Prelegeri

2022

Kállay Dezső · Várkudu · 2022-05-23

Az Újszövetség szövegállományát figyelembe véve általában igen keveset mondhatunk az ember megigazításáról, jóllehet reformátori örökségünknek megfelelően ebben foglalható össze megváltásunk titka. Egyházi gyakorlatunkban ezt a kérdést leginkább a reformációra emlékezve feszegetjük. Akkor is azt tapasztaljunk, hogy viszonylag kevés, és a fogalmi zártsága miatt alig oldható textus áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy kilépve a nehézkes dogmatikai nyelvezetből a prédikáció vagy a gyülekezetnek szánt rövidebb előadás szintjén bontsuk ki azt, ami a megigazulásról világossá tehető.

Kovács Sándor · Nagyenyed · 2022-05-19
Koppándi Botond Péter · Kövend · 2022-04-02
Visky Sándor Béla · Cluj-Napoca · 2022-03-25

A Radikális Ortodoxia kortárs teológiai irányzat az angolszász akadémiákon. Legmeghatározóbb alakjának, John Milbanknak egyik programadó írását vizsgálom, melyet ’Posztmodern kritikai augusztinianizmus’ címmel tett közzé. Az írás alcíme: rövid summa negyvenkét válaszban fel nem tett kérdésekre. Az áttekinthetőség kedvéért a szerteágazó három és fél tucatnyi választ négy nagyobb tematikus egységbe tömörítem, a következő beosztással. Az első egységben a teológia új helyzetéről szóló gondolatokat mutatom be (a posztmodern, szubjektum, narratíva, nihilizmus fogalmak mentén).

Visky Sándor Béla · Cluj-Napoca · 2022-03-08

Mattia Ferraresi olasz újságíró, New York Times, 2020. március 10.: „A szenteltvíz nem kézfertőtlenítő, az imádság nem vakcina... A vallás azonban lelki gyógyulást és reménységet ad a hívőknak, eloszlatja a csüggedést, lélektani és érzelmi támaszt nyújt, ami az egészség egyik fontos tényezője. Ellenszert jelent továbbá a magánnyal szemben is, amely számos orvosszakértő szerint korunk egyik legaggasztóbb közegészségügyi problémája. A hívők szemében valójában minden a vallásból nyer végső értelmet.

Papp György · Online · 2022-02-03

A Zsoltárok könyve Targumának keletkezési idejét általában az i.sz. 4-6. századok közötti időszakra datálják, bár az is lehetséges, hogy több korszak anyagát is beledolgozták a ma ismert targumszövegbe. Philip Alexander véleménye szerint a Zsoltárok könyvének Targuma azok közé a targumok közé tartozik, amelyek tartalmazzák a szöveg alapfordítását, és ehhez fűzik magyarázó megjegyzéseiket. Általában véve a Zsoltárok könyve Targumában több helyen előfordul historizáló exegézis, valamint olyan szövegrész, amely a maszoréta szöveg előtti állapotokat őrzött meg.

Visky Sándor Béla · Cluj-Napoca · 2022-01-13

2021

Visky Sándor Béla · Debrecen · 2021-11-24
Kállay Dezső · Cluj-Napoca · 2021-11-08

Akiket Isten magának elválasztott és Jézus Krisztus által a maga tulajdonává tett, könnyen gondolhatják, hogy Isten és Krisztus mellett öröm, boldogság, tisztesség és dicsőség lehet az életük. Két dolgot azonban meg kell fontolniuk. Jóllehet már az eljövendő dicsőség részesei mennyei polgárságuk alapján, mégis egész valójukkal e mulandóság alá vetett világhoz vannak kötve, és a világgal együtt szenvednek. De mivel igazi otthonuk már a mennyekben van, itt a földön pedig vándorok és idegenek, el kell viselniük azt a szenvedést is, amely a világ részéről éri őket.

Kovács Sándor · Cluj-Napoca · 2021-11-04
Kállay Dezső · Online · 2021-08-23

A Fil 2,12–13 magyarázata két sajátos értelmezési problémával szembesít: milyen értelemben beszél Pál az üdvösség véghezviteléről a keresztyén ember lehetőségeként, amikor ő azt rend szerint Isten kizárólagos kegyelmi tettének tekinti, és hogyan viszonyítható egymáshoz az isteni és emberi munkavégzés a végső üdvösségre nézve úgy, hogy a kettő el ne nyomja egymást, az emberi cselekvés pedig ne váljon az isteni üdvmunka feltételévé.

