If we compare the Chrysostom-quotations found in the 1559 edition of Calvin’s Institutes with the original Greek texts by John Chrysostom we encounter significant textual differences. Concerning the doctrine of free will there are about 10 quotations of or references to Chrysostom in the Institutes, and in most cases Calvin puts these in unfavourable light.
Articole și studii publicate de cadrele didactice ale Institutului Teologic Protestant
2016
In: Selderhuis, Herman, Huijgen, Arnold Calvinus Pastor Ecclesiae (Vandenhoeck & Ruprecht 2016), 423-434 |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 7 (2016), 135-165 |
In: Bitskey István, Fazakas Gergely Tamás, Luffy Katalin, Száraz Orsolya In via eruditionis. Tanulmányok a 70 éves Imre Mihály tiszteletére (Debreceni Egyetemi Kiadó 2016), 315-324 |
In: Református Szemle 109 (2016), 169-190 |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 7 (2016), 79-98 |
In: Zeitschrift für die alttestamentliche Wissenschaft 128 (2016), 64-82 This study argues that Isa 10,16–19, located in the context of the anti-Assyrian prophecy, provides essential clues in understanding the formation of the book of Isaiah. While current research often takes this text as a late redactional composition, it is more reasonable to argue that the pericope was relocated by the editors from a prophecy originally threatening Israel with destruction. This level of meaning is endorsed by the specific metaphors used, as well as arguments from the context, most notably vv. 20–23, which still regard vv. 16–19 as an anti-Israel text. |
In: Keresztény Magvető 122 (2016), 19-38 |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 7 (2016), 7-27 Joggal feltételezhetjük, hogy az Ézs 10,16–19 verseit eredetileg nem erre a helyre írták. A perikópa egy Izrael elleni prófécia része volt. Ezt a hipotézist erősítik meg a szerző által használt metaforák, a szöveg intertextuális kapcsolatai más, Izraelre vonatkozó próféciákkal, illetve a perikópa környezetéből gyűjtött információk is. A relokalizáció révén az Ézs 10,16–19 eredeti értelme megváltozott: az ítélet, amely korábban Izraelre vonatkozott, Asszíria-ellenes beszéddé alakult, azaz azon hatalom ellen fordult, akin keresztül JHVH egykor a saját népe feletti ítéletét hajtotta végre. |
In: Sepsi Enikő Studia Caroliensia: Nyelv, Kultúra, Identitás: A Károli Gáspár Református Egyetem 2015-ös évkönyve (Károli Gáspár Református Egyetem - L'Harmattan Kiadó 2016), 202-213 |
In: Korunk 27 (2016), 104-108 |
In: Református Szemle 109 (2016), 76-79 A doktori dolgozat a bibliai történetek szorongás csökkentő hatását vizsgálja kisgyermekkorban. A kommunikáció mint elemi egyéni és közösségi létforma, szorongás fajtái és formái, a kisgyermekkor krízisei és szorongásra okot adó eseményei mind kapcsolatban vannak egymással, ha arra a kérdésre keressük a választ, hogy vajon a sok-sok generáción át hallgatott bibliai szöveg rendelkezik-e a kisgyermekek számára szorongáscsökkentő hatással. A válasz meglepő, és tulajdonképpen természetes, az általa megnyitott úton pedig érdemes járni. |
In: Igazság és élet 10 (2016), 471-484 |
In: Balázs Mihály, Bartók István A felvilágosodás előzményei Erdélyben és Magyarországon (1650-1750) (2016), 289-302 |
In: Szávay László, Gér András László, Jenei Péter Hegyen épült város. Tanulmányok a nyelv, kultúra, identitás témaköréből (L’Harmattan Kiadó 2016), 313-319 |
In: Református Szemle 109 (2016), 523-541 |
2015
In: Kókai Nagy Viktor, Egeresi László Sándor Propheten der Epochen / Prophets during the Epochs: Festschrift für István Karasszon zum 60. Geburtstag / Studies in Hounour of István Karasszon for his 60th Birthday (Ugarit Verlag 2015), 113-125 This study argues that the phrase פָּרָשָׁיו וּפָרָשָׁיו should be emended to פָּרָשָׁיו וּפָרְשׂוּ, "their horses (or: horsemen) swarm out (or: spread out)". This reading is indirectly supported by some of the ancient witnesses (LXX and 1QpHab) and is better suited to its context than the Massoretic version. |
In: Журнал «Реформатский взгляд» 1 (2015), 101-115 Наша цель – проанализировать такое понятие, как «imago Dei», на основании Ответа 6 Гейдельбергского катехизиса. Мы избрали эту тему, потому что она остается одной из наиболее дискуссионных в систематическом богословии. Если просмотреть догматические и нравоучительные труды, написанные, начиная с самого раннего периода истории христианства и до нашего времени, можно обнаружить большое разнообразие ответов. В каждом из этих ответов предпринимается попытка объяснить, какой смысл автор книги Бытие вложил в выражение: « ». |
