Sógor Árpád

Nem a tőlem szokásos módon vezettem fel az alapigét (Istennek az a szent igéje ami által szól mihozzánk), mert nem merném prédikációnak nevezni azt, amit most elmondok, hanem inkább csak egy szubjektív vallomásnak életről, halálról, feltámadásról. Lehet, hogy a személyes hitvallásom nem fog mindenben egyezni egyházunk hitvallásával, ezért vállalom a felelősséget.

Domahidi Béla, kortárs lelkész írta le egyik szolgálati élményét: „Volt presbiter családjánál vagyunk együtt, a beszélgetés közepén érkezik haza huszonéves lányuk. (Csoportja „legjobb” konfirmandusa volt, ifi-órákra is eljárt annak idején, kirándulásokon – külföldön is jártunk - vett részt. Ma jó munkahelye és menő baráti köre van a városban.) Bemegy a szobájába, nos, gondolom, ennyi volt a találkozás, de kis idő múlva kijön, megáll rézsút a félig nyitott ajtóban, belehallgat a dumámba, fél szemmel mindegyre a szobájában már bekacsolt tévére sandítva.

Samu fiam, otthon kibetűzte az egyik könyv gerincén, hogy Sógor Gyula a jövendőt keressük. Megkérdezte tőlem, hogy apa, milyen könyv ez? Mondtam neki, hogy ez egy könyv, amit én szerkesztettem az édesapám írásaiból. És a teológusok olvassák, jött a következő kérdés. Mondom, hogy van, aki olvassa, sőt amikor legációba mennek, akkor egyik-másik diák innen választ beszédet. Mi az, hogy legáció? Nagy ünnepek alkalmával elmennek a teológusok gyülekezetekbe prédikálni és a gyülekezetek támogatják őket legátummal, és hogy megelőzzem az újabb kérdést, hozzátettem, hogy pénzzel.

A mai alapigéből három üzenetet szeretnék kiemelni: először arról beszélek, hogy Jézus a megszólaló Isten, még amikor hallgat, akkor is van üzenete. Másodszor arról beszélek, hogy mit mond, én vagyok a világ világossága és végül azt szeretném elmondani, hogy hogy tudom hasznosítani ezt a világosságot az életemben?

Jézus a Krisztus, akit én hirdetek nektek. Így foglalja össze Lukács evangélista a saját munkásságát, de Pál apostol beszédének lényegét, központi gondolatát is. Jézus a Krisztus, ezt mondom én is, ezt mondjuk tulajdonképpen minden igehirdetésben, még ha nem is ejtjük ki Jézus nevét. Hogy jut el Pál apostol erre a felismerésre és ami ugyanolyan fontos és érdekes számunkra, hogyan juttatja el hallgatóságát erre a felismerésre? Három lépésben próbálok válaszolni erre a kérdésre.

Vizsgaidőszakban különösen átélik a teológusok ennek a mondatnak az első felét. A sok betű megöl, de megelevenít a Lélek?

A mostani legációban a vizsgák közepette a sok betűvel harcolva kell a megelevenítő Lélekről bizonyságot tenni. Milyen esélyekkel indultok erre a küzdelemre, megbízatásra? Üzenetgyilkosok lesztek vagy a megelevenítő Lélekről szóltok?

A mostani igehirdetésre készülve rájöttem, hogy idegenkedek a klasszikus karácsonyi textusoktól. Félek attól, hogy nem tudok újat mondani. Előttem már annyi nagy igehirdető darabokra szedte majd újból összerakva a karácsonyi történetet, megfogalmazta a lényeget. Lehet-e újat mondani Jézus megszületéséről? Ma ha egy gyermek világra jön, akkor ráírják ott helyben egy lapra, hogy hány gramm és hány cm az újszülött és hogy hányas jegyet kapott a szülésnél.

Nem egészen 10 nappal ezelőtt egy temetésen vettem részt, egy fiatal édesapát temettek róm-kat szertartás szerint. A sír mellett felesége, két leánya, sok-sok zenész barátja az Operából, a különböző együttesekből, amelyekben együtt zenéltek. A liturgia szép volt, a pap és a kántor együtt énekeltek, de református értelemben vett prédikáció nem hangzott el a temetésen. Felolvasta a pap az igét a János evangéliumából, de utána egy Wass Albert történet-részletet is és inkább azt magyarázta, alátámasztva néhány találó versidézettel.

Egy olyan időszakban élünk most, választások előtt, amikor a választáson induló jelöltek között elindul egy verseny, hogy ki tud nagyobbat mondani, ígérni. Felértékelődnek olyan fogalmak, mint közösség, pozitív jövőkép, lelkesedés. Aztán, amikor választások után sok esetben kiderül (tisztelet a kivételnek), hogy nem annyira a köz szolgálata, mint inkább a hatalom megszerzése volt a cél, akkor utólag mindig feltesszük a kérdést, hogy mennyire volt hiteles az a beszéd, amit a politikusok kortesbeszédként elmondtak.

Pages

Subscribe to Sógor Árpád