A 18. század utolsó harmadában Kénosi Tőzsér János (1708−1772) és Uzoni Fosztó István (1729−1778) lelkészek latin nyelven írták meg az erdélyi unitárius egyház történetét. Ezt folytatták id. Kozma Mihály (1723−1798), majd Kozma János és Gergely. A több ezer oldalas kézirat kötetei a székelykeresztúri és a kolozsvári unitárius kollégium könyvtárában vészelték át a nehéz évtizedeket. A Bibliotheca Unitariorum sorozatban 2002-ben Káldos János gondozásában két kötetben jelent meg a latin kézirat.

A kurzus a Vallástörténet I. folytatásaként átfogó képet ad a világvallásokról, különös tekintettel azok kialakulására, tanításaira és jelenkori szerepére. A félév az indiai vallási rendszerek filozófiai elmélyítésével indul: mivel a hinduizmus és India vallásos világának alapjait a hallgatók már az első félévben megismerték, most az ortodox filozófiai iskolák rendszerével foglalkozunk, majd a heterodox rendszerekre (dzsainizmus, buddhizmus) térünk át. A kurzus ezután a kínai és japán vallásokkal, a judaizmussal, végül az iszlámmal zárul.

A szeminárium célja, hogy a hallgatók Kolozsvár művelődéstörténetén keresztül megismerjék és megértsék egy többnemzetiségű erdélyi város kulturális, vallási és intézményi fejlődését a középkortól napjainkig. A magyar művelődéstörténet tágabb összefüggései mindvégig jelen vannak, de nem önmagukért: a cél az, hogy a hallgató megértse, Kolozsvár hogyan tükrözi – és olykor megelőzi – az ország egészének kulturális folyamatait.