Napjainkban sokszor találkozhatunk azzal a gondolattal, hogy a keresztyén hit irracionális, pusztán egy „mese” (a sok közül), intellektuálisan elfogadhatatlan. Alvin Plantinga azt állítja, hogy az „evangélium nagy dolgaiba” vetett hitünk intellektuálisan akkor is elfogadható lehet, ha nincsenek mellette kényszerítő erejű érveink.
Pop Titus
A Babeș–Bolyai Tudományegyetem Történelem és Filozófia karán végzett: 2018-ban szerzett alap-, 2020-ban mesterfokú diplomát, filozófia szakon. Jelenleg a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet másodéves hallgatója.
Napjainkban sokszor találkozhatunk azzal a gondolattal, hogy a keresztyén hit irracionális, pusztán egy „mese” (a sok közül), intellektuálisan elfogadhatatlan. Alvin Plantinga azt állítja, hogy az „evangélium nagy dolgaiba” vetett hitünk intellektuálisan akkor is elfogadható lehet, ha nincsenek mellette kényszerítő erejű érveink.
Pierre Abélard személye és munkássága több szempontból is színfoltot jelent a 11–12. században. Előadásomban egy kis szeletét szeretném körbejárni életművének: a két etikai művét vizsgálom. A Dialógus és az Etika is befejezetlen formában maradt ránk, viszont a szövegek elméleti jellegük mellett egy bábáskodó hangot is hallatnak, mely az Hadot-féle lelkigyakorlatra emlékeztethet bennünket. Mindennek fényében feltehetjük a kérdést: mi „hasznunk” származhat abból, ha dialógusra lépünk ezen szövegekkel?
