Systematic Theology
This paper is the second part of a three-piece series, concerning the question of dichotomy and trichotomy. The semantic analysis of the biblical terms was published in an earlier issue of the Református Szemle (2015/3). The present paper presents an introduction on the importance of theological anthropology and the anthropological approach of most important authors from the Early Church. It will be followed by another paper presenting a few anthropologies from the Reformation era and 20th century
A Heidelbergi Kátéban nem találkozunk az embert önmagában vizsgáló kérdésekkel. A Káté szerzői valahányszor az ember természetére, állapotára vagy akár rendeltetésére vonatkozó kérdést tesznek fel, egyértelműen éreztetik, hogy soha nem önmagában, hanem kizárólag Istennel való kapcsolatában szemlélik az embert. Mindjárt a Káté preambulumában találkozunk ennek világos kifejezésével, amikor az egyetlen vigasztalásra vonatkozó kérdés-feleletben kifejtik, hogy az ember nem rendelkezik önmaga fölött, ugyanis elsősorban a megváltás jogán Jézus Krisztus tulajdona.
A Heidelbergi Kátéban nem találkozunk az embert önmagában vizsgáló kérdésekkel. A Káté szerzői valahányszor az ember természetére, állapotára vagy akár rendeltetésére vonatkozó kérdést tesznek fel, egyértelműen éreztetik, hogy soha nem önmagában, hanem kizárólag Istennel való kapcsolatában szemlélik az embert. Mindjárt a Káté preambulumában találkozunk ennek világos kifejezésével, amikor az egyetlen vigasztalásra vonatkozó kérdés-feleletben kifejtik, hogy az ember nem rendelkezik önmaga fölött, ugyanis elsősorban a megváltás jogán Jézus Krisztus tulajdona.
A törvény: méltányosság. A folytatás őre. És persze alkalom az önhitt moralizálásra. Az evangélium: jó hír. A lehetetlenné vált folytatás folytatásának a jó híre. És persze alkalom az olcsó kegyelem igénylésére.
Între anii 2002–2007 s-au derulat cercetări şi o serie de evenimente care vizează popularizarea teologiei lui Dietrich Bonhoeffer. Teologul german este cunoscut prin opoziţia sa fermă faţă de ideologia nazistă în perioada interbelică a Germaniei; moare într-un lagăr de concentrare, fiind executat la porunca personală al lui Hitler. Gândirea sa etică se dovedeşte a fi relevantă şi în contextul secolului XXI.
Proiectul din anul 2006 Creştinism – Nietzsche – postmodernism vizează schimbarea de paradigmă în spiritualitatea europeana din secolul XIX. constatat de Nietzsche. Critica creştinismului dezvoltată în opera filozofului german nu poate fi neglijată de cărte bisericile erei postmoderniste – mentalitatea postmodernă nu poate fi inţeleasă fară Nietzsche. Care sunt elementele pozitíve si negatíve al acestei critici şi cum se valorifică „deconstrucţia” chipului metafizic al lui Dumnezeu într-o teologie de „după Auschwitz”?
Pages
