Samu fiam, otthon kibetűzte az egyik könyv gerincén, hogy Sógor Gyula a jövendőt keressük. Megkérdezte tőlem, hogy apa, milyen könyv ez? Mondtam neki, hogy ez egy könyv, amit én szerkesztettem az édesapám írásaiból. És a teológusok olvassák, jött a következő kérdés. Mondom, hogy van, aki olvassa, sőt amikor legációba mennek, akkor egyik-másik diák innen választ beszédet. Mi az, hogy legáció? Nagy ünnepek alkalmával elmennek a teológusok gyülekezetekbe prédikálni és a gyülekezetek támogatják őket legátummal, és hogy megelőzzem az újabb kérdést, hozzátettem, hogy pénzzel.
Prédikációk
2010
Cluj-Napoca · 2010-05-20 · |
Cluj-Napoca · 2010-05-09 · Vasárnap Lekció: Zsidók 11:1.23-12:3 Ki az, aki ha tűz közelébe kerül, ne járná át ruháját a füst, és ne volna érezhető haján, sőt bőrén is a füst szaga? Ki az, aki ha tűz mellé áll, ne pirulna, és ne égne orcája? Sőt az is veszélyeztetheti, hogy megperzselődik ruhája, és maga is megég. |
Cluj-Napoca · 2010-03-26 · Legációs kibocsátó Domahidi Béla, kortárs lelkész írta le egyik szolgálati élményét: „Volt presbiter családjánál vagyunk együtt, a beszélgetés közepén érkezik haza huszonéves lányuk. (Csoportja „legjobb” konfirmandusa volt, ifi-órákra is eljárt annak idején, kirándulásokon – külföldön is jártunk - vett részt. Ma jó munkahelye és menő baráti köre van a városban.) Bemegy a szobájába, nos, gondolom, ennyi volt a találkozás, de kis idő múlva kijön, megáll rézsút a félig nyitott ajtóban, belehallgat a dumámba, fél szemmel mindegyre a szobájában már bekacsolt tévére sandítva. |
Cluj-Napoca · 2010-01-22 · Imahét TANÚSÁGTÉTEL |
2009
· 2009-04-12 · |
Cluj-Napoca · 2009-04-03 · Legációs kibocsátó Nem a tőlem szokásos módon vezettem fel az alapigét (Istennek az a szent igéje ami által szól mihozzánk), mert nem merném prédikációnak nevezni azt, amit most elmondok, hanem inkább csak egy szubjektív vallomásnak életről, halálról, feltámadásról. Lehet, hogy a személyes hitvallásom nem fog mindenben egyezni egyházunk hitvallásával, ezért vállalom a felelősséget. |
Cluj-Napoca · 2009-03-15 · Vasárnap Lekció: 1 Kir 19:19–21; Mk 2:13–17 |
2008
· 2008-12-25 · |
· 2008-07-12 · Kedves Testvéreim! A „hely szellemétől” átitatva, nagy tisztelettel és nagyrabecsüléssel fordulok a lupényi egyházközség híveihez, akik vállalták ezévi köri közgyűlésünk megszervezését! Lelket melengető és komoly önvizsgálatra késztető az a hozzáállás, amellyel egy maréknyi unitárius, itt, a végeken, vívja mindennapos harcát az elmúlással- úgy, hogy nem a statisztikára figyel, nem a népességcsökkenés miatt jajveszékel, hanem templomot vásárol és -szépít, papilakot perel és -javít, és közben állandóan lélekkel tölti meg a vallásos hétköznapokat is. |
2007
Cluj-Napoca · 2007-05-27 · Az ünneplők a lombsátor ünnepének utolsó nagy napján templomi zene és bibliaolvasás közepette nagy örömmel merítettek vizet a Siloám tavából. Erről az örömről a Misna ezt mondja: „Aki a vízmerítés örömét nem látta, az élete során még soha sem látott örömöt”. A lombsátor ünnepének utolsó nagy napján a papok hétszer járták körül az áldozati oltárt és ágakból készített csokrot lengetve énekelték a 118. zsoltár szavait: „Adjatok hálát az Úrnak, mert jó”. Az Isten tiszteletének felülmúlhatatlan csúcspontja volt ez. |
2006
Cluj-Napoca · 2006-02-27 · Vasárnap Lehet, hogy vannak akik úgy gondolják, hogy a pénz mocskos világának nem sok köze van az Istenhez és a keresztyén hithez. Én mégis azt mondom, hogy a pénz mögött is hitvallás van. A pénz általános kifejezője azoknak a földi javaknak, amelyekkel rendelkezünk. Éppen ezért az a mód, ahogyan a pénzünket forgatjuk, sokat elárul arról, hogy hogyan is állunk az Istenbe vetett hitünkkel. Volt már olyan ember, akinek minden kegyességén túlmenően ezen bukott meg a hite: gazdag ifjúk és öregek. |
Cluj-Napoca · 2006-01-08 · Vasárnap A világ bolondjait választotta ki magának az Isten, hogy megszégyenítse a bölcseket. Benjámin fiunk hat és fél éves és nagyon szeret lányokkal együtt játszani. Az oviban, ahová jár, van egy kislány, aki hozzá hasonlóan éppen most tanul írni. Egyszer ovi után Villőéknél (így hívják) volt, ahol a kis barátnő anyukája elmesélte, hogy Villő szemben sok más gyerekkel tükörírással ír (olyan írás, amit egy tükör elé tartva lehet kibetűzni). Az ő világában ez volt a természetes: nem szemből nézem és rajzolom a betűket, hanem úgy ahogy azok hátulról néznek ki. |