A zsinatpresbiteri elveket valló erdélyi református egyház a gyakorlatban lelkipásztor központú, ezért az egyház megújulása nagymértékben függ a lelkipásztori szolgálat megújulásától. A rendszerváltást követő negyed évszázad alatt az egyházi és társadalmi folyamatok az egyházi hivatalnok irányába torzították a lelkipásztori hivatásképet, s ez az igehirdetői hivatás kárára történt: a hivatás a hivatal árnyékába került.