„...az indokolt felmentés csakis a menthetőt menti fel, míg az indok nélküli bocsánat azt bocsátja meg, ami menthetetlen – ez a sajátossága. Mert éppen a menthetetlen az, ami nem megbocsáthatatlan; és ami érthetetlen, az sem megbocsáthatatlan.
Teologie sistematică
"A megbocsátásról szóló, tisztán filozófiai jellegű tanulmányban, amelyet másutt közöltünk, a Meg kell-e bocsátani? kérdésre adott válasz, úgy tűnik, ellentmond annak,ahogyan erre a kérdésre itt válaszolunk. A szeretet törvényének abszolútuma, illetve az aljasságba fordult szabadság abszolútuma között olyan szakadék tátong, amelyet nem lehet teljesen áthidalni. Nem törekedtünk arra, hogy kibékítsük a rossz irracionalitását a szeretet mindenhatóságával. Mert erős a bocsánat, mint a gonosz; de erős a gonosz, mint a bocsánat." Vladimir Jankélévitch
"A megbocsátásról szóló, tisztán filozófiai jellegű tanulmányban, amelyet másutt közöltünk, a Meg kell-e bocsátani? kérdésre adott válasz, úgy tűnik, ellentmond annak,ahogyan erre a kérdésre itt válaszolunk. A szeretet törvényének abszolútuma, illetve az aljasságba fordult szabadság abszolútuma között olyan szakadék tátong, amelyet nem lehet teljesen áthidalni. Nem törekedtünk arra, hogy kibékítsük a rossz irracionalitását a szeretet mindenhatóságával. Mert erős a bocsánat, mint a gonosz; de erős a gonosz, mint a bocsánat." Vladimir Jankélévitch
Társadalmi elköteleződését tekintve kifejezetten baloldali gondolkodónk nem átallja Párizs - és híres egyeteme, a Sorbonne - szekularizált, ateista-egzisztencialista légkörében Isten nevét leírni. Mégpedig nem alkalomszerűen, elvétve, periférikusan, valamiféle önfitogtató szellemi dacból, hanem számtalanszor, mégpedig úgy, hogy az Isten-kérdés filozófiájának szerves részévé, sőt megalapozó mozzanatává válik.
Társadalmi elköteleződését tekintve kifejezetten baloldali gondolkodónk nem átallja Párizs - és híres egyeteme, a Sorbonne - szekularizált, ateista-egzisztencialista légkörében Isten nevét leírni. Mégpedig nem alkalomszerűen, elvétve, periférikusan, valamiféle önfitogtató szellemi dacból, hanem számtalanszor, mégpedig úgy, hogy az Isten-kérdés filozófiájának szerves részévé, sőt megalapozó mozzanatává válik.
Társadalmi elköteleződését tekintve kifejezetten baloldali gondolkodónk nem átallja Párizs - és híres egyeteme, a Sorbonne - szekularizált, ateista-egzisztencialista légkörében Isten nevét leírni. Mégpedig nem alkalomszerűen, elvétve, periférikusan, valamiféle önfitogtató szellemi dacból, hanem számtalanszor, mégpedig úgy, hogy az Isten-kérdés filozófiájának szerves részévé, sőt megalapozó mozzanatává válik.
Scopul acestei cercetări este de a prezenta în perspectiva istorică relația acestor concepte începând cu filosofia clasică greacă, era patristică, medievală, perioada reformei precum și a iluminismului, raționalismului, modernismului și până la postmodernismul zilelor noastre. În a doua fază vom concentra asupra schimbării de paradigmă – cadru interpretativ a acestor noțiuni – de după mijlocul secolului 20.
Scopul acestei cercetări – incepută in calitate de visiting fellow la Universitatea din Edinburgh UK, – este evaluarea miscării academice numită Radical Orthodoxy. Această școală teologică si filosofică pornită in ultimii ani al secolului XX. la Universitatea din Cambridge se lansează intr-un dialog intens cu filosofia postmodernă pentru a se delimita de paradigma modernității, dar si de relativitatea nihilistică a postmodernismului atât pe plan ontologic, cât și lingvistic și moral. Printre inițiatorii mișcării se află John Milbank, Catherine Pickstock, Graham Word.
Scopul acestei cercetări este de a reexamina textul care din punctul de vedere dogmatic – alături de Catechismul de la Heidelberg – este normativ pentru Biserica Reformată de limba maghiară de astăzi. Vom concentra asupra unor concepte care din punctul de vedere a protestantismului de astăzi par să fie demodate. De exemplu conceptul semper virgo sau posibilitatea prezenței feminine în cadrul slujitorilor bisericii. Proiectul cuprinde desfășurarea unei conferințe la Budapesta cu participarea specialiștilor în domeniu, prezentând fiecare câte o tematică din cadrul acestui document istoric.
Pages
