A református liturgia elnevezésében nem szent, mint például az ortodox vagy a katolikus (szent liturgia, szent mise), de mindenképpen a Szenttel, a Szentségessel való találkozás alkalma. A világjárványig talán fel sem tűnt, hogy mennyi fontos részlete van a Szent elé járulásnak, a különféle istentiszteleti formák pontos megszervezésének és a résztvevők hatékony tájékoztatásának.

A Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet vendégül látja a budapesti Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének és a székelyudvarhelyi Erdélyi Magyar Látássérültekért Egyesület képviselőit. Vendégeink a KPTI-ben arról tartanak bemutatót, hogy mit tehetünk azért, hogy mindenki egyenlő esélyekkel vehessen részt az oktatásban és a gyülekezeti életben.

Az előadás azt taglalja, mit jelent liturgusnak lenni a modern református egyházban, ahol Isten Igéjének elvárásai, a gyülekezet elvárásai valamint az emberi készségek és kompetenciák sokszor nem találkoznak, vagy nem egymással összhangban ki. A lelkipásztor sokszor találja magát kínos és kényelmetlen helyzetben, ha minden irányú elvárást magára nézve kötelezőnek tart. Milyen készségeket kell fejlesztenie és milyen kompetenciákat kell megszereznie a lelkésznek ahhoz, hogy „eredményes” liturgus lehessen, azaz hogy helyesen végezze a református egyházban az „élet istentiszteletét”.