Papp György · Wuppertal · 2021-07-18

This paper tries to be an attempt to offer an answer to the problem of one small but significant difference between the Masoretic Text (MT) of Jer 31,32 (38,32 in the LXX) and its Ancient Greek translation. The question I will try to answer links to the end of this short passage: on which basis did render the Greek translator the וְאָנֹכִ֛י בָּעַ֥לְתִּי בָ֖ם (= and I espoused/mastered over them) with καὶ ἐγὼ ἠμέλησα αὐτῶν (= I abominated/neglected them)? Or with other words: what did he think or see that he has rendered the Hebrew text with the words that can be found in the LXX?

Kovács Sándor · Cluj-Napoca · 2021-04-30

Francis David’s selected sermons were published by the printing press of Gyulafehérvár in 1569. These sermons are structured almost identical: biblical text, summary, lessons and the proper sermon. Most of the sermons, which adhered very strictly to the explanation of the text, were preached probably in the court of John Sigismund, Prince of Transylvania, while others were at services and workshops for priests who came to the religious disputes.

Koppándi Botond Péter · Online · 2021-02-26

18 órás intenzív kurzus a Pápai Református Teológia igehirdetői továbbképzőjén

Papp György · ELTE: Hebraisztika Tanszék · 2021-02-04

Szenczi Molnár Albert közismert verses zsoltárparafrázisában így adja vissza a Zsolt 90,3 tartalmát: „Az embereket te meghagyod halni, / És ezt mondod az emberi nemzetnek: / Legyetek porrá, kik porból löttetek…”. A rendelkezésünkre álló magyar bibliafordítások egyöntetűen azt a fordítási lehetőséget támogatják, amely szerint Isten az embert vagy a halandót „visszatéríti a porba”, és így szól hozzájuk: „térjetek vissza”, vagy „térjetek oda vissza”.

2020

Papp György · Budapesta · 2020-02-05

„Taníts minket úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk…” – hangzik a jól ismert mondat a Zsolt 90,12-ből. Jóllehet, a meglévő magyar nyelvű fordítások között felfedezhetünk bizonyos hasonlóságokat, azonban lényegesnek tekinthető különbségek is megfigyelhetőek. Bár önmagában is lehetne a kérdéssel foglalkozni, ehelyütt csak a szükséges mértékig foglalkozhatunk azokkal az igencsak jelentős eltérésekkel, amelyek a zsoltár héber szövege és a Septuagintában olvasható görög fordítás és más ókori fordítások között vannak. Formai szempontból a 90.

Visky Sándor Béla · Budapesta · 2020-01-24

Vladimir Jankélévitch, három évtizeden keresztül a Sorbonne morálfilozófusa (1951—1979), az ateista egzisztencializmustól áthatott Párizsban meglepő módon Istenről beszél. Az orosz zsidó családból származó francia gondolkodó a mózesi örökség, a klasszikus görög bölcsesség, az egyházatyák és a modern orosz vallásfilozófiai irányzatok sajátos ötvözetét jeleníti meg gondolkodásában. Istenképe sokkal inkább Plotinoszé, semmint Ábrahámé, Izsáké vagy Jákóbé. Morálfilozófiája ugyanakkor elképzelhetetlen a Názáreti Jézus, Pál vagy János apostol tanítása nélkül.

2019

Balogh Csaba · Cluj-Napoca · 2019-12-06

Some of the aspects of this image have long been stumbling blocks among the readers of this library of sacred texts, both outside and inside the church. Three short examples may suffice:

Kállay Dezső · Cluj-Napoca · 2019-11-12

Az újszövetségi iratokban, mindenekelőtt a Pál nevéhez fűződő levelekben központi helyet foglal el az evangélium hirdetése mint az egyház missziójának és a gyülekezetek hitben való megtartásának és hitbeli kibontakoztatásának kiváltképpen való eszköze. Az evangélium hirdetését azonban arra alkalmas embereknek kell végezniük. Az újszövetségi írók elhívásukban és apostoli megbízatásukban alkalmasságuk isteni igazolását látják.

Kállay Dezső · Cluj-Napoca · 2019-11-12

Pál szolgálatának ismertető jegyeit szemvedéseiben látja. Az apostol erőlensége, a sokféle megpróbáltatás, amelyekben szolgálata során részesült, egytől-egyig azt példázza, hogy nem az ember alkalmassága, rátermettsége, fizikai vagy lelki ereje képesíti őt az evangélium embert próbáló szolgálatéra, hanem Isten megtartó ereje. Az az erő, amellyel Isten a kereszten szenvedő és meghalt Jézust feltámasztotta a halálból, ez, és csakis ez az erő hordozza Pált és munkatrásait igehirdető, gyülekezeteket alapító és gondozó munkájuk során.

Pages