A trianoni békeszerződés után az erdélyi református egyház lassan ébredt a gyökeres változások okozta sokkból. „Nemzeti kultúránk és nyelvünk egyetlen védelmezője az egyház lett” – írja Musnai László, ez a mondat pedig a belmissziós folyamat spirituális hozadéka mellett annak társadalmi szerepére is utal. Az egyház belmissziójának tehát – a saját spirituális identitása és társadalmi relevanciája megerősítése érdekében – két irányúnak kellett lennie. Ez a kettős irányultság viszont elég gyakran reflektálatlanul maradt, ami gyakran zavarokhoz és konfliktusokhoz vezetett.