órigenésznek például soha nem állt szándékában a Sátán üdvözülésének gondolatát hirdetni. A dogmatörténet nemcsak a viták, hanem a teológusok szellemi vajúdásának históriája is: szerzőé és olvasóé egyaránt.