This study seeks to address a small yet significant difference between the Masoretic Text (MT) of Jer 31:32 (corresponding to 38:32 in the Septuagint [LXX]) and its ancient Greek translation. The aim is to stimulate scholarly discourse by proposing a new hypothesis concerning the original Hebrew Vorlage underlying the Greek term ἠμέλησα in the Septuagint translation of Jer 31:32. The suggestion put forth here is speculative, intended to provoke reflection and further debate regarding the textual history and theological development of this passage.
Old Testament
This study seeks to address a small yet significant difference between the Masoretic Text (MT) of Jer 31:32 (corresponding to 38:32 in the Septuagint [LXX]) and its ancient Greek translation. The aim is to stimulate scholarly discourse by proposing a new hypothesis concerning the original Hebrew Vorlage underlying the Greek term ἠμέλησα in the Septuagint translation of Jer 31:32. The suggestion put forth here is speculative, intended to provoke reflection and further debate regarding the textual history and theological development of this passage.
Ez a tanulmány azt mutatja be, hogyan és milyen kontextusokban ábrázolják az Édenben ültetett kertet a Héber Biblia arám nyelvű fordításai (és egyben értelmezései), a Targumok.
Ez a tanulmány azt mutatja be, hogyan és milyen kontextusokban ábrázolják az Édenben ültetett kertet a Héber Biblia arám nyelvű fordításai (és egyben értelmezései), a Targumok.
A tanulmány Ézsaiás 6,9-10 teológiai jelentőségét elemzi, amely központi szerepet játszik az eleve elrendelés és a hit kapcsolatának értelmezésében. A szöveg ókori verzióinak (Septuaginta, Targum) és újszövetségi recepciójának megvizsgálása után részletesen foglalkozik a perikópa jelenlegi kontextuson belüli értelmezésével, illetve annak jelentőségével Ézsaiás prófétai tevékenysége összefüggésében.
A tanulmány Ézsaiás 6,9-10 teológiai jelentőségét elemzi, amely központi szerepet játszik az eleve elrendelés és a hit kapcsolatának értelmezésében. A szöveg ókori verzióinak (Septuaginta, Targum) és újszövetségi recepciójának megvizsgálása után részletesen foglalkozik a perikópa jelenlegi kontextuson belüli értelmezésével, illetve annak jelentőségével Ézsaiás prófétai tevékenysége összefüggésében.
A nők által vezetett társadalom és közösség régi, ugyanakkor a történészek körében gyakran vitatott kérdés. A téma iránt elkötelezett biblikus kutatók rendszerint a héber „anyja háza” kifejezést vizsgálják. Általában négy szöveghely kerül előtérbe: Gen 38,11; Én 3,4; 8,2, valamint a Ruth könyve. Már a ritka előfordulás is a fogalom esetlegességére utal, mégis érdemes felhívni a figyelmet a Biblia egy sokkal beszédesebb történetére: Séba, Bíkri fia lázadására (2Sám 20). A lázadó vezér Dávid ellen fordul, végül északra menekül, és Ábél-Bét-Maaká városában talál menedéket.
Pages
