A kolozsvári Exit Kiadó 2013 szeptemberében jelentette meg Máthé-Farkas Zoltán fordításában Robert Alter, A biblia versművészete című könyvét. Alter könyvének eredeti angol változata első kiadásban 1985-ben jelent meg The Art of Biblical Poetry címmel, amelyet 2011-ben egy második kiadás is követett. A szerző másik nagy műve mellett, amely a biblia elbeszélő szövegeit veszi tüzetes vizsgálat alá (The Art of Biblical Narrative), ez a könyv is klasszikussá vált a bibliatudományban.

A szerző irodalomtudós, s ebben a könyvében is az irodalmár érzékenységével közelíti meg az Ószövetség költői szövegeit. Ez azért feltűnő, mert a zsidó és keresztyén vallási közegben ezek a szövegek elsősorban teológiai jelentőségük miatt váltak fontossá. Jób könyvében a mindenkori olvasó a szenvedő igaz embert látta, aki a keresztyén hagyományban az igazságtalanul szenvedő Messiás előképévé vált. A teológiai jelleg volt az egyetlen mód, amelyen keresztül a költői szövegeket egy kanonikus gyűjtemény részeiként legitimálni lehetett. Még egy olyan költemény is, mint az Énekek éneke úgy talált utat a zsidó-keresztyén hagyományba, hogy szerelmi költészetben a vallásosság egyfajta szimbolikus megnyilvánulását látták. Ez teológiai keret azonban sok esetben szűkítette is a költői szövegek értelmezési lehetőségeit. A 20. századi irodalomtudomány bibliatudományra gyakorolt pozitív hatásának egyik eredménye az ilyen jellegű korlátok fölszabadítása volt. Az Énekek éneke vagy a Jób könyve nemcsak a teológiai tartalom miatt lehet értékes alkotás, hanem művészi értéke miatt is. Alter könyve abban segíti az olvasót, hogy meglásson olyan összefüggéseket, amelyek bizonyos hermeneutikai kötöttségek miatt eddig esetleg rejtve maradtak az olvasó előtt. Ez a fajta megközelítés nem csupán esztétikai élvezetet ad, hanem olyan összefüggéseket hoz elő, amely segít a költői szövegeknek megértésében, az üzenet - adott esetben paradox módon éppen a teológiai üzenet - feltárásában is.

Alter könyve előbb a héber költészet értelmezésének lehetőségeit vizsgálja. Könyvének első felében kitér a héber költészet olyan sajátos funkcióira, mint a parallelizmus, az epikus formák, vagy a fokozó struktúrák. A könyv második fele az Ószövetség különböző verses szöveggyűjteményeit veszi egyenként vizsgálat alá: Jób könyvét, a Zsoltárokat, a prófétai költészetet, a bölcsességirodalom költői nyelvezetét, a szerelmi költészetet. A könyvet az abban szereplő legfontosabb kifejezéseket tartalmazó tárgymutató és a bibliai helyek visszakeresését megkönnyítő bibliai hivatkozások listája zárja. Bár ez a mű a héber költészettel foglalkozik, olvasmányos formában íródott. A szövegben csak a fontos esetekben utal az eredeti héber szövegre, s a megfelelő szavakat itt is szabványos átírásban közli. Alter könyvének magyar fordítása által egy jelentős címmel gazdagodott a magyar nyelven hozzáférhető biblikus szakirodalom tára, amelyért köszönet illeti a fordítót is.