Sándor Kovács
A 18. század utolsó harmadában Kénosi Tőzsér János (1708−1772) és Uzoni Fosztó István (1729−1778) lelkészek latin nyelven írták meg az erdélyi unitárius egyház történetét. Ezt folytatták id. Kozma Mihály (1723−1798), majd Kozma János és Gergely. A több ezer oldalas kézirat kötetei a székelykeresztúri és a kolozsvári unitárius kollégium könyvtárában vészelték át a nehéz évtizedeket. A Bibliotheca Unitariorum sorozatban 2002-ben Káldos János gondozásában két kötetben jelent meg a latin kézirat.
A 18. század utolsó harmadában Kénosi Tőzsér János (1708−1772) és Uzoni Fosztó István (1729−1778) lelkészek latin nyelven írták meg az erdélyi unitárius egyház történetét. Ezt folytatták id. Kozma Mihály (1723−1798), majd Kozma János és Gergely. A több ezer oldalas kézirat kötetei a székelykeresztúri és a kolozsvári unitárius kollégium könyvtárában vészelték át a nehéz évtizedeket. A Bibliotheca Unitariorum sorozatban 2002-ben Káldos János gondozásában két kötetben jelent meg a latin kézirat.
A kurzus célja, hogy a hallgatók átfogó képet kapjanak a világvallások jelentőségéről, különös tekintettel azok születésére, fejlődésére és jelenkori szerepére. Az előadások során megismerkedünk a különböző vallások alapítóival és meghatározó személyiségeivel, valamint a legfontosabb vallási irányzatok és iskolák tanításaival. A kurzus során átfogóan tárgyaljuk a vallások világképét, a megváltás különböző útjait, az etikai értékeket és normákat.
A kurzus célja a hallgatók bevezetése az ókori vallási kultúrák és világvallások alapvető történetébe, kialakulásuk, tanításuk és mai állapotuk megismerése révén. A tárgy a leendő lelkészek számára elengedhetetlen ismereteket kínál, amelyek révén megérthetik az egyes vallások történeti fejlődését, filozófiai hátterét és kulturális hatását. A kurzus az „ősi” vagy „primitív” vallási formák áttekintésével kezdődik, majd részletesen foglalkozik a termékeny félhold kultúráival és vallási rendszereivel, és végül a világvallások (pl.
A Magyar művelődéstörténet kurzus célja, hogy a hallgatók átfogó képet kapjanak a magyar kultúra történetileg változó fogalmairól, a különböző korszakok kulturális megvalósításairól és azok összefüggéseiről. A hallgatók megismerik a történeti, kultúrtörténeti korszakok eltérő jellegű tárgyi és szellemi kultúráját, és képesek lesznek a különböző kulturális irányzatok közötti kapcsolatok, hatások és fejlődési vonalak felismerésére. Az előadások segítenek a korszakokra jellemző sajátosságok elemzésében és a magyar kultúra fejlődésének kulcselemeinek megértésében.
Pages