In: Keresztény Magvető 121 (2015), 202-224 |
In: Református Szemle 108 (2015), 137-158 |
In: Pálfi József Kálvini vonások a magyarok lelki arcán (Hatvani István Teológiai Kutatóközpont - Debreceni Református Hittudományi Egyetem 2015), 322-334 In 13th chapter of the Book I of his Institutes Calvin makes a reference to Chrysostom’s five homilies, which were composed against the sect of anomoians. The purpose of this short paper is the analysis of this reference. In the first part we present the context of the reference, namely the demonstration of the essential unity of the Triune God. In the following section we discuss the anomoian heresy and we try to unfold to which passages from the homilies of Chrysostom Calvin referred. |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 6 (2015), 223-235 A szervátültetés lehetősége nemcsak az orvostudományra gyakorol nagy hatást, hanem az élettani kutatásokra, a gyógyszeriparra, az immunológiára, a jogra, az etikára, sőt még a filozófiára is. Noha a szervátültetés jelenkori gyakorlatában óriási sikereket lehet elkönyvelni, mégsem állíthatjuk, hogy az orvostudomány teljes mértékben ki tudta zárni a rizikófaktorokat. Ezért mind a tudomány, mind az etika olyan nyitott kérdésekkel szembesül, amelyekre csak a jövendőben lehet majd választ adni. |
In: Péntek János, Salat Levente, Szikszai Mária Magyar tudományosság Romániában 2002-2013 között 1 (Ábel 2015), 223-229 A tanulmány leltár jelleggel felméri és bemutatja az unitárius egyháztörténet-írás eredményeit. |
In: Veress Károly Intézmény, lázadás, ethosz: Közelítések a bürokratikus hatalomhoz (Egyetemi Műhely Kiadó - Pro Philosophia 2015), 15-35 |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 6 (2015), 135-151 Jónás története ma is erőteljesen hat a képzelőerőre, a főszereplő ellentmondásos jelleme pedig kiváló azonosulási lehetőséget kínál a mai olvasó számára is, s talán éppen ez a magyarázata annak, hogy a próféta történetét azok is ismerik, akik nem különösképpen ismerik a Bibliát, azonban üzenetét még akkor is megértik, ha nem vallják magukénak a keresztyén értékrendet. |
In: Baráth Béla Levente Hittel és humorral. Tanulmánykötet a 60 éves Hörcsik Richárd születésnapjára (Debreceni Református Hittudományi Egyetem 2015), 83-90 |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 6 (2015), 83-96 A keresztyének társadalmi felelősségéről Péter első levele az ún. házitáblákban beszél, amelyek a levél második részét képezik (2,11– 4,11). Ezekben az intelmekben összefoglalja azokat az erkölcsi elveket, illetve magatartásformákat, amelyek a keresztyének felelős életvitelére vonatkoznak. Az erkölcsi tanításokat csak akkor érthetjük helyesen, ha figyelembe vesszük azt a szövegkörnyezetet, amelybe a levélíró beágyazta azokat. |
In: Biblische Notizen 167 (2015), 113-129 In den modernen westlichen Kulturen wird Rache mit Selbstgerechtigkeit, mit Zorn und Gewalt assoziiert. Davon unterscheidet sich das alttestamentliche נקם, das zunächst ein rechtlicher Ausdruck ist und für die gerechte, dem Verbrechen entsprechende Bestrafung steht. Jedoch kennt das AT für die Wiederherstellung der Gerechtigkeit zahlreiche Verben, sodass die Frage entsteht, ob das Verb נקם einen besonderen Nebenklang hat. Dieser Artikel versucht die Nuancen der Wurzel aufzuzeigen und ihre Bedeutung von anderen Verben abzugrenzen. |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 6 (2015), 7-30 A minák, illetve talentumok példázata Istenről, illetve a mennyek országáról szól. De vajon ez kötelezően azt is jelenti, hogy Istenről is szól? Vajon a nemes ember, aki azt mondja magáról, hogy könyörtelen ember, mert behajtja azt is, amit nem fektetett be, és learatja azt is, amit nem vetett el, tényleg Istenre vonatkoztatandó allegorikusan? A példázatok jelenlegi kontextusát az evangéliumok eszkatologikus példázatai képezik, főként Máté evangéliuma esetében. De hogyan változik a példázatok olvasata, ha azokat az 1. |
In: Református Szemle 108 (2015), 359-370 |
In: Gáborjáni Szabó Botond, Oláh Róbert Kezembe vészem, olvasom és arról elmélkedem (2015), 42-55 |
In: szerk. Gáborjáni Szabó Botond, Oláh Róbert Kezembe vészem, olvasom és arról elmélkedem (2015), 416-430 |
In: Református Szemle 108 (2015), 237-255 |
