Egy beszámolót, meglehet, nem a közepétől kell kezdeni, de egy in medias res nekifutás a segítségünkre lehet. Nagytiszteletű Kató Béla püspök úr csütörtök esti áhítatán hangzott el a gondolat, miszerint a világ kérdez bennünket, keresztyéneket, mi pedig válaszolhatunk – jól vagy rosszul. Ez egy alapvető tapasztalatunk, hisz a világgal szembenézve újra és újra választások és válaszolások elé vagyunk állítva, legyenek azok morális helyzetek vagy konkrétan „teológiai” kérdések. Talán leszűkítő a megközelítés, de mondhatjuk, hogy a rendszeres teológia a kérdésekkel foglalkozik kettős értelemben: kérdésekre válaszol és kérdéseket fogalmaz meg a hit és élet különböző területein. Március 24–25-én ebbe a megközelítésbe nyerhettünk betekintést a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet falain belül.

A kérdésekkel való foglalkozás e kettős értelme minden bizonnyal valamennyi résztvevőben tudatosodott, hisz a témák tárháza meglehetősen bő volt, így azok, akik konkrét kérdésekkel érkeztek válasz-lehetőségekkel találkozhattak, de akik pusztán őszinte nyíltsággal léptek be egy-egy szekcióra, a végén kérdéseket, témaköröket is vihettek magukkal. Csokorba szedve a témákat azt mondhatjuk, hogy betekintést nyerhettünk Tavaszy Sándor nézeteibe több szempontból is, valamint más magyar gondolkodók munkásságába. Hallhattunk etikai elméletekről, melyek közül egyesek több mint száz éve aktuálisak, mások kifejezetten korunk talajában gyökereznek. Az időhöz kapcsolódó problémák színességét, társadalompolitikai reflexiókat, kortárs apologetikai kérdéseket és magáról a teológiáról szóló gondolatokat is megismerhettünk. Nehéz lenne elismételni mindazt, ami hallható volt, de ez amúgy is évek munkájának percekben bemutatott illetlen kivonata lenne. Amit viszont már majdnem lehetetlen lenne visszaadni, azok a beszélgetések, amelyek az előadások után és a szünetekben zajlottak. A „kutatási eseményben” így nem csak maguk az előadók, hanem a hallgatóság is aktívan részt vett, ezzel további színekkel gazdagítva azokat a „festményeket”, amelyek előttünk kirajzolódtak.

A több száz évnyi teológiai-filozófiai gondolkodást átölelő huszonnyolc előadás ecsetvonásai felfelé mutattak – mind külön-külön, mind pedig összképként. A konferencia címe így kifejezetten illő, hisz leborulva, nyitott szemmel lehettünk jelen hallgatóként és előadóként egyaránt. A szervezők azon kívánsága, mely a programfüzet első oldalán szerepel, minden bizonnyal meghallgatást nyert az előtt, akié minden dicsőség.

A beszámolót írta:
Pop Titus-V. teológus hallgató

Az elhangzott előadások illetve azok összefoglalói megtekinthetők ezen a linken.