This study seeks to address a small yet significant difference between the Masoretic Text (MT) of Jer 31:32 (corresponding to 38:32 in the Septuagint [LXX]) and its ancient Greek translation. The aim is to stimulate scholarly discourse by proposing a new hypothesis concerning the original Hebrew Vorlage underlying the Greek term ἠμέλησα in the Septuagint translation of Jer 31:32. The suggestion put forth here is speculative, intended to provoke reflection and further debate regarding the textual history and theological development of this passage.
Ószövetség
This study seeks to address a small yet significant difference between the Masoretic Text (MT) of Jer 31:32 (corresponding to 38:32 in the Septuagint [LXX]) and its ancient Greek translation. The aim is to stimulate scholarly discourse by proposing a new hypothesis concerning the original Hebrew Vorlage underlying the Greek term ἠμέλησα in the Septuagint translation of Jer 31:32. The suggestion put forth here is speculative, intended to provoke reflection and further debate regarding the textual history and theological development of this passage.
Ez a tanulmány azt mutatja be, hogyan és milyen kontextusokban ábrázolják az Édenben ültetett kertet a Héber Biblia arám nyelvű fordításai (és egyben értelmezései), a Targumok.
Ez a tanulmány azt mutatja be, hogyan és milyen kontextusokban ábrázolják az Édenben ültetett kertet a Héber Biblia arám nyelvű fordításai (és egyben értelmezései), a Targumok.
A tanulmány Ézsaiás 6,9-10 teológiai jelentőségét elemzi, amely központi szerepet játszik az eleve elrendelés és a hit kapcsolatának értelmezésében. A szöveg ókori verzióinak (Septuaginta, Targum) és újszövetségi recepciójának megvizsgálása után részletesen foglalkozik a perikópa jelenlegi kontextuson belüli értelmezésével, illetve annak jelentőségével Ézsaiás prófétai tevékenysége összefüggésében.
A tanulmány Ézsaiás 6,9-10 teológiai jelentőségét elemzi, amely központi szerepet játszik az eleve elrendelés és a hit kapcsolatának értelmezésében. A szöveg ókori verzióinak (Septuaginta, Targum) és újszövetségi recepciójának megvizsgálása után részletesen foglalkozik a perikópa jelenlegi kontextuson belüli értelmezésével, illetve annak jelentőségével Ézsaiás prófétai tevékenysége összefüggésében.
A nők által vezetett társadalom és közösség régi, ugyanakkor a történészek körében gyakran vitatott kérdés. A téma iránt elkötelezett biblikus kutatók rendszerint a héber „anyja háza” kifejezést vizsgálják. Általában négy szöveghely kerül előtérbe: Gen 38,11; Én 3,4; 8,2, valamint a Ruth könyve. Már a ritka előfordulás is a fogalom esetlegességére utal, mégis érdemes felhívni a figyelmet a Biblia egy sokkal beszédesebb történetére: Séba, Bíkri fia lázadására (2Sám 20). A lázadó vezér Dávid ellen fordul, végül északra menekül, és Ábél-Bét-Maaká városában talál menedéket.
Oldalak
