Amikor az Ószövetséget a feltámadás kérdése kapcsán a keresztyén teológia és hermeneutika összefüggésében vizsgáljuk, akkor ezt kétféle szempontból tehetjük. Egyrészt tudatában kell lennünk annak, hogy a keresztyénség és a zsidóság többsége számára magától értetődő volt, hogy az Ószövetség beszél az ember feltámadásáról, tehát a jelenség mint olyan létezik. Másrészt a keresztyén igehirdetés számára az Ószövetség az a forrás is volt, ahol nemcsak általában a feltámadás, hanem konkrétan a Krisztus feltámadása is meg van írva.
feltámadás
A Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet egyhetes továbbképzőt hirdet lelkipásztorok számára. A 30 kreditet érő képzés előzetes regisztrációhoz kötött. Regisztrálni lehet március 20-ig.
A nem keresztyén tanítások számtalan formában érik el a gyülekezeteinket: a Jehova Tanúi, Adventisták, Mormonok téves tanításai mellett ott láthatjuk a populáris kultúrában (mozi, zene, művészet) a szinkretizmust. A kurzus arra törekszik, hogy egyrészt hitvalló válaszokat adjon a leggyakrabban felmerült kérdésekre, másrészt rámutasson milyen magatartással adhatunk választ az egyházi közösségeinkben (ifjúsági, bibliaóra, vasárnapi iskola) megjelenő kihívásra.
A Krisztusról szóló hitvallás egyrészt egybeköti a keresztyéneket, másrészt pedig elválasztja őket a tévtanítóktól, más vallásoktól és a világi ideológiáktól. Az előadás dogma- és teológiatörténeti ívben mutatja be a legjelentősebb teológiai gondolkodók véleményét a feltámadás és halhatatlanság kérdéséről.
A Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet egyhetes továbbképzőt hirdet lelkipásztorok számára. A 30 kreditet érő képzés előzetes regisztrációhoz kötött. Regisztrálni lehet október 8-ig.
Mivel magyarázható a keresztyénség eredete, és mi az oka annak, hogy éppen abban a formában jelent meg, amelyben látható? E felvetésekre válaszolva – amelyeket nem kerülhet meg egyetlen történész sem – N.T. Wright neves Újszövetség-kutató a központi kérdésekre irányítja figyelmét: Mi történt valójában húsvétkor? Mire gondoltak az első keresztyének, amikor állították, hogy a názáreti Jézus feltámadt a halálból? Mit mondható el ma e feltámadáshitről?
A lelkészi szolgálat fontos része az éneklés, és fontos eszköze az énekeskönyv. Ismerjük-e valóban a gyülekezeti énekeinket? Tudatosult-e bennünk, hogy az egyes nagyheti és húsvéti énekeink milyen szimbólumokkal, s a dallamba is elrejtett üzenettel próbálják meg kifejezni a kimondhatatlant: a kereszthalál döbbenetét, a feltámadás titkát, az új élet örömét? Vajon mi ezeknek az énekeknek a története? Kik és mikor kezdtek először ezekkel a szavakkal és dallamokkal így énekelni az életről és halálról?
Mindenestől túl van-e Krisztus feltámadása az empirikusan értelmezhető események vonalán, vagy vannak-e történeti, logikai úton is megragadható vonatkozásai? Az előbbi szempont inkább a barthi, egzisztencialista értelmezés álláspontját tükrözi, az utóbbi fontosságát viszont Pannenberggel együtt sokan nyomatékosan hangsúlyozzák. Krisztus valóságos, testi feltámadásának a kérdése, és ezzel szemben a különböző pszichologizáló, vagy más elméletek (a tanítványok tudatában támadt fel, hallucináció, a test ellopása, stb.) ma is élénk vita tárgyát képezi. (Például G.
Az előadás Kálvin Psychopannychia (A lelkek virrasztása) című művének felhasználásával és részleges újraértelmezésével, valamint Emil Brunner idevágó gondolatainak mérlegelésével a keresztyén hit egyik alapvető tanításának időszerűsítésére törekszik: mit jelent az előttünk járt "szentek közössége" és részvétele istentiszteleteinken, továbbá hogyan szemlélhetjük az idő feletti örök élet és az erre épülő evangélium központi kérdését?
Pages