In: Igazság és élet 9 (2015), 359-368 |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 6 (2015), 239-248 Ismerve ezt a kort, a címet akár ellentmondásosnak is lehet tekinteni. Bethlen Gábor uralkodását szinte teljesen kitöltötte a harmincéves háború, aktívan vett részt benne, mégpedig a protestáns szövetség oldalán, és aki ismeri a harmincéves háború mindennapjait, az jól tudja, hogy akkor épp nem volt divat toleránsnak lenni. A korabeli gyakorlatot megcáfolva, Bethlen Gábor mégis toleráns volt nemcsak a római katolikus egyház, hanem a különféle más felekezetek, sőt kisebb vallási csoportosulások irányában is. Erre kötelezte őt az erdélyi gyakorlat és a józan ész. |
In: Péntek János, Salat Levente, Szikszai Mária Magyar tudományosság Romániában 2002-2013 között 1 (Ábel 2015), 245-252 A tanulmány a 2002-2013 közötti időszak erdélyi protestáns gyakorlati teológia irodalmának bibliográfiai anyagát összesíti. A közlésre kerülő bibliográfia jelzésértékűnek is tekinthető jellemvonást mutat. |
In: Veress Károly Intézmény, lázadás, ethosz: Közelítések a bürokratikus hatalomhoz 28 (Egyetemi Műhely 2015), 227-242 |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 6 (2015), 177-191 A milánói rendelet latin és görög szövegváltozatai, a közösség tulajdonjogának elismerése, illetve a megfogalmazás módja és hangsúlyai tizenhét évszázad távlatából is tanulságosak. Ez tehát a tulajdonképpeni restitutio ad institutionem, ti. nem csupán az intézménynek (ad institutum) történő, hanem legalább annyira az okulásunkra (ad institutionem nostram) szolgáló helyreállítás. Sőt: helyreigazítás. |
In: Ungvári Zrínyi Imre Az élet gondnokai és az ember szabadsága (K. N. 2015), 149-169 |
In: Gér András László, Jenei Péter, Zila Gábor Hiszek hogy megértsem. Doktoranduszok Országos Szövetsége Hittudományi Osztály Fiatal Kutatók és Doktoranduszok IV. Nemzetközi Teológuskonferenciája (L'Harmattan Kiadó 2015), 238-249 |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 6 (2015), 99-119 Ebben a dolgozatban azokat az unitárius homiletikai kiadványokat mutatom be röviden, amelyek 1861 és 1918 között jelentek meg. Elsősorban prédikációkról és az ezeket összesítő gyűjteményekről lesz szó. Ezek nyomtatásban jelentek meg az erdélyi és magyarországi unitáriusok kiadásában. Szándékom pedig az, hogy ezek által bepillantást nyerjünk a kiválasztott korszak történéseibe, de nemcsak az egyháztörténeti jelentőségűekbe, hanem az azokat előidéző szellemi-lelki tevékenységekbe is. |
In: Református Szemle 108 (2015), 277-277 |
In: Református Szemle 108 (2015), 117-136 |
In: Gáborjáni Szabó Botond, Oláh Róbert Kezembe vészem, olvasom és arról elmélkedem (Tiszántúli Református Egyházkerületi Gyűjtemények 2015), 178-188 |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 6 (2015), 31-68 Ebben a tanulmányban a Gal 2,15–4,7 exegézisén keresztül kívánjuk bemutatni a törvény és a Krisztusba vetett hit közötti kapcsolatot, megkeresve azokat a pontokat, amelyek segítségünkre lehetnek e kettőről szóló bibliai tanítás dogmatikai és etikai értelmezésében, illetve alkalmazásában. Bár tudjuk, hogy a hit és törvény viszonyát nem csupán A galatákhoz írt levél tárgyalja, ugyanis ennek jelentős párhuzamai vannak például A rómaiakhoz írt levélben, e tanulmány keretében csak A galatákhoz írt levél fentebb jelzett szakaszaival van módunk foglalkozni. |
In: Zsuzsanna Gerner, László Kupa Ein ethnisches Leporello: Exemplifizierung ethnischer Kooperationen aus Mitteleuropa (2015), 78-90 |
In: Péntek János, Salat Levente, Szikszai Mária Magyar tudományosság Romániában 2002-2013 között 1 (Ábel 2015), 231-243 A tanulmány a 2002-2013 közötti időszak erdélyi protestáns biblikus irodalom bibliográfiai anyagát összesíti egy rövid bevezetéssel. |
In: Nagy Mihály Zoltán, Zombori István Az egyház hatalma - A hatalom egyháza. A közép-kelet-európai egyházi vezetők felfogása az állam és az egyház kapcsolatáról 1945 és 1989 között (METEM 2015), 117-138 |
In: Keresztény Magvető 121 (2015), 375-388 |
In: Collegium Doctorum 11 (2015), 165-188 Az elmúlt húsz esztendőben tudományos igényű szociálpszichológiai felmérések egész sora kutatja, hogy milyen hatással van a megbocsátás az egyén szellemi és testi egészségre, emberi kapcsolataira, az érintett közösségekre illetve a társadalom egészének épségére. A téma vallásos és pszichológiai elemzése kézenfekvő, de mit mondhat minderről a filozófia? Jelen tanulmány elsősorban filozófiatörténeti jellegű: a kérdéssel foglalkozó egyik jelentős kortárs megközelítés kritikai bemutatása kíván lenni. |
In: Szécsi József Keresztény – Zsidó Teológiai évkönyv (Keresztény-Zsidó Társaság 2015), 45-59 |