Scopul seminarului este ca studenții să cunoască și să înțeleagă, prin intermediul istoriei culturale a Clujului, dezvoltarea culturală, religioasă și instituțională a unui oraș multietnic din Transilvania, de la Evul Mediu până în prezent. Legăturile mai largi cu istoria culturii maghiare sunt prezente pe tot parcursul, dar nu ca scop în sine: obiectivul este ca studentul să înțeleagă cum reflectă Clujul – și uneori anticipează – procesele culturale ale țării în ansamblu.
Sándor Kovács
Cursul prezintă sistematic principalele religii ale lumii (hinduism, budism, iudaism, islam, religii ale Extremului Orient), oferind o bază pentru dialogul interreligios și pentru înțelegerea contextului global al creștinismului. Se urmărește aprofundarea capacității comparative și a sensibilității ecumenice a studenților teologi.
Cursul urmărește inițierea studenților în studiul comparativ al religiilor, oferind o perspectivă metodologică solidă și o prezentare sintetică a religiilor antice și arhaice. Se urmărește formarea capacității de analiză critică și respectuoasă a diverselor tradiții religioase, ca fundament indispensabil pentru formarea teologică.
A kurzus célja, hogy a hallgatók megismerjék és kritikusan értelmezzék az angol és amerikai unitárius/univerzalista teológia fejlődést, annak elméleti alapjait és történeti összefüggéseit, különösen a magyar unitárius egyház hitelvi és intézményes fejlődésére.
A kurzus az erdélyi unitárius egyház 20. századi történelmét vizsgálja három politikai rendszerben: a két világháború közötti időszakban, a második világháború alatt és a kommunista diktatúra évtizedeiben. Kritikai forráselemzésen keresztül értelmezzük az egyház intézményi túlélési stratégiáit, a lelkészek és vezetők választásait, valamint az állam-egyház viszony változó dinamikáját.
A kurzus célja, hogy a hallgatók átfogó képet kapjanak a magyar unitárius egyház 17–20. századi történetéről. Az előadásokon a hallgatók megismerkednek az egyházi és világi vezetők életművével, a fejedelemség utáni korszak kihívásaival, a felvilágosodás és a nemzeti mozgalmak hatásával, valamint az egyház 20. századi küzdelmeivel. A kurzus során különböző forrástípusok – prédikációk, confessiók, káték, vitairatok, önéletírások, naplók – elemzésére kerül sor, hogy a hallgatók megértsék azok szerepét az egyháztörténet alakításában és az unitárius identitás formálásában.
A tárgy célja a radikális reformáció erdélyi és magyarországi fogadtatásának és elterjedésének, az unitárius egyház kialakulásának és korai történetének bemutatása. Az órákon a hallgatók megismerkednek a legfontosabb egyháztörténeti forrásokkal, a 16. században zajlott hitviták szövegével, a reformáció prédikátorainak harcmodorával. A közép-kelet-európai antitrinitarizmus legmarkánsabb, az európai eszme- és filozófiatörténetben is jelentős szerepet játszó személyiségeinek az erdélyi unitarizmusra gyakorolt hatását mutatjuk be.
Pages
