Istoria bisericii - Biserica maghiară

Az unitárius egyháztörténet szakaszainak, az egyháztörténeti folyamatok mélyebb összefüggéseinek feltárásában és megértésében fontos szerepet játszik a kultuszkutatás eszköztára (elsősorban Dávid Ferenc, de ugyanakkor az unitárius egyháztörténet nagyjai vonatkozásában is), de ugyanígy segítséget nyújt az unitárius hittantörténet és a kegyességi- és prédikációirodalom kutatása, illetve az eszmék korabeli terjesztésében elengedhetetlenül fontos unitárius nyomdák és termékeik történetének feltárása is.

Az elmúlt közel száz évben bár lassan bekerült a prédikációkutatás az egyház- és irodalomtörténeti érdeklődés körébe, a kutatások jó része felekezet- és forrásfüggő volt. Így annak ellenére, hogy az 1960-as évektől az Unitárius Egyház történetének kutatása is fellendült, az unitárius prédikációtörténet kutatása stagnált. Jelen vállalkozás célja, hogy kiváltsa az elavult és részleges unitárius prédikációtörténeteket, és egy nemcsak magyar, hanem nemzetközi viszonylatban is fontos és időszerű problémákkal foglalkozó új prédikációtörténetet nyújtson az érdeklődő szakmai közegnek. Ezt elősegítendő a tervezett kiadványok angol nyelvű fejezettel és összefoglalóval fognak megjelenni. Emellett célja, hogy a projektben tervezett workshop és konferenciák eredményét mintegy melléktermékként hozzácsatolja tanulmánykötet formájában ehhez az anyaghoz. Utolsóként pedig két kötetet prezentáljon a 16. és 17. századi unitárius prédikációirodalom anyagából. Dávid Ferenc unitárius püspök 1569-ben nyomtatában megjelent prédikációgyűjteményét, valamint egy válogatást a korabeli unitárius prédikációirodalom javából, így Hunyadi Demeter, Enyedi György, Thordai János, Homoródszentmártoni Kovács János, Polgári András, Várfalvai Pálfi Zsigmond és további neves és névtelen szerzők munkáiból.

A lelkészi szolgálatot vállalók életének kiemelkedő eseménye a lelkésszé avatás vagy népegyházi kifejezéssel élve, a papszentelés. A protestáns egyházak szóhasználatában megmaradt ugyan a lelkész- vagy papszentelés kifejezés, de a római katolikus egyház gyakorlatával ellentétben ez nem szentség, hanem az egyház által gyakorolt szertartás, ritus ecclesiasticus. Ebben a tanulmányomban az unitárius paprendelés (ordináció) gyakorlatáról, illetve a lelkészi oklevél és eskü szövegének változásairól értekezem röviden.

A lelkészi szolgálatot vállalók életének kiemelkedő eseménye a lelkésszé avatás vagy népegyházi kifejezéssel élve, a papszentelés. A protestáns egyházak szóhasználatában megmaradt ugyan a lelkész- vagy papszentelés kifejezés, de a római katolikus egyház gyakorlatával ellentétben ez nem szentség, hanem az egyház által gyakorolt szertartás, ritus ecclesiasticus. Ebben a tanulmányomban az unitárius paprendelés (ordináció) gyakorlatáról, illetve a lelkészi oklevél és eskü szövegének változásairól értekezem röviden.

A lelkészi szolgálatot vállalók életének kiemelkedő eseménye a lelkésszé avatás vagy népegyházi kifejezéssel élve, a papszentelés. A protestáns egyházak szóhasználatában megmaradt ugyan a lelkész- vagy papszentelés kifejezés, de a római katolikus egyház gyakorlatával ellentétben ez nem szentség, hanem az egyház által gyakorolt szertartás, ritus ecclesiasticus. Ebben a tanulmányomban az unitárius paprendelés (ordináció) gyakorlatáról, illetve a lelkészi oklevél és eskü szövegének változásairól értekezem röviden.

A Református Főkonzisztórium kérésére a kézdi egyházmegye is összeállította az 1780 és 17847 közötti időszak mesteri jövedelmeit. A konskripciót az előre megadott minta alapján latinul állították össze. Az iskolai felmérésekben első helyen az iskolába járó fiúk és lányok számát közlik, külön megjegyezve azt, ha volt a településen olyan gyermek, akit a tanító ingyen tanított.

Lásd: https://repo.proteo.hu/publication/5841

A Református Főkonzisztórium kérésére a kézdi egyházmegye is összeállította az 1780 és 17847 közötti időszak mesteri jövedelmeit. A konskripciót az előre megadott minta alapján latinul állították össze. Az iskolai felmérésekben első helyen az iskolába járó fiúk és lányok számát közlik, külön megjegyezve azt, ha volt a településen olyan gyermek, akit a tanító ingyen tanított.

Lásd: https://repo.proteo.hu/publication/5841

A Református Főkonzisztórium kérésére a kézdi egyházmegye is összeállította az 1780 és 17847 közötti időszak mesteri jövedelmeit. A konskripciót az előre megadott minta alapján latinul állították össze. Az iskolai felmérésekben első helyen az iskolába járó fiúk és lányok számát közlik, külön megjegyezve azt, ha volt a településen olyan gyermek, akit a tanító ingyen tanított.

Lásd: https://repo.proteo.hu/publication/5841

Pages

Subscribe to Istoria bisericii - Biserica maghiară